Nehéz téma. Ismerjük a hajdani dicsőséget és a jelenkort is. Hogy jutottunk ide? Próbáljuk meg megválaszolni, bár én sem látom kristálytisztán az okokat, csak találgatok sok mindenben.

 Az első és legfontosabb: tisztázni a magyar foci ívét. Ebből talán levezethetőek az okok. Talán.

Az ív felrajzolásához nézzük a VB-n elért eredményeinket: 38-ban és 54-ben VB döntő, 62, 66 negyeddöntő, 78,82,86 csoportkör, azóta pedig PACIFÜTYI. Tudom, az "ív" kifejezés egy kicsit erős, mert inkább csúszdát kellett volna írnom vagy egyszerűen csak lejtőt. (Volt 52-ben, 64-ben és 68-ban 3 olimpiai aranyunk még, de a fociban az Olimpia kevéssé értékes.) Régebben nem nagyon érdekelt a foci (most sem túlzottan), de annyit hallottam, hogy táncolj, Törő meg bólints, Tibi, hogy azt hittem, valami nagy dolgot tettek le az asztalra. De nem. Kijutottak. Ennyi. Most ennek is örülnénk, de azért világra szóló eredmények nem nevezném. És egy 3-0-ás brazil barátságos meccset sem sorolok ide. Ők nem sokat értek el. Ehhez képest egy kicsit túlsztárolták őket.

Ha nagyon leegyszerűsítve is, a következő a helyzet: a háború előtt még tudtunk focizni, majd a kommunizmusban szép lassan hanyatlásnak indult a sportág. (Puskás 18 éves volt 45-ben, ő sem a kommunisták alatt tanult meg focizni.) 56 mindenki szerint nagyon nagy csapás volt, tkp. utána kerültünk rá erre a lejtőre. De inkább jelzőpont volt, nem oka, hanem csak egy jól azonosítható pontja volt a fordulatnak (szerintem). Most komolyan kérdezem: miben tudta a kommunista Magyarország a világszínvonalat követni? Ismerjük a tokaji borok minőségi hanyatlásának történetét. Bármilyen tudományágban kiemelkedő alkotást sikerült-e létrehozni? Szent-Györgyi Albert pl. Nobel díjat kapott a harmincas években Magyarországon végzett munkájáért. Vagy a híres filmgyártásunk, amely nyereséges volt akkoriban. Az Alkaloida adta a világ ópiumtermelésének felét, a Tungsram a 3. legnagyobb gyártó volt a világon. (Ehhez képest a szocializmusban a "nagy" cégek, az Ikarus, Videoton már egy sokkal kisebb pályán teljesítettek valahogy. Akkoriban belülről még világszínvonalnak hatott.) De nézzük meg a magyar-osztrák GDP összehasonlítását (sajnos most nem találom, de a lényeg, hogy a Kiegyezéskor 66%-on voltunk, ami az Anschluss idejére 97% körüli értékre ment fel (azt hiszem PPP alapon készült, de már régebben olvastam), és a rendszerváltáskor 25% körüli értékre esett vissza. Ha megtalálom, akkor beillesztem majd) .

Tehát kimondhatjuk, hogy Magyarország a 30-as években dacára Trianonnak és a világválságnak egy rendkívül fejlett országgá vált, amely trend a kommunizmusban megváltozott és a rendszerváltásra egy gazdaságilag elmaradott országgá csúsztunk vissza.

Bár sokan jugoszláv és román példákkal jönnek, amit nem tudok megmagyarázni csak részlegesen, tény, hogy a magyar foci a magyar általános gazdasági helyzet fokmérője, ami a gazdaság színvonalával együtt esett vissza. Tehát semmilyen különös dolog nem történt, csak az általános elmaradottság éreztette hatását az élet minden területén. Azonban a focira mindenki figyel, felkapja a fejét, ezért jobban a figyelem középpontjában van. Ráadásul évente összemérik az erejüket a válogatottak, valahogy kézzel foghatóbb a lemaradás érzékelése. Főleg úgy, hogy akkoriban nyugatra nem sokan utazhattak, nem láthatták, hogy húznak el mellettünk, azonban a focieredményt mindenki érzékelhette.

Azért maradjunk még a környező országoknál! Ugye felmerül a kérdés: ha nekünk ilyen kárt okozott a kommunizmus, akkor náluk miért nem? Lehet, hogy nem ez a válasz a foci bajaira, mint amit kifejtettem? Szerintem jó helyen tapogatózok. Ugyanis állításom szerint a magyar gazdaságnak, léleknek nagyobb kárt tett a kommunizmus, mint az elmaradott Romániának és a többieknek. Hogy alátámasszam, mondok egy adatot (ez megint csak a fejemben van, de ezt is megkeresem majd): láttam egy kimutatást, hogy ötven év alatt (1960-2010) melyik országokban nőtt a GDP legjobban a világon. Azért ez már elég hosszú táv. És a lista 5. helyén Románia állt! Nagyjából úgy fogalmaznék, hogy egy szar mezőgazdasági országból egy szar ipari országot sikerült nekik 50 év alatt összehozni. Tehát a jó focieredmények náluk is nagy gazdasági fejlődéssel párosultak. ( A jugókról most nincs adat a fejemben, érdemes lenne azt is megvizsgálni). 

Én meggyőztem magamat, hogy mégiscsak  a gazdasági erő a fő mozgatórugó. Remélem, sikerült meggyőzően érvelnem. Tehát amíg nem sikerül gazdaságilag letennünk az asztalra valamilyen tartósan jó eredményt, addig ne várjunk a fociban sem nagy változásokat. Ne feledjük, hogy ez nem vízilabda, kajak-kenu, itt AZ EGÉSZ VILÁG komolyan versenyez. Csak akkor érhetünk el tartósan jó eredményt, ha az ország tartósan jó gazdasági, tudományos, ipari stb. eredményekre lesz képes. Ok, egy gyengített Eb-re kijuthattunk, ott szép eredményt értünk el, de tartósan nem lehet a szerencsére alapozni. Láthattuk, hogy azonnal jött is a visszaesés, jelezve, hogy egyszeri szerencséről volt szó.

 Akkor menjünk bele egy kicsit a részletekbe: stadionprogram, akadémiák sikertelensége, TAO pénzek stb.

Sokszor mondogatom a következő példát. Mi az? Ha megnézünk közelről, akkor hidrogén. Ha távolabb megyünk, akkor vízmolekula, még távolabbról már sejt, két méterről pedig felkiáltunk, hogy ez kutya! Ezért nem szabad egy csomó dolgot alaposan, közelről vizsgálgatni. Mert akkor elvész a lényeg. Persze a szakembereknek, edzőknek, sportvezetőknek igenis vizsgálniuk kell, hogy mit kellene máshogy csinálni az akadémiákon, a sporttámogatásban, hogy kéne pontosítani a TAO-t, de nekünk, egyszerű embereknek, akik kívülről szeretnék megállapítani, hogy mi a helyzet, csak akadályozó tényező. Azt javaslom, ne menjünk bele! Nekünk elég annyi, hogy az ország általános hanyatlásával a foci is mélyre süllyedt, és majd azzal együtt is fog felemelkedni.

 Ha mégis akar valaki egy kicsit erről gondolkodni, akkor segédletnek ezt ajánlom:

http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/2017/01/07/a_wizz_air_az_uj_malev

Ne csüggedjünk, várjunk türelmesen, meglesz az eredmény ezen a téren is.