Ugye egy jó recept nem is létezhet egy jó kis chili nélkül? A főzős műsorokban mindenhol említik, és még véletlenül sem szabad helyettesíteni paprikával. Ismerőseimet interjúvolva a következőt jelent a csili (írjuk magyarul): erős paprika. Egyesek szerint ilyen kis piros izé, mások szerint hegyes, zöld, de a lényeg, hogy veszettül erős.
Na, akkor nézzük!
Ha felütjük a wikit a chili pepper címszónnál (https://en.wikipedia.org/wiki/Chili_pepper), nagyon hamar megkapjuk a megoldást: a navatl nyelv (mondjuk egyszerűsítve aztéknak) csili szava ez a capsicum növényfajra. Ha a capsicumra rákattintunk ott helyben a wikin, és megnyomjuk, hogy magyar nyelv, már meg is kapjuk a megoldást: paprika. Igen, ennyire egyszerű. Csili = paprika. De akkor miért a kavar?
Nos, eredendően Kolumbusz apánk cseszte el, de nagyon, mert simán peppernek nevezte el, tévesen azonosítva a borssal: annak egy elágazásának gondolta. Mondjuk ő sem látott még addig ilyet. Ezért a modern időkig az angolban a pepper, red pepper elnevezés volt a használatos. (üssük be bátran a SZTAKI-szótárba, ezeket adja ki). Na most ez a szó meg a növény is eljött hozzánk, mire megkérdeztük: mi a fene ez? Hát pepper, pappa stb. A fene tudja ezt kimondani: paprika, oszt jó van. (Mi ugye nem hittük azt a pepperre, hogy bors, mert volt rá saját szavunk. ) Igen ám, de a derék USÁ-kok sokáig bénáztak a kétfajta borssal:
- Te, Joe, add mán ide azt a peppert.
- Melyiket? A feketét vagy azt az izét, amire nincs is szavunk?
- Azt, a piros borsot.
- A piros színű gömbölyű borsot?
- Nem, a hosszúkásat.
De évszázadokig nem unták meg, mígnem szólhatott nekik egy őslakos indián (akit kivételesen meghallgattak és nem lőttek le azonnal), hogy adjátok már ide a csilit:
-Te, Joe, add mán ide a csilit!
Kiszenvedték végre, és terjed is villámgyorsan. Annyira, hogy átjött a tengeren, és megmutatták nekünk. Hogy aztán mindenki elájuljon, hogy ez aztán igen, ezeknek csilijük is van, nem csak az a szar paprika. (Lásd: szolgalelkűség)
És miért azonosítja mindenki a csilit az erős paprikával? Egyszerű: az amiknak pár száz év elég volt rá, hogy egy külön szót áldozzanak ennek a növénynek, de ahhoz még több idő kell, hogy rájöjjenek, hogy mire jó: megszárítani, leőrölni kell az ÉDES paprikát. De a tengeren átjött receptekben csak az amerikai használati módok szerepelnek, azaz a csípősítés.
Most már csak azon kell elméláznunk, hogy hány ember használja a csili kifejezést anélkül, hogy csak egyszer is elgondolkodna azon, hogy mi a fene az a csili??
Akkor most melyiket használjuk, a csilit vagy a paprikát?
Én szerintem nem muszáj mindent egyből átvenni idegen nyelvből, ha már van rá saját szavunk. Én maradok a paprikánál. De használható a másik is, HA TUDJUK, HOGY MIT JELENT, és egyáltalán ne szűkítsük le a csípős paprikákra a halmazt csak azért, mert a nyugatiak csak ezt a felhasználási módját ismerik.
Most még egyet várjunk meg: legyen egy szavuk a csípősre is:
- Te, Joe, add mán ide a paprikás krumplit!
- Hogyan? Forrón vagy csípősen szereted? :-))))))))))))))))))
Pár gyöngyszem:
A wikipedia csilipaprika nevű bejegyzése. :-)
"hiszen már Magyarországon is egyre többen foglalkoznak csilitermesztéssel." (MNO hétvégi melléklet) :-)), igen, már vagy kétszáz éve