Képolvasás
2011. szeptember 22. írta: fofilozofus

Képolvasás

A nyolcvanas évek elején (hetvenes végén?) bevezették Magyarországon a képolvasást, amellyel jó sok nebuló életét keserítették meg.

 

Röviden annak, aki nem tudná, hogy mi ez a képolvasás (én sem tudom, csak valami homályos elképzelésem van róla): a szavakat nem hangonként kell kiolvasni, hanem be kell gyakorolni, hogy "ránézésre" beugorjon a szó képéről a kiejtése. (Ez általában azzal végződik, hogy a szó első pár hangját kiejtik, aztán meg kitalálják a folytatást, lesz, ami lesz. Általában más lesz.)

Mielőtt rátérnék a lényegre egy kis kitérőt kell tennem, méghozzá a kínai írás irányába. Ott ugye egy szó = egy kép (nagyjából). Ott ránézek a képre és tudom, hogy kutyának kell ejteni. Mellékvágány: ennek a rendszernek az óriási előnye, hogy NEM KELL TUDNI KÍNAIUL az elolvasásához. Ugye a kutya, az eszik és a táp jele magyarul kiolvasva a kutya tápot eszik, angolul meg the dog is eating táp. Egy nagy birodalom szervezőjeként én is ilyet találnék ki, ha olyan okos lennék, mint az első császárok tanácsadója. (Persze az ilyen írás visszahat a nyelvre és silányítja azt. Egy kínai könyvben olvastam (Mi, kínaiak), hogy majd egyszer az angolok is rájönnek, hogy fölösleges egyes szám harmadik személyben s ragot tenni az igék után, nyugodtan el lehet azt hagyni, minek bonyolítani a dolgokat.)

Tehát a kínai képírás, ez egyértelmű.

Sokat vitatkoztam fiatalabb koromban, hogy nehéz-e az angol nyelv. Egyik vitapartnerem azt állította, hogy nagyon nehéz, mert minden szónak meg kell tanulni a kiejtését külön-külön. Erre én váltig erősködtem, hogy nem, vannak szabályok és azok alapján ki lehet találni a kiejtést. Aztán teltek az évek és rájöttem, hogy tényleg ki lehet találni a kiejtést nyolcvan százalékban. Így lehet jó rondán beszélni egy nyelvet. Szóval meg kell tanulni a kiejtést és kész. Persze ezt az álláspontomat nem sikerült elfogadtatnom még egy eredeti angol angoltanárommal sem, mert szerinte vannak szabályok. Persze magyarázhattam én, hogy ha a szabályok száma összemérhető a szavak számával, akkor azt már nem nagyon érdemes szabálynak nevezni, de egy matematikát még hírből sem ismerő embernek ezt magyarázhatom.

Na, most már közeledem a mondandóm lényegéhez. Igen, azt szeretném beláttatni, hogy az angol írás KÉPÍRÁS. Persze olyan trükkösen művelik, hogy a szavaikat nem kis vonalakból és háztetőkből állítják össze, mint a kínaiak, hanem latin betűkből, ezáltal azt az illúziót keltve, hogy írásuk hangírás. A hangírásnak jó példája az orosz és az olasz nyelv (pontosabban nem a nyelv, hanem annak az elfogadott leírása). Én egyik nyelven sem értek, de bármely ezeken írott szöveget viszonylag érthetően --persze nem tökéletes kiejtéssel-- felolvasok. Ez egyszerű: egy hang egy betű vagy betűcsoport. A magyar már egy kicsit nehezebb, mert itt a hasonulások miatt nem egyértelmű a helyzet, kell ismerni a nyelvet. Pl. a játszikot jácciknak kell mondani, de az épületszerkezetben a tsz-t tsz-nek. De az angolban semmit sem lehet tudni:

colour(szín): kalör

collar(gallér): kolör.

(Jó további példakertesést kívánok!)

Egyszer egy indiános filmben láttam egy jelenetet, amelyben meg akart tanítani egy fehér egy rézbőrűt olvasni. Ekkor gondoltam bele, hogy ez mekkora feladat! Nálunk elég (kb.) 44 betűt a hangértékével együtt megtanulni, meg egy kis gyakorlás és kész! Náluk 6000-15000 szót kell bemagolni. Nem mindegy.

Milyen társadalmat jelez ez? Nyilván egy arisztokratikusat, antidemokratikusat. Miért? Ott ahol az olvasás kiváltság, mert csak évek hosszú munkája árán lehet megtanulni, ott csak a gazdagok olvashatnak. Ráadásul sikerült a kínai rendszer egyetlen előnyét kiküszöbölni, azaz angolul mégiscsak tudni kell a szöveg megértéséhez. Tehát a rendkívüli erőfeszítés teljesen értelmetlen. Nem arról van szó, hogy ők kőből építenek házat, ami nehéz, de legalább ellenáll a természeti csapásoknak, hanem a ház alapját kiássák aztán visszatemetik: fölöslegesen dolgoznak keményen.

 

Mikor felismertem ezt a jelenséget, akkor értettem meg a hazai képolvasás bevezetésének okait. Ugyanis a JÓ NEMZETKÖZI TAPASZTALATOKKAL indokolták a reformot. Értik? A NEMETKÖZI szinte biztosan az ANGOLt jelenti. Ha van valami, ami a szolgalelkűség szóval jellemezhető, hát ez az!

Elolvasták, hogy bezzegangliában fantasztikus eredményeket értek el a képolvasással. Abban az országban, ahol KÉPÍRÁSSAL írnak! És ezt bevezették itthon egy teljesen másik írásrendszerre! Egy egész országot tettek tönkre a korlátolt, nyugatmajmoló dilettánsok.

 

Ráadásul --csak a megérzésemre hagyatkozva, konkrét ismeretek nélkül-- azt sejtem, hogy a fantasztikusan jó eredmények azt jelentették, hogy a rossz képességű gyerekek is fel tudtak valamit mutatni, ami a mi írásrendszerünkhöz képest szánalmas, de az övékhez mérten talán siker.

 

 Volt hozzá képük!

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/api/trackback/id/tr933247140

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása