Sokat halljuk, főleg a jobbos (jobbikos) irányból, hogy mennyivel erősebb hadsereg kellene, mennyivel többet kéne rákölteni stb.

Szerintem meg nem, de nézzük az érveket!

1. Az egyik fő érvem az, hogyha megnézzük a kisebb országok fegyveres konfliktusokban betöltött szerepét (Itt hazánkra is gondolok), gyorsan kiderül, hogy egy nagyobb háborúban semmit sem jelentenek. Ha vesszük pl. a mi II. vh-s szerepünket, ahol tényleg erőn felül állítottunk ki katonákat (azt hiszem 2 milliós hadseregünk volt!), akkor látható, hogy még ez az óriási szám sem jelentett semmit. Hadd érzékeltessem az áldozatok számával is ezt: a Wikipedia szerint a magyar áldozatok száma 6% körül volt (a 39-es népesség százalékában), az USA esetében ez a szám 0,39. (Persze a filmekben ők izzadtak vért, ugye a győztesek írják...) De vegyük az egyik legsikeresebb katonai vállalkozásunkat, a 48-49-es szabadságharcot! Katonailag lealáztuk az osztrákokat. És mire mentünk vele? A ruszkik annyi katonát küldtek, hogy biztosan lenyomjanak minket, de tartalékban ott állt még ugyanannyi. De lehetne a finn, litván, de akár a lengyel hadseregeket is említeni, az olaszokat a keleti fronton stb. Szerintem nem kell bővebben kifejteni. Sokat költeni kis országoknak a hadseregre olyan, mintha kézzel akarnánk megállítani a vonatot, és ezért minden nap keményen gyúrnánk, lemondanánk minden élvezetről. Sok sikert.Érdekes egyébként, hogy minden erős ország törekszik arra, hogy szövetségesei is hadba lépjenek (pl. Németo. II. vh.), de valószínűleg ott is hülyék ülnek a vezetésben, ők is elhiszik, hogy bármit is jelent a kis országok segítsége.

De akkor mi hozza meg a kisebb országoknak a katonai konfliktusokban a győzelmet? Elég a román példára gondolnunk: csak az, hogy hova állnak. És még csak nem is kell az elején jól dönteni, elég a végén is.

Akkor nem is kell hadsereg.

Természetesen ez nem igaz. Szerintem a hadsereg mérete akkora legyen, mint a lehetséges ellenfeleké. Konkrétan itt most a román, szerb, szlovák stb. haderőre gondolok. Szerencsére ott sincs pénz ilyenre, és nem valami idióta ül a vezetőfülkében, így ők sem költenek rá sokat. Meg persze száz barom a  röszkei kerítésnél ne foglalhassa el az országunkat. Meg ne legyen tök védtelen az ország, mint 19-ben. De ezen felül fölösleges rá költeni.

2. A másik fő ellenérvem, hogy ismerem azokat, akik a katonai költségvetés növelését szorgalmazzák. Nem véletlenül vennének helikoptereket, fegyvereket 100 milliárdokért. Ők szívesen fel is használnák ezeket az erőket. A politikusok között sok a hülye, ha elhiszi, hogy erős (pl. Hitler), kipróbálja, hogy az-e. Egy gyenge hadsereggel nem jut eszébe ilyen baromság.

(Érdekesség, hogy a NATO (=USA) szorgalmazza, hogy egyre növeljük a katonai kiadásainkat. Na, jól van, gondolta Viktor, és megemelték a katonák fizetését. Helyesen, hisz ez a pénz bent marad a gazdaságban, különben meg menne USA-ba. )

Javaslatom: fél szemünk a szomszédokon, de amíg ők nem kezdnek fegyverkezni, mi se tegyük.