HTML

Megmondom, hogy mi hülyeség és mi nem az

A világ tele van hazugsággal. Évtizedek munkája kihámozni az igazságot. Én megmondom a tutit.

Friss topikok

Címkék

19500 forint (1) 2. (1) 2014 (1) abortusz (1) Adam Smith (1) amerikai számok (1) angol időformátum (1) angol számok (1) atom (1) atomfegyver (1) Audi (1) Bajnai (1) Balaton (1) baloldali (1) besenyő pista bácsi (1) betét (1) bevándorlás (1) bezzeg (1) börtön (1) BTK (1) bűnözés (1) büntetés (1) centrális erőtér (1) chili (1) csili (1) demográfia (1) deviza (1) diplomaták (1) dízel (1) Don (1) egészségügy (1) egykulcsos szja (1) elektromos autó (1) elnöki rendszer (1) előrelátás (1) ember (1) építészet (1) Európai Bíróság (1) fajvédelem (1) falvak jövője (1) Fidesz (1) Fidesz-program (1) Fidesz-szavazó (1) Franciaország multikulti (1) fundamentalizmus (1) gasztronómia (1) gáz (1) gazdaság (1) GDP (1) gép (1) GYES (1) hadsereg (1) hajléktalanok (1) hatalom (2) hitel (2) Horthy Miklós (1) időközi választás (1) ígérgetés (1) IQ (1) irigység (1) Japán (1) jegybanki (1) jó itt (3) kalauz (1) képolvasás (1) kéthetes (1) Kiss László (1) konformizmus (1) Körhinta (1) környezetvédelem (1) Kovács Ákos (1) középosztály (1) közvéleménykutatás (1) Kúria (1) kuric.info (1) latin (1) liberálisok (1) Liget (1) LMP (1) magyar (1) magyar film (1) Malév (1) matematika (1) Matolcsy (2) matolcsy (1) MBT (1) média (1) Mészáros Lőrinc (1) migránsok (1) mindig így marad (1) MNB (1) Mohácsi vész (1) Németország (2) nem hiába születettek (1) néplélek (1) népművészet (1) nők (1) nyelvtan (1) nyelvtanulás (1) olaj (1) Olimpia (1) önrendelkezés (1) Orlando (1) oroszok (1) Paks (1) paprika (1) parasztvakítás (1) polgármesterválasztás (1) Putyin (1) reklám (1) rendszerváltás (1) segítség (1) stadionok (1) Szanyi (1) székely (1) székházbotrány (1) Szlovénia (1) szociológus (1) szolgalelkűség (2) Szovjetunió (1) tabu (1) taktikai (1) taxi (1) Telekom (1) tizedesvessző (1) Törökország (1) trafik (1) tusfürdő (1) Ukrajna (2) unortodox (1) választás (1) városi (1) verseny (1) Vidnyánszky (1) VW (1) wc (1) Wizz Air (1) Címkefelhő

Mészáros Lőrinc és a Meidzsi-restauráció

2017.08.07. 21:39 fofilozofus

Teljesen véletlenül egy kicsit belebotlottam a Japán történelem egyes fejezeteibe. Főleg a 19-20. század fordulójáról van szó. A legmeglepőbb a Meidzsi-restaurációnak nevezett korszak történelme volt:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Meidzsi-restaur%C3%A1ci%C3%B3

Ha egy kicsit hosszú lenne, akkor összefoglalom, bár érdemes elolvasni. A lényeg: a bezárkózás politikája már nem volt tartható, mert az imperialisták (USA) megjelentek szép fekete hadihajókkal és meggyőzték a japánokat, hogy engedjék be őket kereskedni meg gondolom nagyjából bármit csinálni. (Elmentek, és szóltak, hogy fél év múlva visszajönnek, addig gondolkodjanak... :-))) Mint a Keresztapában. Visszautasíthatatlan ajánlatot tettek, na) Elég nagy kontraszt az Edo-korszakhoz képest, mikor külön tárgyalás nélkül ki kellett végezni a fehér embert. :-)

A japcsik beengedték őket (majd utána a többi nagyhatalmat is), de rohadtul sértette a nemzeti önérzetüket. Főleg, hogy látták, hogy kínaiak hogy jártak a kedves jövevényekkel. És mit tettek? Elküldték a fiaikat nyugatra, hívtak külföldi tanácsadókat, és pár évtized alatt (mint nálunk a Kiegyezés, ugyanakkor kezdődött ez a korszak) technikailag utolérték a nyugatot. (Érdekes, hogy társadalmilag sokkal kisebb volt a változás) Nyugati mintára szervezték a hadsereget, a flottát, tartottak választásokat, lett miniszterelnök stb. A kínaiakat és az oroszokat (1905) le is lenyomták katonailag hamarosan. (Vicces, hogy magát az imperializmust is eltanulták, ez vezetett Perl Harbourhoz.) Az külön pikantériája a dolognak, hogy a 70-es években is lemásolták, sőt lehagyták a tanítómestereiket. Az USA-ban sem lehetett akkor Toyotán kívül sok más kocsit eladni (egy kis túlzással :-) ).

Száz év alatt KÉTSZER ezt megcsinálni nem semmi! - maradjunk ennyiben.

De nem erre akartam rávilágítani. A fenti Wikipedia-bejegyzésben van egy nagyon fontos mondat:

"Az iparágak nagy részét állami vállalkozásként indították be (könnyűipar, vasút, bányák, hajógyártás, nehézipar), amelyeket az 1880-as években privatizáltak, s így az iparosítást már döntően a magánszektor folytatta."

Tkp. egy felülről vezérelt, állami irányítással erőltették, segítették a modernizációt. Ha megnézzük a későbbi koreai vagy egyéb kistigris-történeteket, akkor ugyanezt a receptet láthattuk. Lehet, hogy ez a társadalmuk szerkezetéből adódik, de az én véleményem az, hogy MÁSKÉPP NEM LEHET.

Aki látta a sok jó szöveget felvonultató, közepesen szar kultfilmet, a Ford Fairlane kalandjait, biztosan emlékszik, mikor a végén a Fordra vadászó gyilkosnak mit mond a főszereplő:

- Dobd el a fegyvert, küzdjünk meg mint férfi a férfival!

Aztán mikor az eldobja:

- Most nézd meg, mit csináltál! Nálad volt a fegyver, te meg eldobtad. Hát nincs neked eszed.

És lelövi. :-)

Szóval a férfi a férfival küzdelem akkor jó, ha te vagy az erősebb. Ezért nem lehet egy kialakult piacgazdaságban nagyon versenyezni. Mert az erősebb lenyom, mint a bélyeget. Az inkubációs időszakban mindenképpen kell, hogy fogja a kezed egy erős ember. Mondjuk az állam, mert nincs más. Utána már lehet versenyezni, fejleszteni stb., de az elején meg kell erősödni.

És itt jön a képbe Mészáros Lőrinc. Az EU-ban szinte minden tiltott állami finanszírozásnak minősül, mert a francia meg német vállalkozók nagy pofával kiállnak: küzdjük meg mint férfi a férfival! Nyilván nem akarnak maguknak egy erős konkurenciát. Ha ismerjük Matolcsy elképzeléseit a gazdaságról (ami nem nagyon nehéz, érdemes a 2002-es választási bukás utáni Heti Válaszban megírt cikksorozatát elolvasni (interneten is megvan)), akkor egyszerűen összeáll a kép: a felülről vezérelt gazdaságfejlesztést az EU miatt magánszereplők feltőkésítésén keresztül próbálja megoldani a kormány. Lehet, hogy van más is emögött, lehet, hogy a Fidesznek megy támogatás a háttérben (legalábbis közvetett módon biztosan), de a lényege a magyar gazdaság megerősítése. És a tervek Japán-szintű ugrást céloznak. Ha bejön, akkor tíz-húsz év alatt feljöhetünk a nyugati gazdasági szint 80-90%-ra. (Egy másik példa: Matolcsy feleségének a településén emlékeim szerint vitorláskikötő épül. Mert kell a Balaton fejlesztéséhez, de ki a fenének lenne ennyi beruházni való pénze?) Egy kis érvelés még az állami kézi vezérlés mellett. Mikor az első Orbán-kormény bevezette a kedvező kamatozású otthonteremtési hiteleket, mi történt? Semmi. A sok görény bank ült a pénzén, és NEM CSINÁLT semmit. A kormánynak az akkor állami többségű FHB Bankon keresztül kellett elindítani a hitelezést. Aztán a többi hülye is elkezdte, mikor látta, hogy ez tkp. üzlet. De maguktól nem jutott eszükbe, hogy micsoda a bank dolga a világon. Ha eddig nem derült volna ki, nekem tetszik a gondolat, ezért nem tudom elítélni Mészáros (és valószínűleg még sok más, homályban maradt személy) feltőkésítését.

Egy kérdés van igazából: igazságos-e ez?

Ehhez egy megfontolandó gondolatot. Mi a véleményünk Mátyás királyról ötszáz év távlatából? Az ország erős volt, stabilan fejlődött. A török, Habsburg a küszöb alatt se tudott bejönni. Számít-e ebben az értékelésben, hogy mondjuk egy felvidéki kiskirály az államkasszából többet kapott, esetleg jogosulatlanul, a másik meg kevesebbet? Számít, hogy egy beruházásnál az átlagos költségek magasabbak voltak? Nem. Történelmi léptékben ezek mind nem számítanak. Számít az, hogy a Meidzsi korban esetleg valaki nagyon jól járt, miközben Japán a nyugati országok technikai szintjére emelkedett? Nem. Tehát a cél szentesíti az eszközt igazságtalan, de a rögvalóság által igazolt tételét lehet csak mérceként állítani.

Ne sajnáljuk tőle a pénzt, úgysem tőlünk veszik el. Ha másik kormány lenne, már maga ez a pénz sem állna rendelkezésre. Tehát majd 10-20 év múlva el tudjuk dönteni, hogy igazságtalan volt-e. Addig tartsuk ezt észben.

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: Japán Mészáros Lőrinc

A nagy, német környezetbarát energiatermelés

2017.05.29. 11:28 fofilozofus

A mai profolióról egy idézet:

 

"míg Németországban 1 kWh villamos energia fogyasztása körülbelül 430-440 gramm szén-dioxid kibocsátásával jár, addig ugyanez az érték Magyarországon 260 gramm körül alakul."

 

http://www.portfolio.hu/vallalatok/igazsagtalanul_allitjak_pellengerre_magyarorszagot_klimaugyben.3.251823.html

 

 

Ennyit a rohadt nagy környezetbarátságról meg a "követendő" zöldprogramokról, a szélkerék, napelem stb. ökörségekkel együtt. (Ami miatt egyébként nagyon drága az áram arrafelé).

A biodízel, bioetanol, bóvlikötvények, és a sok népszerű (= ez lesz a jövő) marhaság közé nyugodtan felvehetjük ezt is. Felkészül: elektromos autó.

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: környezetvédelem Németország

A botrányosan enyhe büntetésekről

2017.05.18. 21:59 fofilozofus

Sok ember szemét szúrja a magyar gyakorlat, már írni is akartam róla, de ez késztetett, hogy meg is tegyem:

http://www.origo.hu/itthon/20170508-harom-ev-bortonre-iteltek-a-lengyel-sofort-az-itelet-nem-jogeros.html

Röviden: 2 élet = 3 év.

Most a primitív szemet szemért, fogat fogért elvet hagyjuk, nézzük meg higgadtan!

A bíróságok nagyjából azon az állásponton vannak, hogy a civilek ne pofázzanak bele az ő dolgukba, az annyira magasztos, hogy úgy sem értenék:

Két orosz alternatív művész beszélget részegen, hajnalban Párizs egyik előkelő presszójában.
- Te, Igor, szerinted mi lenne, ha beleszarnék a zongorába?
- Á, hagyd, úgysem értenék...

Annyira magas ez nekünk, halandóknak, hogy nem érthetjük, de azért próbáljuk meg!

Először is jegyezzük meg, hogy a szándékos bűncselekmények büntetései azért nem túlzóan alacsonyak. Persze láttam amerikai dokumentumfilmet, amiből kiderült, hogy fegyveres rablásért, ahol nem halt meg senki, 35 évet adnak. Ahhoz képest enyhe, de nem ritka nálunk a szándékos, előre kitervelt stb. súlyosbított cselekményekért az életfogyt. A nagyon alacsony tételek a vétlen, nem szándékos vagy nem bizonyíthatóan szándékos esetekben van.

Mielőtt tovább mennénk, még említsünk meg három jogelvet, ami nem mindenkinek tiszta, én is csak véletlenül hallottam innen-onnan, hiszen nem vagyok szakember. Ezeket az elveket nem érti mindenki, mert nem nyilvánvaló a hasznuk az első pillanatban.

Arányos büntetések: nem lehet kiszabni minden bűntettre a legsúlyosabb büntetést. Pl. lopásért halálbüntetés stb. Egyszerűen azért nem, mert akkor a kisebb bűnök elkövetői, mivel tudják, hogy úgysincs más esélyük, foggal-körömmel, azaz gyilkosság árán is védekeznének. Egy jó példa erre, hogy nagyon-nagyon régen, még a kommunizmusban olvastam egy bűnügyi könyvet, ahol panaszkodott a rendőr, hogy milyen felháborító, hogy a bűnözők tudják, hogy mondjuk 10000 forint alatt enyhébb a büntetés, mint felette, ezért szigorúan ügyelnek arra, hogy nehogy fölé kerüljenek. Szerintem meg nem felháborító, hanem pont a törvényhozók győzelme, hogy a legputrisabb bűnöző is ismeri a BTK-t, és semmi áron sem akar a magasabb kategóriába kerülni. Ezért van az, hogy Magyarországon a betörő inkább elfut a francba, és nem támad meg. USA-ban mondjuk le is lőheted, ezért lehet, hogy egyből lő ő is. A törvény sokkal többet segít,mint egy vacak fegyver.

Feltételes szabadlábra bocsátás: ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy aki mondjuk 5 évet kap, a büntetés vége előtt jó magaviselet esetén korábban szabadulhat. Sokak kiakadhatnak ezen, akik még nem vigyáztak olyan emberekre, akiknek nincs semmilyen veszíteni valójuk. Az ilyen emberek ugyanis roppant veszélyesek. Mindig, mindenkinek kell valami veszíteni való. Különben olyan lesz, mint az elszabadult hajóágyú. Sokszor csak nagyon pici fenyítés is hatásos, pl. nem nézhet TV-t egy hétig. De ott van mindig a feje fölött, hogy ha nem balhézok, akkor előbb kimehetek. Nem rossz ötlet. Az más kérdés, hogy ha már alapesetben is enyhék a büntetések,akkor ezzel még rövidebbek lesznek. Az nem a feltételes szabadlábra bocsátás intézményének hibája, hanem a törvényhozóké, bíráké. Ugyanígy nem ördögtől való, hogy a büntetés vége felé hazamehet hétvégére stb. Baromi nagy önfegyelmet tanít, és ezt is el lehet veszíteni.

Felfüggesztett börtön: ugye ez az, amikor nem kell börtönbe vonulni, ha nem követ el más bűnt. Alapvetően ez is jó ötlet, de ezzel aztán már óvatosabban kellene bánni. Nagyon függ a személytől. Ha mondjuk én fiatalon elkövettem volna valamit, mondjuk egy haverom belerángat egy kisebb betörésbe, ilyesmi, és elkapnak, akkor be lettem volna szarva, mint állat a felfüggesztett alatt, dehogy követtem volna el bármit. Hálás lettem volna a bírónak, és meghúztam volna magam. A nevelő hatás így is meglett volna, mint a börtönnel, csak nem neveltek volna ott ki megfelelő személyek ("rácsos akadémia") és nem lett volna lehetőségem príma emberekkel megismerkedni. De mondjuk egy olyan embernél, akinek a családban mindenki ült már, a felfüggesztett nem lehetőség, hanem balekság, a társadalom baleksága.

 

Akkor kanyarodjunk a témához: az alapvető gondolat az enyhébb büntetések mögött az, hogy a kárt helyreállítani nem lehet, és mivel nem szándékosan követték el az esetet (pl. a fenti lengyel sofőr), a bűnismétlés esélye kicsi. Ráadásul jellemzően teljesen normális átlagpolgárok követik el a többségét, akiknél a pár év bünti sokkoló hatású. Nekik általában már a bűncselekmény ténye is sok éves bűntudatot fog okozni. Ez pontosan így van. Emiatt nagyon enyhék a nem szándékos bűncselekmények büntetési tételei.

Bár az előbb elismertem, hogy ez igaz, az még nem jelenti azt, hogy szerintem jó is. Képzeljük el ugyanis ezt a lengyel sofőrt két évvel ezelőtt! Éppen vitatkozik egy barátjával, aki megrója őt a gyors vezetésért. Miről beszélhetnek?

-Te ne menj olyan gyorsan, mert az nem szabályos.

-Hülyeség, én ügyes vagyok, nem okozok balesetet.

-De gondold el, hogy mégis elütsz valakit.

-Egész életemben menjek lassan, mert egyszer 0,1% valószínűséggel elütnék valakit?

-Igen.

-Azzal nagyon sok időt veszítek az egész életemet összeadva. De ha elütök egy-két embert, akkor legfeljebb kapok 3 évet, abból elengednek jó magaviseletért 1-et, majd csak kibírom. Ha a 2 évet beszorzom a valószínűséggel, akkor elég kicsi számot kapok, viszont egész életemben nyerek fél évet, ha gyorsan megyek, azaz nagyobb a nyereség, mint a kár.

Természetesen ez egy példabeszéd, és a kamionsofőrök nem matematikusok :-) , hogy valószínűséget számítsanak. De a baseballjátékosok sem fizikusok, mégis ki tudják számítani a labda ívét, pedig rohadtul távol állnak a differenciálegyenletektől. :-) Ugyanis az ember rengeteg dolgot "átgondol" tudatán kívül is. Egyszerűen érzi, hogy mi éri meg. Nem kell tudományosan bebizonyítani, elég a barátai, ismerősei példája. És itt a mérleg egyik serpenyőjében nagyon kicsi szám áll. Érthetően: nem éri meg foglalkozni a tetteink következményével, mert elenyésző a kárunk (a miénk, nem másé!), ami származik belőle. És ez az oldal, az áldozatoké, amire valahogyan háttérbe kerül a mai gondolkodási sémában. Mert mindig az előző érvvel jönnek, hogy a tettest milyen kár éri, pedig őt még a társadalom használhatná. Valahogy az áldozatok nem annyira fontosak. (Ilyen törvényeket egyébként az hoz, aki sejti, hogy nagy az esélye, hogy a másik, a tettesi oldalon találja magát. De most ezt hagyjuk.)

Röviden összefoglalva: igenis, növelni kellene a büntetési tételeket, mert nem ösztönöznek a megelőzésre. Senkinek sem éri meg úgy élni, hogy gondoljon másokra, mert ha véletlenül kárt okoz, azt is kibírja. Tehát a büntetési tételek emelése lenne a kívánatos. Természetesen nem drasztikus emelésről beszélek. Nem kívánom a sofőrt 20 évre lecsukni. Abból már tényleg nem lesz utána ember soha. De mondjuk egy 8 évet el tudnék képzelni, amiből majd elengedik a harmadát, azaz ülne 5 évet. Az már igazságosabb lenne. De ez??????

OK, alacsonyak a büntetések. De miért? Nem tudjuk pontosan, hiszen az egész társadalom jelentősen szigorítana (én nem osztom ezt az álláspontot teljes egészében), mégsem teszik. Miért? Nem tudom pontosan, de a liberálisoknak benne van a kezük vastagon. Mindenki ismeri az unos-untalan ismételt tételt, hogy a büntetések mértékétől nem függ a visszatartóerő, hanem az elkapás valószínűségétől.

Na, ez egy kibaszott nagy ordas hazugság!

Volt szerencsém ennek a tévhitnek az eredetéről olvasni! Már csak homályosan emlékszem, de az volt a lényeg, hogy készítettek felmérést, amiben kimutatták, hogy NEM CSAK a büntetés mértékétől függ a visszatartóerő, hanem az elkapás valószínűségétől IS. Hazug liberálisaink pedig kihozták belőle, hogy tehát NEM FÜGG a büntetés mértékétől. Az, hogy hó esik, attól függ, hogy mennyi a hőmérséklet és esik-e eső. Azaz nem csak a hőmérséklettől, hanem a csapadéktól IS függ. TEHÁT a hóesés nem függ a hőmérséklettől. Nyilván. Ez a liberális logika. Hogy mennyire nem így van, nézzük a magyar helyzetet. A múltkor Lázár mondott adatokat is: 2010 óta ötezerrel több rendőr van, és 13 ezerről 18-ra nőtt a börtönben ülő elítéltek száma. A büntetések mértékét ugyanis egy tollvonással megnövelték. (Ha pl. egy cselekményért 4-8 év járhat, akkor régebben a 4-ből kellett a bírónak kiindulnia, és növelgetni a büntetést a súlyosbító körülményekkel, most pedig a közepéből, azaz 6-ból kell kiindulni, és lehet enyhíteni meg súlyosbítani. Persze erre is visítottak, hogy a bírói függetlenség lábbal tiprása.) Meg is látszik a javuló statisztikákon. De ilyenkor mindig szegény Semmelweis Ignác jut eszembe, akinek a kórházában hiába volt sokkal kisebb a halálozási statisztika, megmondták neki, hogy rosszul gondolja. Mert a tények nem számítanak. (Halálra is verték az őrültek házában, kb. minden csontja eltörött. Csak, hogy mire számítson, aki nem ért egyet a szent "igazsággal" :-) ). 

OK, tegyük fel, hogy a liberálisok miatt alacsonyak a büntetések. De miért csinálják, miért jó ez nekik? Isten bizony nem tudom. Talán a rendőrvicc választ ad, de nem biztos:

-Miért tesz a rendőr olvasás közben minden lap közé egy szelet uborkát?

-???

-Mert hülye.

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: büntetés liberálisok BTK

Európai Egyesült Államok

2017.03.21. 21:25 fofilozofus

Ezt ma olvastam: :-)))

 

Úgy néz ki, a válság megoldását egy német vezetésű Európai Egyesült Államok létrehozásában látják a politikusok.
Briliáns ötlet, vajon miért nem jutott ez már másnak is eszébe korábban?

Szólj hozzá!

Magyar filmek, 2017, szomorú összefoglaló

2017.02.06. 20:49 fofilozofus

Nemrég olvastam egy összefoglalót a 2017-ben megjelenő magyar filmekről:

http://www.origo.hu/filmklub/blog/osszeallitas/20170103-ezek-a-magyar-filmek-jonnek-2017-ben-budapest-noir-a-viszkis-kincsem-lajko-cigany-az-urben.html

 

Erről szeretnék egy kicsit írni.

Mielőtt nekikezdenénk, egy jó hasonlat: magyar film = magyar foci. Mármint színvonalban. Általánosan észrevettem, hogy ami a kommunizmusban "sikeres" volt, az mára szarrá vált. Valószínűleg azért, mert nem kellett teljesíteni.(Egy francia, magyarul valamit tudó ismerősöm elképedve jött ki a moziból Jancsó egyik okádéka közben: - Ez nem film. Tudjuk, ő BÁRMIRE megkapta a támogatást, mert neki járt, nem kellett semmilyen teljesítmény.

Itt egy csodás részlet, hogy hogyan kell lehűteni a sört:

https://www.youtube.com/watch?v=0YPs8sCfRog

A régi vicc:

Két részeg, orosz művész Párizsban hajnalban beszélget:

-Te, Aljosa, beleszarjak a zongorába?

-Á, hagyd, úgysem értenék!

)

Elég ha a focira, a filmre vagy a vendéglátás helyzetére gondolunk. (Zimmer Feri :-) ) Ezt egyébként egy kőszegi kiránduláson ötöltem ki. Kőszeget ugyanis békén hagyták (ismert okokból). Bezzeg Dunaújváros meg Kazincbarcika, amit szerettek!

Az általános bírálat után megpróbálom pontokba szedni a magyar filmgyártás bajait:

1. Nincs forgatókönyv

Ennek szabályai vannak. Van a bevezetés, tárgyalás, csúcspont, vége stb. Igen, ahogy a suliban tanultuk. Csak ezeknek ez a foglalkozásuk, de úgy látszik, nem nagyon értenek hozzá. Ha van is valami ötletecske, a végén nem lesz csattanó, teljesen értelmetlen, lezáratlan, elmaszatolt az egész.

2. Picsaszar színészek

A legnagyobb baj, hogy bár sok rossz színész van a filmekben, de aki jó, azon is látszódik, hogy inkább színházi színész. A filmekben rohadt nagy gáz, hogy úgy akar szerepelni, mint a színpadon, hogy hangosan ordibál meg artikulál, hogy az utolsó sorokban is jól lássák-hallják. A filmen természetesen (természetesebben) kell szerepelni, mert a néző egyből mesterkéltnek érzi a dolgot. A legmeglepőbb, hogy a magyar szinkronszínészek viszont kiválóak, nem akarják túljátszani a szerepeket. Szerintem ők megtanulták az amerikai filmekből valahogy ezt a természetességet. Isten bizony, kipróbálnám őket igazi szereplőként is.

3. És a legfőbb baj: nincs mondanivalójuk. Nem jut eszükbe semmi a világról vagy ha igen, akkor valami sematikus baromság. Vidéken mindenki svájci sapkában jár meg részeg, de persze bunkó, az biztos. Vagy üvegtigrises vonal: semmiről nem szól, laza poénok egyvelege. Az első ilyen még vicces volt, de egy idő után már valami értelmet is keresne az ember.

Ami viszont biztos, hogy még  így is sikerül néha egy-egy jó vagy viszonylag jó filmet elkészíteni. De ahhoz sok mindennek össze kell jönnie. Az is lehet, hogy én vagyok telhetetlen, hiszen mondjuk a zusában is készítenek napi 10 filmet, és jó ha évente egy jó van köztük.

 

 Akkor nézzük az idei termést, a cikk sorrendjében! (Hangsúlyozom, hogy csak a bemutatkozó filmanyagokra szorítkoztam, lehetnek tévedések, és egy-két film lehet, hogy teljesen más megnézve)

1. Az Állampolgár

 Ugye itt meg sem próbáltak igazi színészeket válogatni, legalábbis a főszereplő amatőr. A legnagyobb baj, hogy most, a migrációs válság közepén nagyon szájbarágós a téma: segíteni kell szegényeket. Biztos a 2004-es népszavazás után is ilyen filmekre adtak pénzt, ahol a külhoni magyarok sanyarú sorsát kell a vásznon néznünk. Maradjunk annyiban, hogy a politikai propaganda nem tesz jót egy filmek, azonban díjakat könnyen be lehet vele söpörni (ahogy azt az elején is láttuk felvillanni, valamilyen beválogatás logót).

Magyar emberek igényei: 0 - multikulti üzenet : 10.

 

2. Vakfolt

Hallgassuk csak, hogy a bevezető mondatban a "legfontosabb" szót hogyan ejti ki a "szemtelenül fiatal" alkotógárda egyik tagja. Középiskolai színészprodukciók színvonalát idézi. Innen kb. továbbnézni sem volt kedvem. A szolgalelkűség netovábbja, hogy ócska amerikai filmek lövöldözős jeleneteinek szolgai ismétlésével képzelik el az alkotás folyamatát. Milyen szellemi szinten állnak ezek a gyerekek? Mit láttak otthon, mit gondolnak a világról? Erre pénzt adni?

Picsaszar színészek 10: Nézők 0

 3. Mi ez a cirkusz?

Az első biztató film a sorban. A 3. pont, azaz a mondanivaló hajtja előre: meg akar mutatni egy olyan érdekes világot, amivel ritkán találkozik az átlagember. Ezért már megérte felvenni a kamerát. A dokumentumfilm-stílus előnyére válik, bizonyítja, hogy jó, ha a filmesek valami őszintét tesznek az asztalra, mint valami erőltetett, kitalált valamit. (Lásd előző film)

Reméljük, maga a film is jó lesz.

 4. Kojot

Egy ember földjét el akarja venni a hatalmaskodó polgármester. Karatemozdulatok, brutál verekedések, verések. A rendezővel olvasott interjúból kiderül, hogy hétvégi házat akart építeni, innen a motiváció. A "Döbrögi"-szellemet kívánta elénk tárni

Teljesen életidegen szituáció. Talán Mexikóban van ilyen, de nálunk ez nem jellemző. Van mondanivalója, csak az érezhetően kitalált. Elmereng egy problémán, ami nincs is. Nekem a nincs mondanivalóm kategóriába esik.

 

5. Testről és lélekről

Érzelmes művészfilmnek tűnik, de ennyiből nem tudom megítélni. Valószínűleg a jobb kategóriába esik, de a színészi alakítás itt is elég gyengének tűnik. Majd meglátjuk, lehet hogy megnézem.

 

6. Lengemesék

Amire nem vállalkozok, az a gyerekfilmek megítélése. Biztos jó, majd a gyerekek megmondják. Őszintén.

7. Kincsem

Rettenetesen nagy költségvetésű kardos-baszós (ahogy egy régi ismerősöm fogalmazott :-) ) kalandfilm. Rég volt ilyen, hadd menjen. Lehet, hogy siker lesz. Van benne Monarchia, szerelem, párbaj stb., szóval minden adott egy közkedvelt romantikus filmhez. Azért a színészek itt is zavaróak, olyan amatőr jellegű. De már unom mindenhol ezt szajkózni.

8. 1945

A rendező sikerrel ismerte fel a piaci rést, mely szerint hiányosan feldolgozott a magyar zsidóság sorsa a II. Világháborúban és utána, ezért egy ilyen témát választott egy újabb szemszögből. A kihámozható tartalma: a sok gonosz magyar a lopott vagyont rejtegeti, és erkölcsileg megsemmisülnek. Valószínűleg tódulni fognak a moziba az emberek.

 9. Brazilok

Nem sok derül ki az összefoglalóból (az ócska színészi teljesítmény azonban igen). Egyetlen pozitívuma, hogy nem negatív, hanem a vidám vonalat követi a falusi élettel kapcsolatban. Azonban hazug az alapállás, a cigányokkal vívott focicsata nem lenne ilyen vicces, szurkálás biztos lenne benne. Gondolom itt is megy majd az ideológia, a kisebbség (?) védelme.

Gyerekkoromban megvolt a Nagy Magyar Lexikon sorozat otthon. Ha kinyitottam mondjuk a kalapácsánál, akkor valami ilyen volt benne: fanyelű, fémfejű szerszám, amivel az elnyomott munkásság dolgozott. Ha kinyitottam a porszívónál, akkor meg:  gép, amellyel a port lehet felszívni a lakásból. Az elnyomott munkásosztálynak nem volt ilyenje, de a szocializmusban már van. Stb. Ilyen a mai világ is, egy szemernyit sem változott, csak a munkásosztály helyett más csoportokat találtak, akiket minden áron meg kell védeni (etnikai kisebbségek, buzik stb.)

Politikaipropaganda-gyanús. Biztosan nem nézem meg.

10. A tökéletes gyilkos

Sajnos erről nincs mozgókép, csak egy árva állókép, szóval fogalmam sincs, milyen lehet. Az azonban jó poén, hogy a cikk szerint: "azt viszont nem értjük, A tökéletes gyilkos-ban miért szinkronizáltatták le a teljes alakítását a nála 13 évvel idősebb Majsai-Nyilas Tündével" :-))))))))))))))))))))))))))

Ők is rájöttek talán, hogy a szinkonszínészeknek jobb a hangjuk, mint az igaziaknak. :-)

 11. Felesleges ember

Egy újabb migránssajnáltató propagandafilm a MI PÉNZÜNKBŐL.Árulkodó az alábbi információ:

Premierdátum: valószínűleg a cannes-i filmfesztivál

Igen, ezek a díjleső rendezők már csak ezekre készülnek. Könnyen meg tudják jósolni, hogy mi az, amivel Oscart vagy hasonló szemetet nyerhetnek. Koncsita Wurszt 2.

Javasolnék egy jobb címet: Felesleges film.

Köpni kell, pheöj.

12. Fagyott május

Először is eleve nem értem a horrorfilm koncepcióját. Mi az értelme egy filmnek, amin rettegek? Valami degenerált barom nevezi ezt szórakozásnak. Mondjuk sokat eladtak belőle, ez a nézőket is minősíti. De ha jobban olvasom, ez nem is horrorfilm, hanem kísérleti film vagy mi a fene. A "bátor formanyelvi kísérletezés" kitétel már nagyjából belövi, hogy gyakorlatilag semmiről sem szól. A rendkívül izgalmas előzetesből kiderül, hogy tényleg nem. Vazze, ez az előzetes, ami beharangozza a filmet! Mi lesz benne a filmben, ha ebben az van, hogy mozog a kamera a sötét erdőben?

Eszembe jut a híres Pronuma bolyok története c. film, aminek az elején kiáll valaki, elmondja, hogy kaptak 20 000 forintot a filmre (nem most volt), 2000-ből vettek rohadt sok filmet, a többit meg elitták. :-))))) Így legalább érthető volt, hogy miért mutat a kamera tíz percig egy legelő kecskét. :-)  (Pontosítok, nem a filmben mondja el, hanem még úgy, 25 éve, a moziban ott voltak az alkotók a bemutatón, ott mondták el).)

13. Hetedik alabárdos

Nem lehet megítélni, mert nincs még előzetes sem, de a színházi világról szól. Tehát magukról. Szerintük a magyar néző legjobb szórakozása az lehet, ha színészek önmagukról írt történeteit nézheti. Na mindegy, akár még jó is lehet.

14. Pappa pia

Egy zenés-táncos film Nagy Feróval (Ricse, ricse, Beatrice, hó rukk). A Made in Hungária és a Csinibaba után kijelenthetjük, hogy a magyar zenés filmek jók. Felszabadító lehet a rendezőknek, hogy mivel úgysincs semmilyen mondanivalójuk a világról, az ilyen filmekbe nem is kell. Talán ezért lehetnek jók. Eladják az ismert zenék őket. Jó, Rókatündér nem lesz belőle, de sokan fognak nevetni, szórakozni rajta. Ez is a pénzünkből van, de legalább nekünk készül.

 15. A Viszkis

Attila egy igazi székely: először cselekszik és utána gondolkodik. Ezért lehetett az, hogy értelmes ember, de mégis börtönbe kerül. Az ő történetében a legfőbb mondanivaló, hogy küzdött ő a világ ellen évekig a börtönben, még meg is szökött, de a végén megtört, és rájött, hogy Ő VOLT A HÜLYE. Ez egy buta bűnözővel sosem történik meg. Ezért érte VOLNA meg ezt a filmet megcsinálni. De sajnos egy régebbi interjúból tudom, hogy a film véget ér sokkal előbb (talán a szökésénél? Már nem emlékszem.) De az biztos, hogy eddig a jellemfejlődésig nem ér már el. Enélkül azonban csak egy szenzációhajhász, Attila megvilágosodását pont kihagyó "kalandfilm"

az egész. Betyárromantika. De majd biztos sokan megnézik.

16. Az Úr hangja

Már a beharangozóból is kiderül, hogy egy értelmetlen baromság lesz a film (az apa űrből jövő zörejeket tanulmányoz, brrrr). De. Ez az ember rendezte a Taxidermia című förtelmet. Ez egy elég jó ajánlólevél ahhoz, hogy soha többet semmilyen alkotását ne nézzük meg. Hála a jó Istennek, hogy -bár sokat siránkozott- a Toldi filmjére (amit nagyon drága alkotásnak haragozott be) nem kapott egy vasat sem.

 

 17. Genezis

"Mit jelent manapság a család?" Állítólag erről szól a film, többet nem nagyon tudunk meg róla. Ezt a témát lehet jól és rosszul is feldolgozni. Majd meglátjuk.

 

18. Tegnap

Ígéretes összefoglaló. Majd meglátjuk mi lesz belőle. Sajnos általában csak addig reménykedhetünk, amíg sejtelmes ködbe vész a megvalósítás. Minél közelebb kerülünk a konkrétumokhoz, általában egyre jobban ki szoktunk ábrándulni.

 19. Rossz árnyék

Megint egy nagy semmi derük ki az összefoglalóból.

20. Remélem legközelebb sikerül meghalnod

Az internetes zaklatásokkal foglalkozó film. Felütésnek egy jó kis nyelvtani hibával a címében. Aztán meg ez:

" A Vörösmarty Mihály Gimnázium dráma szakos diákjai, Vajda Kristóf és a színes hajú Herr Szilvia formálják meg a két főszereplőt."

Na, jó, ne fikázzuk előre, de azért nagy álmokat nem kergetnék vele kapcsolatban.

21. Lajkó - Cigány az űrben

Ígéretes film, megy nekünk ez a szocializmuson kínunkban nevetés. A Tanút idézi az összefoglaló, majd meglátjuk. Veszélyes a cigány téma. Ha nagyon emberijogi megmondós, hamis cigánysajnáltatós lesz, még tönkre is vághatja az egészet.

22. Festői korszakok

Dokumentumfilmet nagyon elrontani nem lehet, gondolom ez sem lesz rossz. Csak rohadtul nem érdekelnek a festők (kivéve A MESTER (CSKT), de róla is csak szar filmet láttam), úgyhogy részemről felejtős.

23. Északi fény

Jó, hogy a szovjetek általi erőszakolások egy kicsit a középpontba kerültek az Elhallgatott gyalázat megjelenése óta. Megmondom őszintén, még nem mertem megnézni, de letöltve várja az alkalmas pillanatot. Visszatérve: Mészáros Márta valószínűleg egy kicsit unalmas feldolgozást fog véghezvinni, de nagy csalódás nem lesz. Biztosan megnézem, kíváncsi vagyok, hogy a témáról milyen játékfilm készülhet. Csak azt a Töröcsik Marit miért kell annyira nyomatni, hányok tőle.

 24. Vándorszínészek

Megint magukról csináltak egy filmet. Erről mindig a középiskolai szalagavató műsorok jutnak eszembe, mikor arról szól ez előadás, hogy eljátsszák, hogy mit kéne kitalálni a műsorra. :-)) Égő, na. Ettől függetlenül megnézem majd, még érdekes is lehet.

 25. Budapest noir

Nagyon sokat reklámozott, kosztümös film, a ritkán megidézett 30-as évekből. Látványos lesz, drága lesz, hasonlóan a Kincsemhez. Várom már, de félek, hogy csalódás lesz.

Tanulság

Egy kisebb rész biztosan nézhetetlen fos lesz, egy része közönségfilm (ami vagy bejön, vagy nem), egy részét pedig ebből az összefoglalóból (főleg mozgóképes ízelítő nélkül)  nem tudjuk megítélni. Persze kiválót alkotni nem lehet receptszerűen: próbálkozni kell, és majd sikerül valamelyik. És még a pénz odaítélésekor sem tudják a szakemberek sem, hogy melyik lesz nagy érték. Ui. sok függ a megvalósítástól. Reménykedjünk, ebből a 25-ből lesz majd egy igazán jó, és akkor már örülhetünk.

Nem látom, hogy az új korszakban (Andy) sokat változott volna előnyére a helyzet. Az mindenképpen kivehető, hogy ezek a filmesek a társadalomtól teljesen elzárt világban élnek (mondjuk a Nagykörúton belül vagy Lipótvárosban). Ha társadalmi témákat feszegetnének, akkor is egy sematikus, konformista álláspontot képviselnek, ami semmiképpen sem sérti meg a liberális normákat. Számomra a legfájdalmasabb, és legfelháborítóbb, hogy lassan lejár a száz éves évforduló, és egy nyomorult filmet sem tudtak a témával foglalkozni (A szürke senkik jó, de mégiscsak TV-film, 65 percben). Pedig vagy ötöt biztosan össze lehetne hozni, Trianonról meg még ötöt. De a Nagykörúton belül úgy látszik, ez nem téma.

(Ismerősökkel megnéztük a Hosszú jegyesség c. filmet a háború kitörésének 100. évfordulóján. Százszor ismert lövészárokharc, de mégis tudtak új megközelítést kínálni, ajánlom).

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: magyar film

A Wizz Air az új Malév + stadionprogram

2017.01.07. 11:24 fofilozofus

Ismerjük be, hogy ez az új Malév.

Akkor nézzük, a Wiki alapján:

-" hat, légitársasági, illetve más iparágakban tapasztalatot szerzett szakember, az egykor a Malévet irányító Váradi József vezérigazgató vezetésével " alapította
-A légitársaság célja, hogy olcsó utakat biztosítson Kelet-Közép-Európa és Nyugat-Európa között.
- a Forbes magazin Legmenőbb magyar márkák listáján a 6. helyre került.

-Nézzük a vezetését:
(http://corporate.wizzair.com/en-GB/investor_relations/governance/management_team)

7 emberből 2 magyar, egy angol, egy görög, egy holland, egy svéd és egy spanyol. És a főnök magyar.

Ha megnéznénk egy nagy vállalatot, akkor látnánk, hogy mindenhol multinacionális a vezetés, de a többséget az irányító nemzet adja.

Persze tudom, jó lenne egy csak magyar tulajdonú cég, de ez max. a német családi vállalkozásoknál létezik. Szerintem ennek is örüljünk.

 (Mit tegyek, ha a Népszavát találta meg a Google :-))

http://nepszava.hu/cikk/1071656-jon-az-ujabb-stadionepitesi-hullam)

(Fontos, hogy ez a teljes építési költség, van, ahol az állam ennél kevesebbel száll be, és (pl. Haladás) nem csak foci lesz benne)

Groupama Aréna: 14,7 milliárd,

Pancho Aréna: 3,8 (ennek 70%-a TAO pénzből, de tekintsük ezt is állami forrásnak)

Debrecen: 12,5

 MTK: 6,5

Videoton: 11

Honvéd: 5,5

Disógyőr: 8

(A Puskást ne vegyük ide, mert egy országnak mégiscsak kell egy normális stadion. Aki ezt megkérdőjelezi, az már tényleg hülye. Még Reykjavikban is van biztosan egy nemzeti stadion).

Ez összesen 62 milliárd, 4-5 év alatt, ami évi 16 milliárd. És ez csak pár év, utána kifut a sokat bírált program.

 

Akkor nézzük a Malévet! (http://hvg.hu/gazdasag/20120109_malev_penz_visszafizetese) Az EU a támogatások visszafizetését írta elő, ugyanis tiltott állami támogatásnak minősülnek.  Ez 86 milliárd forint, ha jól számolom. És úgy látom, hogy csak a csatlakozás utáni időket nézték. Azt értem én, hogy hasznot termelt a cég. Pont mínusz 86 milliárdot.

 Malév (szintén wikiről): Közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron, eközben 2600 munkavállalót foglalkoztatott.

Wizz: 2600 embert foglalkoztatnak, 23 millió utas 2016-ban.

Wizz: "Egyszeri tételek nélküli adózott eredményük 146 millió euró volt" (Ez 2014-es adat , azóta nőtt.)  Ez 43 milliárd forint.

Baszki. Foglaljuk össze: a Malév egy trágyahalom volt, idióták irányították totál veszteségesen. Az EU-csatlakozás óta többet költöttük rá, mint a teljes stadionfelújítási program. (Előtte meg gondolom még többet) Helyette van egy cég, ami nagyrészt magyar, ellátja a Malév funkcióit és nyereséges, mint állat.

Most már értem, hogy miért nem törték magukat a kormányban, hogy megmentsék. Én sem tettem volna. Ezek után látom magam előtt a menedzsment tagjait, akik a szocialista világból jöttek, és érzem az áporodott szagokat is. Sajnos dolgoztam hasonló helyeken, szerencsére keveset. Sok tehetségtelen barom nagy pofával nagy önbizalommal.

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: stadionok Malév Wizz Air

A disznóhús egészségtelen

2016.12.16. 23:23 fofilozofus

Itt a karácsony, van időm írni. :-)

 

Mielőtt belemennénk részleteiben, szögezzük le az elején, hogy miért fontos sokaknak az "egészség": szeretnének sokáig és jó minőségben élni. Maga a cél elfogadható, tehát ezt tekintsük kiindulási alapnak. Tehát egészségesen akarunk élni.

Hogyan tegyük?

 

Sok cikk szól erről a témáról. Az egyik legjobb az volt, ami arról szólt, hogy megnéztek olyan embereket, akik nagyon sokáig élnek (90 éves kor körül), és megpróbálták megnézni, hogy mi a közös az életmódjukban. Nagyjából a következőkre jutottak:

- mozgékony életmód. Feltűnő volt, hogy szinte egyikük sem sportolt soha, csak egyszerűen olyan életmódot élt, ami sok mozgással járt: kertészkedés, gyalog közlekedés stb.

-kevés hús fogyasztása. Egyikük sem volt vegetáriánus, csak egyszerűen az étrendjük hússzegény volt

-nem voltak elhízottak,

-boldog családi élet

Bár a cikkre nem emlékszem pontosan, én a saját tapasztalatom alapján hozzáteszek még pár tényezőt, amiben biztos vagyok:

-stresszmentes élet,

-tiszta levegő (nem nagyvárosi)

-dohányzás hiánya

 

A fentebb felsoroltak esetében biztos vagyok, hogy az így élő ember várhatóan hosszabb ideig és minőségibb életet él, mint aki nem tartja magát ezekhez a szabályokhoz. Természetesen a fertőzések, balesetek és a háborúk még mindig lerövidíthetik az ember életét, de legalább ami az egyénen múlik, azt megteszi, a véletlenről meg nem tehet.

(A fenti elvekben egyébként mélyen hiszek.)

1. Akkor nézzük, hogy mi köze ennek a disznóhúshoz és a zsíros ételekhez!

Semmi.

Látszik a listából, hogy az egyénen múló tényezők az összes tényező 2/3-a, és ebből az étkezés csak az egyik része. Ebből is a mennyiség a fontosabb. Tehát hogy milyen összetevőjű (pl. töltött káposzta egészségtelen) az étel, szinte nem is számít. Persze ha mérgező, az más, gyilker galócát nem javaslok senkinek. Kíváncsi vagyok, hogy a fujj, töltött káposzta kommentet ki írta? Lehet, hogy magára sokat adó szingli? Vagy minden napját kávéval kezdi? Budapesten? A munkahelyen a főnök stresszeli? Tehát nincs egészségtelen étel, csak egészségtelen életmód. Azért mert a sok csülök fogyasztása káros (mert az), nem jelenti, hogy a 0 csülök fogyasztása egészséges. Ez ugye még nem olyan bonyolult matematika. A nem fehér az nem fekete, mert a kék sem fehér, és mégsem fekete. (Ez már lehet, hogy mégiscsak magas egyeseknek). Persze tudom én, hogy répából nehezebb annyit enni, hogy elhízzunk, de egyes ételek megbélyegzése akkor is egyszerűen butaság. Arról nem beszélve, hogy a zsír eléggé fontos alkotóeleme a testünknek, és főleg az idegrendszer kialakulásának előfeltétele. Ezért nem javasolt a kismamáknak a zsírmentes élet.

2. Nagyobb kérdés az, hogy miért terjesztik ezt a butaságot?

Nem tudom, de a világ mozgatórugóit megismertem már annyira, hogy biztos legyek benne, hogy pénz van a dologban. Lehet, hogy az "egészséggazdaság" haszonélvezői vagy esetleg mások, de véletlenül ilyen hülyeségek nem terjednek el, azt valakinek akarni kell. Jó szándék biztosan nincs benne. És akkor itt ejtsünk szót a tudományos kutatásokról. Ezekben egy közös van: mindent bebizonyítanak és az ellenkezőjét is. Egyszerűen ezek annyira bonyolult folyamatok, hogy nincs rálehetőségünk, hogy ellenőrizzük őket valójában.

3. Még jobb kérdés, hogy az emberek miért hiszik el?

Ezt talán könnyebb megválaszolni, mint az előző kérdést: ez egyszerűen a könnyebbik út. Adjam fel a függetlenségemet, és menjek férjhez? Költözzek vidékre, ahol jobb a levegő, de elvesztem a jó kis állásomat? Menjek el alacsonyabb fizetésért, ahol kevesebbet kell dolgozni, és jobb fej a főnök? Ugyan már, ezek iszonyú kemény döntések. De a disznóhús meg a zsír, az a mocskos szemét. Azt elkerülöm, és én egészséges vagyok, mindent megtettem, amit lehet, tehát ezzel már nem is kell foglalkoznom. Megvásárolom a Norbi Update terméket, és már le is tudtam az egészséges életmód körüli kérdéseket.

Az persze jó kérdés, hogy miért pont a disznóhús a célpont, hiszen az az egyik legfinomabb húsfajta. (Azt tudni kell, hogy az ízek nagy része, bizonyos vitaminokhoz hasonlóan zsírban oldódik. Ezért finomak a zsíros ételek, mert az ízeket kioldják a zsírok, így azok könnyebben a nyelvünkhöz kerülnek. Egyes országokban a salátákat olajjal locsolják meg, pontosan ugyanebből az okból.) Bizonyos népcsoportoknál, akik jelenleg uralják a Földet eléggé hátrasorolt a disznóhús. Ilyenek pl. az angolszász országok, ahol a marhahús a "hús", és a híreket ők gyártják. Szoktam olyat játszani, hogy ismerőseim körében kijelentem, hogy a marhahús a legrosszabb ízű hús, amit ismerek. Teljes értetlenség, és kis lenézés: nem tudom, hogy az "egészséges"? És az jó, hisz az újság is megírta.

Nem igaz persze, hogy nem szeretem, de nálam tényleg az utolsó helyen szerepel. De ehhez több évtized kellett, hogy a közfelfogás (divat) ellenére bevalljam magamnak. Nálam a sorrend:

-disznó (kivéve comb, az szar, max sonkának)

-csirke (ezen belül az öreg tyúk és a kakas vezet)

-bárány és hasonlók (kecske), a legjobb az öreg birka

-hal (de csak a finomak, szürkeharcsa, keszeg, ponty, aranydurbincs (a legjobb)

-marha

Van a resztli (pl.nyúl, vadak), amiről nincs véleményem.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4 komment

Választási béremelés, 2017

2016.12.16. 22:24 fofilozofus

Láttuk, olvastuk a híreket a 2017-es béremelési programról. A minimálbér emeléséről és a hozzá kapcsolódó állami fizetésemelési programról. Jön a választás, már most fel kell készülni rá. Akkor ez most csak blöff, és később isszuk meg a levét?

Nem.

Miért? Lássuk a részleteket!

Biztosan mindannyian emlékszünk Viktor savanyú ábrázatára, mikor 2010-ben kijött Barrosso KISZ-titkártól. A Fidesz gazdasági programja azon az ésszerű, szinte minden normális közgazdász által ismert, de nem hitt tételen alapul, hogy tkp. Münchausen báróként, saját hajunknál fogva húzhatjuk ki magunkat a bajból. Ha alacsony a növekedés, akkor költeni kell, és nagy lesz. De nő az adósság! Igen, de a GDP is, tehát mégsem adósodunk el. Erre mondtam, hogy "nem hitt" tétel. Tudják, olvassák, de azért nem mernék megpróbálni a valóságban, mert félnek. Mert a fősodor a megszorításban hisz, és persze a háztartási szintű logika nem támasztja alá. Csak az ország nem háztartás. Egyik fő különbség pl., hogy otthon te nem tudsz pénzt előállítani (pontosabban tudsz, de nem sokáig :-))  ), éppen ezért a te magánéletedben érvényes szabályok nem pont ugyanúgy működnek makroszinten.

Szóval bement Viktor, és a kommunista EU-elnök megmondta neki, hogy nem: a hiányt le kell szorítani minden áron. Eddig adtak nekünk időt, de most már (hogy nem Gyurcsányék kormányoznak) elfogyott a türelem, most már MEGSZORÍTÁÁÁÁS kell.

Megszorítás kell? OK. Akkor lesz bankadó, távközlési adó meg egyéb finomságok. Ácsi, megállj. Hát a megszorítás az az, mikor a gonosz néptől megvonjuk a meg nem érdemelt juttatásait! Ez nem megszorítás, hanem diktatúra! - ordították a bankok, hogy közben kifordult a szájukból a kaviár. Akkoriban még ilyennel zsarolhattak minket, mint túlzottdeficit-eljárás. Ugye ez az egyetlen, amiért  pénzmegvonás járt volna, ezt nem engedhettük. Ők is tudták, mi is tudtuk, hogy nem lesz 3% fölött a hiány, de tovább szorították a gatyaszíjunkat. A 2012-es növekedés rá is ment. De megcsináltuk. (Viktor híres nyilatkozatánál fogtam a hasam a röhögéstől, mikor még mindig erősítették, hogy magas lesz a hiány, akkor benyögte, hogy kérjenek bármit, ők a bankadó és tranzakciós adó emelésével beszedik. :-))))))))))     ) Onnantól már kevésbé revolverezhettek minket. Persze az IMF-től kért hitel óriási trükk volt. Gratula érte.

 

:-))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

De miért is soroltam ezeket fel?

Egy egyszerű ok miatt: a mostani fizetésemelés NEM TRÜKK, hanem a Fidesz EREDETI PROGRAMJA. 2010-ben EZT akarták megvalósítani, de nem lehetett. Mihelyst kijöttünk a szorításból és a hiány "csillagászati" MÉLYSÉGEKBE szállt alá, el lehetett kezdeni az eredeti programot megvalósítani. És ez nagyon szomorú, elkeserítő. Igen, hat KIBASZOTT év kellett hozzá, hogy a kormányzás kezdetétől bele lehessen fogni. És igen, "elmúltnyolcévezek", mert nem 8, hanem 20 évre cseszték el az elvtársak a jövőnket. Meg a kedves lakosság, aki szellemi fogyatékos módon, 2002-ben a sínen lévő gazdaság irányítását ezeknek a bűnözőknek a kezébe adta.

"Ha egy bolond beledobja a kútba a követ, száz okos sem veszi ki onnan" - szól a nem túl közismert, de annál jobb magyar közmondás.

 Tehát nem választási trükk ez, hanem az ígéret betartása. Hogy a Münchausen-hatást érzékeltessem: A fizetésemelések bejelentése után olvastam az OTP elemzőinek jövő évi prognózisát (mondjuk ők a legoptimistábbak): ezen intézkedések miatt a 17-es GDP növekedés szerintük 4% közelében lesz.

Ennyi?

Igen, ennyi.

Akarat kérdése. Nem vagyok voluntarista, nem hiszek abban, hogy bármit el lehet érni, csak akarni kell. (lásd: amerikai TV-film, a csapat kiesik a bajnokságból, de jön egy új bézbóledző, megmondja, hogy  akarni kell, aztán mindenki lelkes, mint állat, keményen dolgozik, aztán a végén egy góllal nyernek. A valóságban persze kiesnének, mint a szar.) De ezt csak akarni kellett.

Megemelem a fizetéseket, az megemeli a GDP-t, és mindjárt jobban meg a gazdaságnak, és akkor még lehet emelni. Természetesen ezt nem lehet a végtelenségig csinálni, és száz előfeltétele van. Pl. az MNB élére kinevezni egy okos embert. De egy olyan országban, ahol a hetvenes évek óta a GDP többszörösére nőtt (2 vagy 3, nem emlékszem pontosan) a reálbér pedig UGYANAZON a szinten van, mint akkor, bátran meg lehet lépni. NEM LESZ BELŐLE SEMMILYEN PROBLÉMA. Sipákolhatnak, hogy a termelékenységünk rossz, meg a többi baromság. Egyszerűen csak sajnálják tőlünk, kéne az a pénz nekik is.

És ezeket a lépéseket azért tehetjük meg, mert tényleg forradalom volt Magyarországon, az egyik (de lehet, hogy nem első, csak a történelemből a lényegtelen dolgokat tanuljuk, és ezért nem tudunk róla, hogy volt-e több) sikeres és vértelen forradalmunk. EZT KIHARCOLTUK MAGUNKNAK, ezért érdemeljük meg. A hideg éjszakákban a plakátragasztások, 2002-ben a szocik kéjes vigyora, a mozgósítások fáradalmai, az elkeserítő években a kitartás, a sok hülyével lefolytatott vita: ez volt az ára a mai sikereknek.
 

Tehát ennek semmi köze a választáshoz?

Dehogy nincs!

Egy ismert vicc:

A nagymama megy az unokájával az úton, mikor látják, hogy kefének a kutyák az út szélén:

-Nagyi, mit csinálnak azok a kutyák?

-Tudod a fiúkutyának megsérült a lába, és a lánykutya hazaviszi.

- Milyen ügyesek, közben még basznak is. - így az unoka.

 

Ez a helyzet most is, pontosan ugyanaz, mint a rezsicsökkentés esetében. Akkor is akartak egy fontos célt: a külföldi pénzszivattyú leállítását. És közben még népszerű is. Micsoda pofátlanság! Igen, választás is lesz, és kell a szavazat. IS. De miért lenne baj az, hogy egy elméletileg jó és nemes célt úgy valósítunk meg, hogy még népszerű is? Tudom, az elvtársaknak ez magas, ők csak olyat ismertek, hogy rossz az embereknek és egyébként semmilyen értelme nincs. De ez egy másik kormány. Gyorsan eszembe is jutott valamelyik Veres-év (azt hiszem, ő volt akkor a pénzügyminiszter), mikor totál törvénytelenül nem adták vissza az ÁFÁ-t a vállalkozásoknak egy fél évig. Mert milyen jó, az év végi hiányt így csökkenteni lehet. Nézzük a mérlegét:

-A vállalkozók belerokkantak (biztos vagyok benne, hogy rengeteg csőd volt emiatt (és ők pofáznak kiszámíthatatlan gazdasági környezetről), de szerintem még öngyilkosságok is voltak.)

- Teljesen törvénytelen, mivel adóellenőrzéskor vissza lehet tartani az ÁFÁ-t de ehhez KONKRÉT ellenőrzést kell lefolytatni, nem úgy általánosságban mindenki, oszt jó napot

-Totálisan értelmetlen, hiszen az EU eredményszemléletben számolja a hiányt, azaz neki mindegy, hogy mikor, kinél van a pénz,a  lényeg, hogy melyik időszakot érinti.

Milyen jó, mindenkinek több lesz a fizetése (az nyilvánvaló, hogy a minimálbér feljebb tolja az egész bérstruktúrát). Akkor nézzük meg egy másik szemszögből: ezt az összeget a vállalkozóknak ki kell gazdálkodniuk. És ha alacsony haszonkulccsal dolgoznak és nem lehet már kigazdálkodni?  Akkor mi lesz? Megmondom: tönkre mennek. Az alacsony haszonkulcs azt jelenti, hogy valami olyan szektorban dolgoznak vagy esetleg olyan rossz hatékonysággal, hogy kevés a hasznuk. De hát pont azt szeretnénk, ha mindenki olyan színvonalon élne, mint Nyugaton. De akkor nem lehet száz emberrel fogpiszkálót faragni! Pontosan ezt jelenti az, mikor azt halljuk a hírekben, hogy fel kell zárkózni hatékonyságban. Az nem megy szar technológiával. Csirkefeldolgozással meg ilyenek. Akkor lehet versenyezni a kínaiakkal meg a vietnamiakkal. Ott meg nem annyi a bér, mint ahová szeretnénk eljutni. De akkor az emberek az utcára kerülnek. Nem. A hírekben minden nap olvashatjuk, hogy mekkora a munkaerőhiány. Pontosan EZÉRT lehet most meglépni ezt az emelést, mert az így keletkezett szabad munkaerőt hamar felszívja majd a gazdaság. Nem fog emelkedni a munkanélküliség, ebben biztosak lehetünk. Egy pár elavult technológiára alapuló vállalkozónak rossz lesz. De az országnak meg jó. Sőt! Az emberek általában nem szeretnek mozdulni. Lehet, hogy egy munkahelyen, azért mert ismeri, meg közel van stb. kevesebb fizetésért is hajlandóak dolgozni, ezért  a hatékonyabb vállalkozóhoz nem mennek át, ezzel késleltetve a hatékonytalanabb termelés megszűnését. Ezzel a lépéssel pedig gyorsítható a folyamat, tehát egészen üdvözlendő. Sokan nem értik, hogy miért kitűzött cél a 3%-os infláció. Pontosan ugyanebből az okból. Lefelé nem mennek általában a bérek, és így egy hatékonytalan vállalat sokáig eléldegélhet abból, amit csinál. De ha évente 3%-kal csökkent a reálértéke annak, amit csinál, és nem tudja emelni, akkor ez sietteti a jobban működő cégek térnyerését.

Akkor végezetül egy bónusz cikk a portfolioról (nem linkelek, mert nálunk egy idő után úgyis letiltják a cikkeket), azoknak, akik szeretnek röhögni:

 

Külföldről szóltak be keményen az Orbán-kormánynak

"Első ránézésre, egy külső szemlélő számára talán minden rendben van, belülről azonban szép lassan rohad..."
(anyád rohad, az, megmondjam, mi rohad? Molenbeeck meg a többi no go zóna, ami nincs is)

"A lapnak nyilatkozó szakértők szerint hiába a költségvetési fegyelem és a felminősítések" (sajnos a számokba nem lehet belekötni, de mindjárt írunk valami megfoghatatlan dolgot, azzal mindig lehet érvelni

"emiatt pedig folyamatosan csökken Magyarország növekedési potenciálja" (az meg mi a pöcs? Ja a kutatóintézetben kiszámolnak valami vuduszámot, arra mindig lehet hivatkozni)

" A legfontosabb feladat az urambátyám-rendszer felszámolása" (menj el Németországba, és próbálj egy cégnél megrendelést szerezni úgy, hogy nem ismernek ott személyesen téged, nem fog sikerülni, elárulom)

"az országban zajló gazdasági folyamatokat nézve elég lehangoló a kép." (igen a rabszolgák fizetésemelése (még ha a nyugati töredéke, akkor is) mindig fájdalmas dolog, nekik lehangoló)

Egyszerűen csoda ez a cikk, minden mondata tömény liberális bullshit, a híres generátorral előállítva. Van itt minden, Transparency International, és személyesen Chikán Attila is megszólal, a csodaminiszter, akik Viktornak úgy kellett kirúgnia 2 év után, mert nem csinált semmit. (Ugye, aki tanítja...)

 

 

 

 

 

 

3 komment

Címkék: gazdaság Fidesz-program

M4 Metró

2016.12.09. 22:21 fofilozofus

Ez most rövid lesz.

Szerencsém volt a 4-es metrón utazni a minap. Az hozzátartozik a történethez, hogy jó fázós vagyok, +20 C alatt már vacogok. :-)

A dizájnos csipás anyját annak, aki az üléseket vaskeretbe foglalta.

 

 

 

Szólj hozzá!

Kiss László lemondása és az úszók az Olimpián

2016.08.11. 08:31 fofilozofus

Nyerő csapaton ne változtass - mondja a népi bölcsesség.

Emlékszünk, milyen médiakampány volt Kiss László ellen. Még a lemondása után sem állt le a gépezet, hetekkel később is melegen tartották a témát, sőt más úszókra is kiterjesztették. Most ne foglalkozzunk azzal, hogy milyen bűnt követett el és mikor. A börtönbe került utolsó koszlott bűnözőről is mindig azt halljuk a liberális médiában, hogy meg kell adni az esélyt stb. De ebben a történetben ez most másodlagos. Tegyük fel a kérdést:

Ki az a barom, aki a sikerkapitányt 3 hónappal az Olimpia előtt leváltja? Láttuk az eredményeket: Katinkán kívül, aki egyébként független entitás a magyar szövetségtől, szinte senki sem ért el eddig értékelhető eredményt. Na jó, ez nem igaz (bocs, Kenderesi, Kapás), fogalmazzunk úgy, hogy mélyen a várt alatt teljesítettek. Nem tudjuk az összefüggést a kettő között, de azért ötletem az van.

A régi vicc:

Kérdezik a székely bácsit:

-Aztán bátyám, iszik-e a hal vizet?

-Azt nem tudom, de alkalma az vóna rá.

Igen, ami valószínű, az általában úgy is van, ha valaki nem értené.

 

Elmondom, hogy mi következik az Olimpia után: követelik Gyárfás lemondását  a sikertelenség miatt. Erre mérget vehetünk, és igen, médiakampány is lesz. Nem mintha ezt az embert annyira védeni kellene. Az ő múltja talán még sárosabb, mint Kiss Lászlóé, bár börtönben nem ült. Tehát az embert nem sajnálom. De ugye ez is hasonlóan jó ötlet, hátha a vizes VB szervezése is hasonló sikerességű lesz. Egy új emberrel belevágni egy ekkora szervezésbe (+neki a kapcsolatai is megvannak): újból valószínűsíthető a bukta.

És utána szeptemberben lesz a döntés a 2024-es Olimpia helyszínéről.

Amiről tudjuk, hogy a VB-szervezés minősége hihetetlenül fogja befolyásolni. Tartanak kicsit Magyarországtól a döntéshozók, de mi hirtelen ugrottunk be, és ha sikerül, nagyban nőnek az esélyeink.

Ha hasonlatot kellene mondanom, akkor ez az összes döntés, támadás, lemondás ugyanolyan jó ötlet lenne, mint Trianon előtt feloszlatni a hadsereget és lelőni az épkézláb vezetőnek való embert.

 

Már csak az a kérdés, hogy kinek jó ez?

 

Az biztos, hogy sportszakmai körökből jött ez a támadás, hiszen ők ismerték Kiss László múltját. Valószínűleg egy olyan emberről vagy csoportról van szó, aki át akarja venni a szakmai irányítást a szövetségnél. De mivel nem ismerem az ottani személyeket, nem tudom megítélni, hogy kik ezek.

 

Tudjuk, merjük, tesszük - szólt 90-ben az SZDSZ-kampány szlogenje. Valami ilyet ígértek 1918-ban is az embereknek. Akkor is szét kellett verni (akár vér, áldozatok árán is) a régit, hogy egy új jöjjön. Csak hát sosem tudni, hogy az új milyen lesz.

Járt utat járatlanért el ne hagyj! - ez is egy népi bölcsesség.

 

 

 

 

 

7 komment

Címkék: Olimpia Kiss László

Mit kezdjünk a Balatonnal?

2016.08.02. 22:01 fofilozofus

Nemrég jártam a Balatonnál és sokat gondolkoztam erről. Inspiráló volt a szocializmusból itt maradt környezet. Főleg az igényes nyaralóépületek. Valahogy nekem a kommunizmus= sárga drótüveg. (A zöld már nem annyira)

 

Mindjárt leírom, hogy szerintem mi a jövő, de van egy nagyon fontos állításom arról, hogy mi nem az.

A Balatonnál egy dolgot nem érdemes erőltetni: a tóban fürdést. Mert arra nem alkalmas.

WTF???????????????????????

Igen, erre jöttem rá, de majd árnyalom egy kicsit. Azért mert 30, de inkább 40 évvel ezelőtt ez volt a hasznosítás módja, nem jelenti azt, hogy ma is ez lenne. Nem véletlenül nem megy úgy, mint a "régi szép időkben". Kedvenc példám a szemfelszedő kisiparos, aki régen szénné kereste magát, de ma már azt se tudjuk, hogy mi az. Meg a gőzmozdonyfűtő meg a jegesember stb. Gondolkozzunk, emberek, és ne csak menjünk előre, mint a birkák. Soha nem jönnek vissza az NDK-s turisták, nem lehet már többé romlott gulyáslevesből és 1 molekula vastagságú palacsintából villánk a Rózsadombon. A mai repülőjegyárak mellett nem versenyezhetünk a tengerpartokkal sem. Azért az iszapos, rohadt vízre senki sem kíváncsi.

Szóval, akkor mit kéne ott csinálni?

Erre jutottam (nem fontossági sorrendben):

1. Vitorlázás

Magas hozzáadott értékű tevékenység. Egyre népszerűbb, és még akár külföldiek is eljöhetnek egy-egy hétre emiatt. Ebből lehet értelmes bevételre szert tenni, erre már lehetne egy-két szolgáltatást alapozni. Feltétele viszont, hogy jóval több kikötő legyen. Nemrég Matolcsyné települése épített egyet (amiért meg is kapta a libsi sajtótól a magáét a kedves férje), de az érezhető GDP-növeléshez sokkal több kellene.

2. Horgászat

Erre kiválóan jó a tó. Hála a jó Istennek, a kormányzat beszüntette a Balatoni Halászati Zrt. áldásos tevékenységét. Az elmélet az volt régen, hogy ők kifogják a halakat, az árából meg irtják a busákat meg a betelepített káros halakat. A horgászok elől jól kifogták az értékes halakat, a busák meg alig érezték meg a bizonyára óriási hatékonysággal végrehajtott irtást. Horgászok szerint azóta érezhetően nőtt a kifogható értékes halak száma. Ők valószínűleg sokkal többet költenek a tónál, mint amennyi hasznot a BH Zrt. hozott a konyhára. (Sőt, most már a többi élővizünkön is megszűnik a halászat.) Pár ócska cég viszonylag kis nyereségéért akadályoztuk a sokkal jobban fizető turizmust. Egy újabb példa arra, hogy nem úgy működik a világ, hogy azt kell csinálni, mint a dédapáink (300 éve még talán így volt), hanem már azt sem lehet, amit apáink: mindig újat kell kitalálni. Ez egy ilyen világ. Egy probléma van csak: a balatoni éttermekből kifogytak a balatoni értékes halak. Azért azt érezzük, hogy ez elég égő. Ezt orvosolni kéne valahogy, de fogalmam sincs hogyan. És persze nem ártana az ipari mértékű orvhorgászattal is csinálni valamit. (Most adjak ötletet? Online pénztárgép, de nem folytatom, mert megvernek:-))) )

3. Kerékpározás

Most is van, egyre népszerűbb, de sajnos próbáltam az egyik részét: lehangolóbb az állapota, mint Csernobilé. Rengeteg folt van rajta, és a túl sokszor alkalmaztak kompromisszumos megoldást a kialakításakor (azaz az olcsóbb megoldást választották, a jobb helyett). Készül már a Budapest-Balaton kerékpárút (terve :-) ) is, az sokat fog dobni rajta. Tudjuk, hogy sok pénzt fog kapi a Balaton az EU-s forrásokból (bár pár hónapja visszavonták a döntést, de valószínűsítem, hogy a lobbihiénák kicsit eltérítették az eredeti szándékokat, azért, de majd újból megkapja), jó lenne értelmes célokra költeni.

4. Bor

Ez már most is működik valamennyire, de Badacsonyból lefelé jövet eléggé ótvar borokba botlottam. ( Sajnos ezt a szomorú helyzetet csak érzéstelenítéssel tudtam orvosolni :-) ) Itt is emelni kéne a színvonalat. Délen sosem lesz igazán magas minőségű a termés, de jó marketinggel már most is jól eltudják adni. A turista mindent megvesz, ha azt érzi, hogy menő.

Amit eddig leírtam, nagyon feljavítaná a Balaton gazdaságosságát, de nem orvosolná (vagy csak kis részben) a legnagyobb problémáját: 2 hónap a szezon. Egy jó meleg, szép napos, nyári szeptemberi hétvégén jártam ott pár éve, és olyan volt az egész, mint ahová egy neutronbombát dobtak le: ember egy szál se. Pedig ha az év egyhatoda a szezon, akkor egyetlen egy beruházásnak sincs esélye a megtérülésre. Ha valahogy ki lehetne tolni a szezont, akkor megélénkülne az egész. Akkor mindjárt megérné felújítani vagy ledózerolni a Kádár-villákat.

Egyetlen megoldást látok, ez pedig a meleg vizű, fedett fürdők kiépítése. Gyerekkoromban azt hittem, hogy a világ legtermészetesebb dolga, hogy MINDEN városban van meleg vizű strand. Aztán láttam, hogy külföldön ez nem annyira természetes. Geológus ismerősömtől tudom, hogy itt volt régen a Pannon-tenger, ezért a földkéreg elég vékony. Azaz szinte bárhol lefúrunk, meleg víz fog feljönni. Azaz:

5. Árasszuk el termálfürdőkkel a Balatont.

Igen, ne egyet építsünk, hanem annyit, hogy öt kilométerenként legyen egy. Ezeknél, ha télen nem is, de ősszel és tavasszal el lehetne tölteni az időt. Ugyanis a Balaton legnagyobb baja a nyári két hónapban, hogy az időjárás kiszámíthatatlan. A cégeknél év elején kell kiírni a nyaralásokat. Ki meri lefogadni januárban, hogy azon a héten pont jó idő lesz? Inkább elmegy Horvátországba, az a biztos. De ha tudná, hogy legfeljebb fürdőzik egyet, lehet, hogy szívesebben menne a Balatonhoz.
 

Egy kiegészítő beruházás is sokat javítana a helyzeten. Ez pedig a vonatközlekedés. Mikor az üdülőben hajnalban egy harminc szerelvényből álló, hangja alapján dúsítatlan uránt szállító tehervonat átvágtatott az agyamon, megbántam, hogy oda mentem nyaralni. Nem tudom, hogy van-e fizikai lehetőség, és megérné-e egy alternatív teherszállítási útvonalat kiépíteni, de nagyon sokat dobna a helyzeten. A vasúti közlekedést pedig megszüntetni, és a vágányokon villamosféle forgalmat kiépíteni, ami cserében sűrűbben járna. A legjobb lenne körjáratokat kiépíteni. Hogy ez megvalósítható-e, nem tudom, az álmodozások kategóriája, de baromi jó lenne.

Visszatérve a tóban fürdéshez: nem olyan rossz dolog az, a budapesti és általában a pár órás közelben lévő belföldieknek jó hétvégi választási lehetőség, amit akár pénteken is eldönthetnek az időjárásjelentés alapján. De gazdaságot alapozni rá nem lehet.

 

Fogalmam sincs, hogy megvalósíthatóak-e a fentiek, főleg a termálvizes javaslat. Azonban ha nem, akkor egy tanácsom marad: ne foglalkozzunk a Balatonnal, mert a szezon kitolása nélkül nem sok mindenre jó. Maradjon meg az eddigi szinten, és a pénzt költsük értelmesebb dolgokra. A nosztalgia nem gazdasági indok.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 komment

Címkék: Balaton

A magyarok nagyobb mészárosok, mint az orlandói gyilkos

2016.06.13. 21:03 fofilozofus

Azért jutott ez eszembe, mert egy napon olvastam két hírt. Az egyik, hogy Orlandoban egy állat lemészárolt 50 embert egy melegbárban. (Mellékszál: olvastam olyan véleményeket, hogy jól megérdemelték a buzik. Nem tudom, hogy ezek az emberek milyen társadalomban élnek, és milyenben szeretnének, nekem az európai szabadságeszmény megfelel. Attól, hogy valaki undorító dolgokat művel, még nem ok arra, hogy megöljék. Ez egy szabad, keresztény gondolatokon nyugvó országban, mint Magyarország is, mélységesen elvetendő.)

 

És miért tette?

Mert számára ez nem gyilkosság. És miért nem az? Mert van egy ideológia, ami egy bizonyos célból azt tanítja, hogy ezek az élőlények NEM EMBEREK, tehát ez nem gyilkosság. Ez a bizonyos cél egyébként a világ elfoglalása, de ez mindegy is. Egy barátom kisfia régebben levert valamit az asztalról, mire az apja megkérdezte:

-Ezt most miért csináltad?

-Mert akartam.

Kb. ennyi a válasz. Mert nekem (ami egy ideológia, vallás stb.) így jó, így kényelmes. Mert akartam. Azért mert ÉN így definiáltam az EMBERT.

 

Akkor ugorjunk a másik cikkre:

http://mandiner.hu/cikk/20160613_furesz_tunde_csokken_az_abortuszok_szama_magyarorszagon

Nagyszerű hír, hogy csökken az abortuszok száma. De mennyi is az annyi? A KSH honlapján megtaláltam: kb. 32 000 évente. Az napi 89. De természetesen ez nem gyilkosság, hiszen ezek NEM EMBEREK, mert én (az állam, a társadalom) így definiáltam. Nem ember, tehát nem gyilkosság. És kész.

 

Pedig az. Ezt mindenki tudja, csak esetleg nem akarja tudni. Szóval minden nap kellene egy orlandói tömeggyilkosság, hogy a napi magyar abortuszok számának a felét megközelítse. Vegyük ehhez még hozzá az összes közlekedési balesetet meg bűnügyi gyilkosságot Magyarországon. Még az is kevesebb, mint a 89. És ez egy tíz milliós ország, harmincada USÁ-nak!

Érdekes az is, hogy a nyugat lenézi az iszlámot, mert azok primitívek, gyilkolásznak, van halálbüntetés stb. Csak a saját szemében nem veszi észre a felsőbbségtudatos nyugat a gerendát. Kicsit vissza kellene venni az arcból.

Persze a cím igaztalan, mert nem csak a magyarok tömeggyilkosok, hanem a többi fehér ország is, csak azokat leszarom, engem a hazám érdekel.

 

De nem akarok senkit elítélni, mert legalább a magyar társadalom felét el kellene, ha a számokat összesítenénk (az tíz év alatt 400-500 ezer nő (ugye régebben több volt), az egymillió pár, az kb. a magyar szülőképes lakosság lehet, azaz majdnem MINDENKI. (na jó, van aki többször is, de ez akkor is rémisztő szám))

Csak azt szerettem volna, hogy gondolkozzunk el ezen! Hátha egy kicsit elterjed az agyakban a nyilvánvaló, hogy a KÉNYELEMBŐL gyilkolászás ugyanolyan aljasság, mint amit az idióta tett gépfegyverrel a kezében. És ha eljut az agyunkig, akkor egyszer talán lesz ebben is változás.

 

 

8 komment · 1 trackback

Címkék: abortusz fundamentalizmus Orlando

Fajvédelem

2016.06.02. 21:40 fofilozofus

Nagyon rázós téma, de próbáljuk meg ezt is tabuk nélkül elemezgetni!

 

Vegyük a száz, de inkább kétszáz évvel ezelőtti falut. Mondjuk Magyarországon, mert ugye azt ismerjük valójában valamennyire. A fonóban Józsi, a rohadt menő legény királyul járta a legényest, Erzsi el volt ájulva, mert a fiatal lányok (és a fiúk is) mindig a rettentő fontos dolgok alapján döntenek. Aztán elment Józsi leánykérőbe, oszt úgy rúgták ki, hogy a lába sem érte a földet. Erzsi bőghetett, de az apja tudta, hogy Józsi apja alkoholista volt, a nagyapja elhagyta a családot stb. stb.

Na, ez a fajvédelem.

Megvéded a leszármazottaidat, hogy ne lefelé vigyen az életben az útjuk, hanem felfelé. Ne a romlásba, hanem a virágzásba. És ott volt mögötte az az egyszerű bölcsesség, hogy az utódok a szüleikre, nagyszüleikre hasonlítanak bizonyos kombinációkban. Erre mondják, hogy józan paraszti ész, amiben nincs olyan, hogy "mindazonáltal" meg hasonló mismásolások. Mikor mindenki ki meri mondani a nyilvánvalót. Óriási megdolgozás kellett (természetesen a média által), hogy az emberekből ezt az egyszerű bölcsességet kiöljék. Ehhez a legfőbb eszköz a keveredés áldásosságának bizonyítása. Nem ritkán hallom emberektől, hogy az igazán okos kutyák a korcsok stb. Persze, megkapsz egy aranyos kis kölyköt, felnő, és ugyanakkora lesz, mint mikor megkaptad. Vagy másfél méter magasra nő. Vagy mindenkit megharap.Vagy megnyalja a betörőt. Egyszerűen nem tudod, mi lesz belőle. De vegyél egyszer egy magyar vizslát, pontosan tudod, hogy milyen értelmes. És nem fogod összekeverni valami szar korccsal. De mi az alaptrükk? Az, hogy testvérrel nem egészséges utódot nemzeni.Tehát a keveredés jó dolog. Elég merész következtetés, matematikusnak ne menjenek. Ugye az unokatestvér is határeset. Sok országban (pl. arab országok) gyakori az unokatestvérházasság, hogy a nagyszülők vagyona ne aprózódjon. És már ott sincsenek nagyon nagy egészségügyi problémák. De ennél eggyel távolabbi esetben meg biztosan nincs. Ha megnézzük egy normálisabb faluban a neveket, mindenkit ugyanúgy hívnak. Mert a falvak három-négy alapcsaládból jöttek létre. Még sincsenek problémáik. Olyan ez, mintha a kard veszélyessége miatt betiltanák az összes kést az országban. A szakácsok meg az asztal szélével vágnák a húst. Mondok másik példát. Mindenki tudja, hogy a gyógyszer jó, mert meggyógyít. Tehát napi 100 gyógyszer 100-szor egészségesebb. Ilyen a genetikai távolság is: nem jó a nagyon közeli, de az nem bizonyítja, hogy akkor a minél távolabbi már aztán nagyon jó.

Nem kis erők mozdultak meg, hogy ezt a pusztító baromságot beadagolják. De sikerült. Szerintem, ha megkérdeznék az utcán járókelőket, hogy jó dolog-e a keveredés, majdnem mindenki azt mondaná, hogy igen. Száz éve ez még elképzelhetetlen lett volna. Jól dolgoztak a fiúk, na.

Hogy miért tették? Megmondom őszintén: fogalmam sincs. Nem tudom, hogy miért lenne érdeke bárkinek is. Ötleteim vannak, de egyik sem sziklaszilárd, ezért le sem írom. De menjünk tovább!

Nem állítom azonban, hogy az emberi minőség színtisztán genetikai eredetű lenne. Sok kulturális összetevője van. De aki nevelt gyereket, tudja, hogy az egyiknek énekelhetsz, botfüle lesz annak akkor is, a másik meg Pitagorasz-tételt sem érti meg, magyarázhatod napestig. Tehát a genetika a lényeg. DE! A rendkívül érdekes elméleti kérdésen kívül, EGYÁLTALÁN NINCS JELENTŐSÉGE. Mert az ember attól kapja a kultúrát, akitől a génjeit. Az, hogy az esetek egy igen kis részében nem így van, egyáltalán nem bír jelentőséggel.

Az emberi közösségek úgy gondolják, hogy meg kell védeni magukat, mert amit csinálnak, az jó. A másik nép meg a gonosz, hülye. Persze voltak olyanok, amelyek ezt nem így gondolják. De itt a VOLTon van a hangsúly. Eltűntek, említésre sem érdemesek. Valójában nincsenek. Azonban ha ezek a közösségek nem akarnak kihalni, akkor védeniük kell magukat. Ezért nem jó szó a fajvédelem, mert nem szól a kultúráról, arról nem beszélve, hogy egy emberi faj van. Ezt valahogy közösségvédelemnek kellene nevezni: megőrzöm a kultúrámat és a génjeimet. (A mai társadalomban egyik se nagyon megy, főleg az utóbbi. Kb. egy fiatal (30 évhez közeli) munkatársamnak sincs gyereke ugyanis. Én ezt látom mindenhol a multigecionális vállalatok vonzáskörében.)

Ha jobban megnézzük, a hagyományos vallások ezt tették, teszik: nem engednek körből kívül házasodni. Ha a muszlim, zsidó, keresztény közösségeket tekintjük, ez mindenhol egyforma. Ha nem voltál katolikus, esélyed sem volt pl. De a mai "modern", liberális európai kutúra ezt egyáltalán nem teszi. De miért?

És itt jön be a képbe a klasszikus, hitleri fajvédelem. Mi magyarok sajnos nagyon tudjuk, hogy a bukott forradalmak után jön a megtorlás. Ez az elmebeteg Hitler olyan volt az európai kultúrának, mint az MSZP-nek Gyurcsány: a sírásója. Ha nem kezdi terjeszteni a hülye nézeteit, és ezzel nem járatja le a "közösségvédelmet", és persze nem uszítja rá európára keletről a bolsevik, nyugatról meg a liberális megszállókat, akkor a mai napig lehetne értelmesen vitatkozni, érvelni olyan dolgok mellett, hogy nézzük meg egy közösség IQ szintjét. Vagy készítsünk statisztikát a börtönökben származás alapján. És nem, nem kellene faji törvényeket hozni, meg numerus clausust, tömeges megsemmisítést. De lehetne a PISA-tesztet nemzetiség alapján gyűjteni vagy a TV-ben tanácsolni a gyerekeknek, hogy ne házasodjanak feketékkel, mert buták lesznek a gyerekeik:

http://utazik.hu/iq-foldrajz-avagy-hol-elnek-foldunkon-a-legintelligensebb-emberek/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201605

Az egy dolog, hogy mi a 19.-ek vagyunk a világon (és előttünk olyan kis országok vannak, mint Kína meg Japán :-) ), de Egyenlítői Guineában (meg Afrika teljes részén, kivéve az araboknál) 59 az átlag IQ! Az átlag. Akkor rohadt sok van, aki 35-ös IQ-jú! Milliószám! És nem mondhatod ezt el, mert ez a hülye, agresszív német elkúrta. Nem kicsit, nagyon. Megfosztott minket a szabadságunk egy részétől, hogy beszélhessünk bizonyos dolgokról. Emiatt lehet, hogy megszűnik az európai kultúra.

Ha már a németeknél tartunk, akkor a szorgalmukról beszéljünk egy kicsit! (Most a II. Vilmos, Hitler, Merkel sort ne is említsük, mert a klasszikus jut az eszembe: nincs annál rosszabb, mint mikor a hülyeség szorgalommal párosul.)

A tény nyilvánvaló, nem kell vitatkozni róla. De miért alakult ez így? Nem tudhatjuk, de van egy megfigyelésem: már régen óriási volt arrafelé a népsűrűség. Csak az élt meg, aki nagyon hatékonyan művelte a földjét. Nálunk az 1700-as évek végéig emberhiány volt, itt a földesurak vadászták a munkáskezet, mindegy, hogy milyet. Akkor lett vége a feudalizmusnak, mikor több ember lett, mint föld. Náluk ez már korábban bekövetkezett. Ott nagyon hatékonyan (= ésszel és szorgalommal) kellett megművelned a földet. A török pusztítása ezt nálunk jelentősen kitolta. Én ebben is a "közösségvédelmet" látom: csak azok adhatták tovább a kultúrát és a genomot, akiket kiválasztott a rendszer. És ez évszázadok alatt felhalmozta azt a német mentalitást, amit mi most ismerünk. Hogy a jobb csapatot is legyőzik a VB-döntőn.

Csak egy dolgot kérek: ahogy minden kérdésben, ebben is józan ész vezessen minket. Ne a média, mert az ellenünk dolgozik. Mondjuk el gyerekeinknek az igazságot, hogy azért mert nem akarsz házasodni feketékkel, még nem akarod kiirtani őket; hogy merjenek szabadon gondolkodni, ne fogadják el a ránk erőltetett dogmákat, ami ellentmond minden tapasztalatnak.

 


 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: fajvédelem IQ

Akkor tisztázzuk, hogy mi az a centrális erőtér!

2016.05.09. 22:46 fofilozofus

Azt mindannyian tudjuk, hogy Orbán Kötcsén használta ezt a kifejezést még a 2010-es győzelem előtt, mintegy előrevetítve a jövőt. Sokan valamiféle néppárti meg centrumdolognak tartják, részben az is, de ez csak az igazság egyik fele. Mielőtt belemennék a részletekbe, szeretném hangsúlyozni, hogy itt nem valamiféle általános elvről van szó, hanem KONKRÉTAN a mai magyar politikai berendezkedésről (fideszestől, jobbikostól együtt) , csak erre vonatkoztatható a centrális erőtér.

Egy nagyon fontos, de mindenki által ismert alapvetésből kell kiindulnunk. Tudom, hogy nehéz elhinni, de érdemes a választási adatokat újból átnyálazni ebből a szempontból. Az állítás a következő: a kezdeti, zűrzavaros időktől eltekintve, mondjuk 1998-tól kezdve, a - nevezzük így - polgári oldalra MINDIG ugyanannyian szavaztak: 2,2 millióan. Mindegy volt, hogy esik vagy fúj, kisgazda-Miép-Fidesz-MDF-KDNP testesítte-e meg az adott pillanatban, de a nemzeti, polgári jobboldalnak ennyi szavazója van és volt. Se kevesebb, se több. Aki nem hiszi, járjon utána, most ezt kiindulópontként tekintem, nem akarok róla bővebben írni. Egy nagy kivétel volt, a 2010-es választás, akkor a Fidesz ennél sokkal többet kapott, de az egy egyszeri eset volt, Feri bácsi elintézte nekünk, köszi (lesz még erről szó). Sok embert megtévesztenek a százalékok meg a győzelmek stb., de ha megnézi a szavazók számát, akkor viszonylag konstans értéket kap. Érdekes egyébként, hogy évtizedek alatt mennyire kevéssé változik az emberek gondolkodása, értékrendje, pedig hány millióan meghaltak azóta! Általában ha az elmúlt időkben pártot váltottak a választók, akkor sem azért, mert megváltozott a beállítódottságuk, hanem mert a pártjuk megváltozott alóluk. Ez a nagy állandóság is csak azokat lepi meg egyébként, akik nem tudják, hogy az értékeket, a véleményeket (és még majdnem mindent) a CSALÁD hordoz magában, így tök mindegy, hogy a nagymamám szavazott, mikor én még 18 év alatti voltam, vagy én, mikor ő már nem él.

Ha megnézzük, akkor ez a 2,2 milliós szám nagyjából olyan 45%-os eredményt ad a választásokon. (Kb. 8 millió szavazónak mondjuk elmegy a 60%-a, akkor pont ki is jön.) Ez bizony nem többség, de nagyon megközelíti. Azért örülne neki sok pártvezér közel s távol, de nem abszolút többség. Akkor mitől függ, hogy nyer-e ez az oldal vagy sem? Nem nehéz a válasz: hogy összefognak-e ellenünk a többiek!

Igen, ilyen egyszerű.

És akkor miért nem fognak össze? Ez egy kicsit bonyolultabb, de ennek is van magyarázata, de előtte nézzük meg a 2002-es választást, ami óriási bukta volt a Fidesznek (csak úgy tudtam elaludni, hogy 1 fél üveg vodkát elnyalogattam bánatomban). Ha emlékszünk még, akkor 2 fordulós volt a választás, és volt az ellenzéknek 2 pártja, az MSZP és az SZDSZ. A 2 párt elindult külön-külön, majd a 2. fordulóban összefogtak a Fidesz ellen. Így a 2. fordulóban együttes erővel tudtak nyerni, de a LISTÁS SZAVAZATOKAT bezsebelték külön-külön, az SZDSZ meg a kompenzációsak egy részét. (Tegyük hozzá, hogy így is cinkes volt, hogy mindent megígértek, a választási rendszer is őket támogatta, de a MIÉP éppen kiesett. Hogy mondta Orbán? "Semmit sem kaptunk, amit kértünk, de mindent megkaptunk, amire szükségünk van." Ez nagyon szép, szakrális.)

Szóval: most miért nem fognak össze a többiek?

Két magyarázata van. Az egyik a Jobbik léte. Nem tudom, hogy ez tudatosan a Fidesz trükkje volt az ellenzék megosztására és saját maguk centrumba helyezésére vagy így alakult, de nagyon támogatja a Fideszt, az biztos. Képzeljük el az egyéni szavazókerületeket, ahol egy 45% Fidesz, 25% Jobbik, 25% MSZP eredmény esetén is a Fidesz viszi a kerületet, pedig 50% nem rá szavazott! Ha összefognának, akkor vége lenne a centrális erőtérnek. És itt jön a másik magyarázat: a választási rendszer. Most nincs 2. forduló, itt vagy összefogsz az elején, de akkor nem lesz listád, azaz a pártod eltűnik vagy nem fogsz össze, és külön-külön kevesebbek vagytok. És itt jön a képbe a 2010-es, különleges választás, hogy egyszer az életben a régi rendszerben is sikerült 2/3-ot elérni a Fidesznek, amelyet még egyszer hálásan köszönünk a mi Ferinknek. ;-) Emiatt sikerült átírni a választási rendszert olyanra, ami a Fidesz fix 2,2 millió szavazójára, és a jelenlegi történelmi helyzetre lett kitalálva. Ugye megnövelték az egyéni mandátumok arányát a listához képest. Persze az Országgyűlés létszámának csökkentésével meg is lehetett indokolni, különben csak úgy hozzányúlni nem lehetett volna.

 

Hát ez a centrális erőtér: választási rendszer + ellenzéki tagoltság + relatív többségű kormánypárt.

Akkor nézzük, hogy hogyan lehet megdönteni:

1. A választási rendszer megváltoztatása

Hehehe, 2/3 nélkül, ugye? Van valamilyen próbálkozás az elnöki rendszer bevezetésével, de nem hiszem, hogy ezért az emberek tömegesen mellé állnának. Ugye a klasszikus elnöki rendszer lényege, hogy az nyer, aki ABSZOLÚT többséget kap. Ebben szinte biztosan elbukna a Fidesz.

2. Ellenzéki tagoltság megszüntetése

A pártok összefogásáról volt már szó, az a listák miatt szinte lehetetlen. A másik lehetőség, hogy megszűnik az egyik nagy(obbacska) párt. Mivel az MSZP és a Jobbik szavazótábora kb. ugyanazokból áll, ez nem lehetetlen. (Ezen sokan meglepődhetnek, de most nem a párttagokról beszéltem a Nagy-Magyarország felvarrós dzsekijeikben, hanem a SZAVAZÓKRÓL, ami más tészta. Nézzük meg, hogy ott erős a Jobbik, ahol régebben az MSZP is az volt). A Jobbik erősen tartja magát, de az MSZP megszüntetésével (Soros Gyurkáék könnyen el is intézhetnék, de szerencsére ennyi eszük és bátorságuk nincs) lehetne egy nagy ellenzéki pártot csinálni. Azonban ott vannak még a liberálisok, a Dobrev Klára párt (DK) a munkásőrökkel, ezeket mind egyesíteni kellene JELÖLTSZINTEN. Ami lehetetlen feladat, de hihetetlenül hasznos lenne az ország szempontjából, hiszen fantasztikus kormányzáshoz vezetne. Ha megnézzük az időközi és települési választásokat, ahol nem számít a pártlista, akkor láthatjuk, hogy ezeken a helyeken a Fidesz nincs akkora fölényben. Azért megnézem majd Veszprémet meg Tapolcát 2018-ban, hogy ki fog nyerni.

3. A kormánypárt többségének jelentős csökkentése

A sajtótámadásokkal ezt akarják elérni, de mint mondtam, ez családi kérdés, sokkal jobban be van betonozódva az emberek agyába, mint hinnénk. Ne feledjük, hogy az MSZP sem azért bukott, mert utálták sokan a jobboldalon, hanem mert A SAJÁT SZAVAZÓIVAL B*SZ*TT KI. (Ugye a liberális gazdákat a szocialista szavazókkal kellett volna megtámogatni, nem lennék a helyükben én sem). A vizitdíj bevezetése olyan kb., mintha a Fidesz eltörölné a családi adókedvezményt meg megszüntetné az egyházak támogatását, közben meg bevezetné a buziházasságot. Ha nem lesz ilyen marha, akkor ez az eset sem fog bekövetkezni. Ugye itt nem kell a gazdáknak megfelelni, így könnyebb.

OK, eddig arról volt szó, hogy hogyan működik, de nem tettük fel a kérdést, hogy JÓ dolog-e?

 Itt 3 érvet tudtam összeszedni:

1. Erkölcsileg helyes

Ha mondjuk közvetlen elnökválasztás lenne, akkor -mint mondtam- a Fidesz simán kikapna, mert sokan utálják. Nem azért, mert olyan jó lenne az ellenjelölt (lásd: Medgyessy), hanem mert annyira utálják Viktort. Komolyan, ez jó az országnak? Ezt értem az alatt, hogy erkölcsileg ez egy jobb rendszer: arra szavazol, akit szeretsz, nem a kisebbik rosszra.

2. Ez a magyar történelmi hagyomány

Bár sok időről nem beszélhetünk, de a dualizmusban is kvázi egy párt irányította az országot és a Horthy-érában is. Egyszerűen a magyarok nem szeretik (érdekes egyébként) az ellenzékieskedést (minek kötelednek, dolgozzanak inkább), ezért is nyer szinte mindig a regnáló polgármester Magyarországon.

3. A verseny többnyire rossz dolog

Igen, tudom, hogy a pénztárgépagyú közgazdászok minden hullámhosszon nyomatják, hogy a SZENT VERSENY mindent megold, én azt látom, hogy a jó emberek oldanak meg sok mindent. És a versenyben sokszor a rossz nyer. Ha már van egy jó vezetésünk, ne cseréljük le egy rosszabbra. A demokráciákban folytonosan támadják a vezetést, mert ők is akarnak lóvét, de csak kisebb részükről feltételezhető, hogy kormányozni is tudnának. Kíváncsi vagyok, hogy Matolcsy helyett kit találna pl. a Jobbik. Biztos megérné a csere...

 

A fenti, hosszú gondolatmenetet rövid összefoglalással zárnám: a centrális erőtér nagyon stabil, sokáig így marad ez, de örüljünk neki. Meggyőződésem, hogy egy hosszú, prosperáló időszak következik most a rosszízű csatározások lezárultával. Átvette egy frissebb nemzedék a kormányrudat, és valószínűleg majd csak egy sokkal későbbi nemzedéknek fogja átadni. (Jut eszembe: szegény szüleink generációja, nem adatott meg nekik, hogy beleszólhassanak a sorsukba, csak 2002-ben, de akkor jól elrontották).

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: centrális erőtér

A magyar egészségügy jól működik

2016.04.25. 20:04 fofilozofus

Ugye mindenki hallotta már az állítást, mondhatnám, köztudott, hogy az ember csak az agyának 10% használja ki. Egy baj van vele: nem igaz. Így van a magyar egészségügy szar állítással is: KÖZTUDOTT, hisz mindenki (=sajtó) ezt mondja. (Anyukám mondásával: ez biztos jó áru, mert reklámozzák :-))))))))))))))))), bocs, anya)

Én meg azt mondom, hogy ez nem igaz. Szerencsére sokszor nem voltam bent a rendszerben, de ha elkerüljük a János kórházat ( :-) ), akkor általában meggyógyítanak, a nyugati költségek töredékéért. (Lehet, hogy a Jánosban még az SZDSZ uralkodik, beszívta magába a kozmopolita étert vagy mit:-), és nem megy ki a falakból ).

 

Lesz pár olyan megállapításom, amitől mindenkinek égnek áll a haja, mert MINDIG AZ ELLENKEZŐJÉT HALLOTTA. Csak el kell dönteni, hogy gondolkodó lények vagyunk vagy a sajtó birkái. (Szerintem utóbbiak :-) ).

 

Nehéz, hosszú téma, vegyük sorra:

1. Keveset költünk egészségügyre

Itt egy jó kis táblázat:

(http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/7214399/2-22032016-BP-EN.pdf/596b9daa-b9d6-415d-b85a-b41174488728)

Aszonyga:

Magyarország: 5,0 % ( a GDP százalékában, 2014)

Lengyelország: 4,6 %

Szlovákia: 1,9

Észtország: 5,1%

Görögország: 4,7

Lettország 3,8

Svájc: 2,3 !!!

 

Igen, nem annyit költünk, mint Dánia, aki 8,7 vagy Franciaország, aki 8,2-t. De nem fordítunk régióbeli társainkhoz képest extra keveset. (Talán egy kivétel van, a csehek). Természetesen ez nem az anyagi lehetőségeket jelenti, hiszen a GDP sokkal nagyobb a nyugati országokban. De ez nem számít, hiszen csak abból költhetünk, amit megtermeltünk. A lényeg, hogy nem mutatható ki valami szándékos "lerohasztás", nem igaz az, hogy keveset költünk ( a lehetőségeinkhez képest) egészségügyre. (Azért pillantsunk oldalra kicsit, az Oktatás (Education) oszlopra: az EU átlag FELETT költünk oktatásra!, de akkor azt majd egy másik posztban.) (Vigyázat, Eurostat adatok, nem megkérdőjelezni!)

Az, hogy nekünk miért alacsonyabb a GDP-nk, most ne térjünk ki, csak egy rövid megjegyzés erejéig: ezt Teheránban meg Jaltában döntötték el Koba bácsi, az amcsi meg a szivaros-whiskey-s görények. (Ok, akkor erről is kell majd egy hosszabb poszt).

2. Lepusztult, szar az infrastruktúra

Volt. Ahol mostanában jártam, mindenhol felújítást felújítás hátán láttam. Persze nem lehet egyik napról a másikra csodát tenni, de óriási tempóban zajlanak a fejlesztések. OK, EU-s pénzekből főképp, de azért még így is csak a töredékét kapjuk annak, amit Jaltán elvettek tőlünk (többek között nemzedékek életét). És gondoljunk bele, hogy hány éve hagyták pusztulni folyamatosan? Kb. a 70-es évek óta. Természetesen nem lehet behozni egyszerre, de én látom a fejlődést.

3. Ócska, színvonaltalan az ellátás

Ez biztosan nem igaz. Hallottuk a beszámolót a sok külfölditől, akik pl. Angliában dolgoznak. Ha baj van, haza jönnek, mert ott egy hét alatt sem jutnak orvoshoz. A szülésnél csak az utolsó percekben látja az orvos. A szent USA-ról már ne is beszéljünk! Az utcán döglesz meg, ha nincs biztosításod, az apró betűs részt meg mindig megtalálják az ügyvédek a szerződésedben. Ehhez képest itthon egy egyszerű volt gyári melóst INGYEN szívműtéttel meggyógyítanak!!! (Ne feledjük, hogy az USA-ban 13%-át költik egészségügyre a GDP-nek!!!) És akkor hőbörögnek, hogy mekkora a várólista! Menj Ámerikába, meglátod!

Ha a magyar egészségügyről egy szót kellene mondanom, akkor ez jutna eszembe: HATÉKONY, de kib*szottul. Ilyen kevés pénzből, ilyen magas színvonalon, nem tudom, hogy valahol gyógyítanak-e a világon. És ez valószínűleg a szakszemélyzet, a nagyon magas szintű orvosoktatás eredménye. Konkrét tapasztalatom is van, szomszédos volt szoc. ország egészségügyi Nirvánájáról. Becsüljük meg a miénket!

4.  A hálapénz mindennek az oka

Ezzel sem értek egyet. A hálapénz elleni áskálódás főleg a fiskális "gondolkodóktól" származik, akiket rohadtul idegesít, hogy ezt nem tudják megadóztatni. Bár kétségtelenül sok torzítást visz a rendszerbe (mondjuk annyit nem, mint USA-ban az orvosoknak a vizsgálatokból és gyógyszerfelírásokból származó jutaléka, ami legális korrupció, csak ott az IMF nem szólal fel ellene ), de van egy óriási előnye: plusz forrásokat von be az egészségügy rendszerébe viszonylag igazságos módon. Az orvosok többsége ugyanis becsületes (néhány hiénától eltekintve), és HÁLAPÉNZ NÉLKÜL IS MEGGYÓGYÍT, de elteszi, ha kap. Tulajdonképpen igazságos "önkéntes" adózási rendszer. Persze jó lenne megszüntetni, de amíg nem tudjuk pótolni állami, tiszta forrásokból, kevesebb kárt okoz, mint amennyi a haszna. (USA-ban egy csomó felesleges vizsgálatot végeznek el, mert az orvos megkapja a jutalékát. Na az az igazán vérlázító. Pazarlás a köbön, miközben a proli az utcán hal meg). Jó, tudom, a röntgenorvos nem kap, a szülészek meg gennyesre keresik magukat, de én nem látom annyira reménytelennek a helyzetet.

 

5.  Az orvosok, az ápolók leterheltek

Ez igaz. Egy orvos ismerősöm mondta, hogy nálunk az orvos "olcsó", ezért minden szart vele végeztetnek. Aki kiment Angliába, beszámolt róla, hogy töredékét kellett dolgoznia ott.

 

6. Sokkal többet ér az egészség, sokkal többet kellene rá költeni

 

Akkor most dől mindenki a kardjába: nem olyan fontos az egészségügy, mint amilyennek látszik!!!!!!!! Ergo nem kellene rá sokat költeni. Vegyünk levegőt, nyugodjunk le!

A legfőbb felismerés, hogy az egészségügyi költségek növelését MIDIG AZ ÖREGEK erőltetik. És a társadalomnak pedig (az európainak) egyre nagyobb hányadát ők adják. Arra viszont lehet költeni dögivel! Életben tartanak ezek téged, ha már szarni sem tudsz magadtól, csak sok pénzt fizess érte vagy valaki érted. Nem, nem vagyok már olyan fiatal. Csak gondolkodom. Egy évtizede lehetett, hogy Albániában tüntettek a nyugdíjasok, hogy ne legyen már további nyugdíjemelés, mert azt a gyerekeiktől veszik el! Ugye nálunk ez lehetetlen lenne! Mindent nekem, mindegy az ország, a fiatalok, a többek érdeke, jövője. Csak ők még tudják, mi az a természet. Hogy működik a világ? Minden élőlény örökké él? Nem, meghalnak és jönnek helyettük a fiatalok. És miért lehet ez így? Miért működik így a világ? A válasz valószínűleg az, hogy kisebb az új egyed előállításának a költsége, mint a régi szart toldozni-foltozni. De hát van emberség is a világon! Nem, hatalom van. és az erős lenyomja a gyengébbet, esetünkben a sok öreg a fiatalokat. És ha sokáig lenyomja, akkor ördögi körbe kerül a társadalom, még többet von el a fiataloktól, és akkor jönnek azok, akik a megújulásra költötték a pénzüket (ami esetleg kevesebb volt a gazdagokéinál.) Igen, a muzulmánok, a hinduk, a természetes népek. Közgazdaságilag olyan egészségügyet éri meg működtetni, amelyik a munkaképes korúakat meggyógyítja, az öregeket meg egy határig.Most is van egy határ, ezt ki lehet tolni nagyon messzire. A kérdés, hogy belerokkanunk-e. Inkább én dögöljek meg, mint a gyerekeim - mondom én. De sajnos sokan fordítva gondolják, már ha van egyáltalán utóduk.

Szóval: nem, nem kéne többet költeni az egészségügyre, nagyon jó döntés volt, hogy az oktatásra csoportosítottuk azt a keveset, amink van.

 

 Végszó

Csak annyit kérek mindenkitől, hogy a kilóra megvett sajtó által szajkózott panelek helyett gondolkodjon el egy kicsit, és próbáljon meg a saját tapasztalataiból kiindulni. Ők tudják, miért csinálják, akkor is tudták, mikor rábeszéltek minket a 90-es évek elején, hogy ne kérjünk adósságelengedést, mikor csak arról lehetett olvasni, hogy egyszerűen képtelenség a régi tulajdonosoknak visszaadni az elvett ingatlanokat, úgyhogy fogadjuk el a tőzsdére vihető kárpótlási jegyeket, hogy a szent piaci privatizációt válasszuk a cseh megoldás helyett stb. Mert ők onnan kapják a fizetésüket, Gyuri bácsitól. Aki egyébként a javunkat akarja.

Frissítés(ek):

Egy cím a portfolio-ról:

"Nem cáfolta senki, hogy az orvosbárók adózatlan pénzből gazdagodnak"

Ezt mondjuk a Szabad Nép egyik 1950-es számból is idézhettük volna: "A kulákok zsírja hízik a szegény munkások erőfeszítéséből". Ha valakit meg akarnak támadni, rögtön lehoznak egy-két lejárató cikket, és meg is van alapozva a kampány. Méghogy nem a liberális sajtó fújja passzátszelet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10 komment

Címkék: egészségügy

Don-kanyar

2016.02.18. 23:19 fofilozofus

A háború iszonyú dolog. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy nem kellett a saját bőrünkön megtapasztalni. Elég, ha a nagyszülők történeteit meghallgatjuk, de a bátrabbak a dokumentumfilmekből, az írott visszaemlékezésekből is tájékozódhatnak.

Pl.:Elhallgatott gyalázat

Igaz, hogy I. vh.-s, de nagyon jó, van egy pár nagyon érzékletes leírás:

nagyhaboru.blog.hu

 

A Wiki szerint a Don-kanyarban a II. magyar hds. veszteségei olyan 100-120 ezer főre tehetőek. Az összes katonai veszteség 160 ezer fő, amiből egyből látszik, hogy a Don-kanyar elég nagy részben felelős. Ugyanez a többi országban: Nagy-Britannia: 360 ezer, USA: 259 ezer, Szovjetunió: 8-13 millió (ezek kizárólag csak a katonai veszteségek, ugye a civil áldozat is rettentően sok volt).

Churchill írta a könyvében, hogy a D-napon (már rég olvastam, bocs ha nem pontos) első nap 10-20 ezer volt a veszteségük, de a Somme-nál (I. vh.) az első nap 200 ezer fő.

Jó, akkor nézzük pl. az angol történelem katasztrofális szerepléseit (már amikről tudomásom van):

Dardanellák (óriási kudarc, Churchillnek mennie kellett emiatt), a fenti Somme-offenzíva, a Könnyűlovasság támadása (film is készült róla, igaz nem volt nagy a veszteség, de híres, a fejetlenség tanítani való). OK, jöhetnek a franciák a gyarmatbirodalmuk elvesztésével az élen: Dien Bien Phu. De nem is, a dicsőséges, németek elleni II. vh.-s szerepléssel kellene kezdeni. De természetesen minden népnek fel lehet sorolni a vesztes csatáit, a hülye tábornokok még hülyébb döntéseit.A ruszkikról ne is beszéljünk: japán háború, a teljesen elvesztett I. vh., Afganisztán stb.

Ezekben azonban egy közös van. EGYIKÜK SEM ÜNNEPLI ezeket az eseményeket, sőt nem is beszél róla szívesen.

Az ünneplés most nem csak azt jelenti, hogy szó szerint megünneplik, hanem minden nap ezen lovagolnak a TV-ben, az újságokban. Nem, nincs megemlékezés a vesztes Dardanellák elleni támadásról, nincs francia nemzeti gyásznap a Trafalgar-i csatáról. Nem úgy indul a francia TV reggeli adása minden október 21-én, hogy ma is jól kikaptunk 200 éve. Mert a végeredmény számít csak, hogy él a nemzet, mennyien vagyunk, mit tudunk véghez vinni. Egy átlag francia sosem hallott arról (ez tapasztalat), hogy a francia flotta a II. vh.-ban elsüllyesztette az amerikai hajókat, hiszen ők a NÉMETEK oldalán harcoltak.

Azonban nálunk a történelmet a kommunisták kezdték írni, akiknek élvezetet okozott minden nap felemlíteni ezeket az eseményeket. Szomorú minden halál, a Don-kanyarnál elesetteké is, meg a győztes angol katona halála is, mert mindegy, hogy győztes vagy vesztes csatában halt meg valaki. De az, hogy a médiában mi jelenik meg, az nem mindegy. Sokszor mondják, hogy sírva vigad a magyar. Szerintem ezt is a másik oldal propagandistái találták ki, hátha nő egy kicsit a depresszió. Miért kell megemlékezést tartani minden évben erről az eseményről? Én tudom, már mondtam, de nem kellene. Minden komoly veszteségünkről egy nap? Van belőlük elég. Tudjuk, hogy minden ünnep, megemlékezés politikai hátterű: akarunk üzenni vele. Ezzel is.Ne tegyük.

Ha valaki megemlékezik róluk magában, az kegyeleti aktus. Ha a TV, akkor az politika: a magyar úgyis szomorúságba kergetett nép, ne hagyjuk magunkat. Miért pont a erről kell megemlékezni minden évben? Arról nem beszélve, hogy állandóan 200 ezres veszteségről beszélnek, holott ez a szám kb. a fele volt. De ugye a propaganda nem szokott minden csekélységgel foglalkozni.És persze a katonai vezetés hibáiról mindenképpen meg kell emlékezni, sokszor, hisz ennek is üzenete van: ez a nép ostoba a vezetőivel egyetemben.

Sajnos a liberális megmondók tökéletesen átvették a kommunisták szerepét, azonosulnak velük. Persze a papával könnyű azonosulni. :-))) Így még sok idő kell, hogy ez a régről itt maradt csökevény eltűnjön.

 

 

2 komment

Hadsereg

2016.01.27. 21:49 fofilozofus

Sokat halljuk, főleg a jobbos (jobbikos) irányból, hogy mennyivel erősebb hadsereg kellene, mennyivel többet kéne rákölteni stb.

Szerintem meg nem, de nézzük az érveket!

1. Az egyik fő érvem az, hogyha megnézzük a kisebb országok fegyveres konfliktusokban betöltött szerepét (Itt hazánkra is gondolok), gyorsan kiderül, hogy egy nagyobb háborúban semmit sem jelentenek. Ha vesszük pl. a mi II. vh-s szerepünket, ahol tényleg erőn felül állítottunk ki katonákat (azt hiszem 2 milliós hadseregünk volt!), akkor látható, hogy még ez az óriási szám sem jelentett semmit. Hadd érzékeltessem az áldozatok számával is ezt: a Wikipedia szerint a magyar áldozatok száma 6% körül volt (a 39-es népesség százalékában), az USA esetében ez a szám 0,39. (Persze a filmekben ők izzadtak vért, ugye a győztesek írják...) De vegyük az egyik legsikeresebb katonai vállalkozásunkat, a 48-49-es szabadságharcot! Katonailag lealáztuk az osztrákokat. És mire mentünk vele? A ruszkik annyi katonát küldtek, hogy biztosan lenyomjanak minket, de tartalékban ott állt még ugyanannyi. De lehetne a finn, litván, de akár a lengyel hadseregeket is említeni, az olaszokat a keleti fronton stb. Szerintem nem kell bővebben kifejteni. Sokat költeni kis országoknak a hadseregre olyan, mintha kézzel akarnánk megállítani a vonatot, és ezért minden nap keményen gyúrnánk, lemondanánk minden élvezetről. Sok sikert.Érdekes egyébként, hogy minden erős ország törekszik arra, hogy szövetségesei is hadba lépjenek (pl. Németo. II. vh.), de valószínűleg ott is hülyék ülnek a vezetésben, ők is elhiszik, hogy bármit is jelent a kis országok segítsége.

De akkor mi hozza meg a kisebb országoknak a katonai konfliktusokban a győzelmet? Elég a román példára gondolnunk: csak az, hogy hova állnak. És még csak nem is kell az elején jól dönteni, elég a végén is.

Akkor nem is kell hadsereg.

Természetesen ez nem igaz. Szerintem a hadsereg mérete akkora legyen, mint a lehetséges ellenfeleké. Konkrétan itt most a román, szerb, szlovák stb. haderőre gondolok. Szerencsére ott sincs pénz ilyenre, és nem valami idióta ül a vezetőfülkében, így ők sem költenek rá sokat. Meg persze száz barom a  röszkei kerítésnél ne foglalhassa el az országunkat. Meg ne legyen tök védtelen az ország, mint 19-ben. De ezen felül fölösleges rá költeni.

2. A másik fő ellenérvem, hogy ismerem azokat, akik a katonai költségvetés növelését szorgalmazzák. Nem véletlenül vennének helikoptereket, fegyvereket 100 milliárdokért. Ők szívesen fel is használnák ezeket az erőket. A politikusok között sok a hülye, ha elhiszi, hogy erős (pl. Hitler), kipróbálja, hogy az-e. Egy gyenge hadsereggel nem jut eszébe ilyen baromság.

(Érdekesség, hogy a NATO (=USA) szorgalmazza, hogy egyre növeljük a katonai kiadásainkat. Na, jól van, gondolta Viktor, és megemelték a katonák fizetését. Helyesen, hisz ez a pénz bent marad a gazdaságban, különben meg menne USA-ba. )

Javaslatom: fél szemünk a szomszédokon, de amíg ők nem kezdnek fegyverkezni, mi se tegyük. 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Hogy lehet a hatalmat megszerezni?

2015.12.27. 21:22 fofilozofus

Sok ember van/volt /lesz a világon, aki hatalmat szeretne. Hogy miért, ezt most hagyjuk. Biztosan nagyon jó dolog, azért kell. De nem olyan könnyű ám megszerezni, kell az azoknak is, akik ott vannak jelenleg, és valljuk be, nekik könnyebb dolguk van. Mert van egy rendszerük, ami működik. Nem kell változtatni, hogy megtartsák, de változtatni kell a hatalomváltáshoz.

 

Hogy is kell akkor csinálni?

Megpróbálom általánosítva vázolni. Azaz mindegy, hogy diktatúrában vagy választáson akarsz győzni, ugyanazt kell csinálni, esetleg más módszerekkel: de a vezérfonal mindig ugyanaz.

 

1. lépés (táptalaj)

Először is: kellenek elégedetlen emberek, tömegek. Enélkül nem megy. Mert mindegy, hogy forradalmat akarsz csinálni vagy csak simán választást nyerni, keveseknek nem megy. A jólétben élők, azaz a gazdagok vagy a középosztály jól elvan, őket aztán fel nem lázítod. Akkor kiket? Hát persze, hogy a szegényebb rétegeket. Az emberi nemben benne van az elégedetlenség, azaz a gazdag boltos fia is lázadhat, ahogy azt sok kommunista esetében láttuk, de az igazi mag a szegények.

2. lépés (mag)

Ezeket az embereket lázítgatni kell. Ehhez pedig sajtó szükséges. Egy diktatúrában ezért nehezebb ezt elérni. Tehát kell ehhez "szabad" sajtó, azaz viszonylag sok mindent megengedjenek neked. Példa az I. Vh., mikor a frontra kiküldött haditudósítók között is szép számmal akadt izgató. Nézzük csak meg a korabeli Népszavákat. Jó példa még a budapesti agglomerációs településeken a frissen beköltözöttek, akiket a Facebookon könnyen lehet mozgósítani az ilyen-olyan polgármester ellen. Csak kell egy jól hangzó ügy. De ALAPVETŐEN mi kell a szegényeknek? Persze: PÉNZ. Alapjövedelem, mert te megérdemled, 19500 Ft stb. Hitler első intézkedései között volt, hogy bevezette a 8 órás munkaidőt és feloszlatta a szakszervezeteket. Valami jól hangzó ígéret. A legjobb az irigységre, gyűlöletre és a többi emberi rossz tulajdonságra alapozni, az a leghatékonyabb. A szemét kulák csak egész nap ül, míg te kidolgozod a beled. Zsírt zabál, pedig neked is jobb járna. A tőkés cilinderben jár, húst zabál, a te zsírodat süti. Azt a munkát te is meg tudnád csinálni, csak írogatja a papírokat. Egyenlő munkáért egyenlő bért. Egyszer beszélgettem egy ismerősömmel: a kommunizmus alapvetően szép eszme volt, csak nem sikerült megvalósítani. Hát nem. Marx és a többi szarházi alapvetően a mások vagyonát akarta, arra találták ki. Csak valahogy meg kellett magyarázni. Emlékszem, a forradalomban a szovjetek kivezették a katonai rangokat, mert az gyűlöletes, nem méltó a kommunizmushoz.

3. lépés (aratás)

Ha megvan a két első feltétel, akkor sem biztos a bekövetkezése. Ugyanis kell még nagy adag szerencse is. A dolgoknak az a természete, hogy változatlanságban álljanak. A változtatáshoz nagyon sok mindennek össze kell jönni. Bejársz minden nap a munkahelyedre, mindig ugyanaz jön. De te vállalkozást indítasz. Ehhez meg kell változtatni sok mindent, főleg önmagadat. Ez a legnehezebb. Ezért a dolgok sokáig mozdulatlanok. Berlin már be volt kerítve, de te még mindig a parancsnokodnak engedelmeskedsz, pedig tudod, hogy marhaság. Mert félsz az ismeretlentől, a változtatástól. Ezért működik a gépezet még akkor is, mikor a vezért már elégették. Szóval szerencse. Nem garantált semmi, de ezerből egynek sikerül. És akkor aratás van.Egy jó kis háború utáni helyzet segít, akkor nagyobb a zavar, abban meg jól lehet halászni, ugye.

 

4. lépés

Ez egy kritikus lépés. Ha sikerül megszilárdítanod a hatalmadat, akkor nyertél, te vagy nyeregben. A változtatáshoz ismét óriási erők és szerencse kellene. Azonban fontos, hogy legalább te ne hidd el a sok baromságot, amivel az embereket hülyítetted. Ugyanis az a munka nem csak papírírogatásból áll, csak alulról látszik annak, az igenis kemény munka. És bunkókkal nem megy. Úgyhogy legjobb, ha végzel azokkal, akik idáig segítettek, főleg ha ők is elhiszik. A Hosszú Kések Éjszakája is erről szólt. Demokratikus rendszerben is van ilyen, csak egy kicsit finomabbak a módszerek. (Jó példa Novák Előd kipenderítése.) A végén a középosztályra kell támaszkodnod. A gazdagok cserélődhetnek, ők kevesen vannak. Csinálhatsz földosztást, de csak trükkből, a végén úgyis visszaszerzed a földet. Leviheted az ÁFÁ-t, majd a választás után visszaviszed. Megemelheted a minimálbért, majd elinflálod. Ja, és a végén a szovjetek is visszavezették a rangokat. Ha kihagyod ezt a lépést, akkor véged. Csak úgy stabilizálhatod a rendszeredet, ha visszatérsz a régi útra. Mert valójában nem ér annyit a hőzöngő proli munkája, csak ideiglenesen kellettek neked a hatalom megszerzéséhez.

 

És ez a Római Birodalomtól kezdve (vagy még régebb óta) mindenhol így működik. Csak jó ha tudjuk.

 

(Mi ez a sok írogatás? Aki nem dolgozik, ne is egyék! :-) )

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: hatalom irigység

Rohadjon meg az összes dízelautó

2015.12.19. 18:19 fofilozofus

Már bocs, de elegem van belőlük, ma kiakadtam.

 

Sétálok az utcán karácsonyi hangulatban, kellemesen, és elpöfög mellettem egy ilyen fostalicska. De legalább valami ócskaság lenne! De nem, 7-8 millióért ilyet adnak. Az orrodba megy a rák. Ennyi erővel sétálhatnánk jó levegőn is, de nekünk ez nem jár, kell a profit a Renault-nak meg a többinek.

Akkor tisztázzuk a tényeket (ha már a levegőt nem tudjuk)!

Mi jön ki a benzinmotorokból ( olyan jó húsz éve, mióta katalizátorosak): víz + CO2. A többit olyan mértékben megszűrik a katalizátorok, hogy szinte semmi sem marad. Hidegen meg esetleg az öregebb darabokból, azaz az esetek kis részében van pár gonosz molekula, de azt kibírnánk. A CO2 (cokettő, ahogy Elena Ceausescu  mondta, a kémia professzora) meg belőlünk is kijön, az annyira káros, mint a víz.

De mi jön ki a "KORSZERŰ" (ugye olyan, mint a kor: kor-szerű) dízelekből? Először is a nem annyira korszerűekből a K1 meg a K2. Mikor régen zöldkártyára kellett vinni a kocsimat, tűnődtem, hogy látom ám a benzineseknél, a CH-t meg a CO-t mérik, de az olajkályháknál mi az a K1, K2? Igen, a korom. Míg minket, benzineseket szívattak a mikrogrammos baromságokkal, addig a másiknak megengedték a K1-et meg K2-t, hogy kilószám ömöljön ki. Le se mernénk írni képlettel, olyan hosszú aromás szénlánchegyeket kapnánk (jó rákkeltő, ha valaki nem tudná). De a mai korszerűekből nem nagyon dől ez a cucc. Azonban azt vettem észre, hogy ha utánuk megyek, akkor Hypo-szag lesz az orromban. Ugye a működési elvből adódóan (légfeleslegben dolgozik többnyire) rohadt sok lesz a nitrogén-oxidok aránya, ami okozza a savas esőket, meg az orromban is a savat. Erre kitalálták az AdBlue nevű adalékot, ami semlegesíti ezeket valamennyire, de ez is egy újabb bonyolult rendszer a motorban. Egy kis tartályból adagolja. (Megjegyzem, hogy az AdBlue nagy része karbamid, azaz húgy :-) ).

Menjünk csak végig a kérdéseken, hogy egy gonosz rendszer bontakozzon ki előttünk!

Miért  drága a dízelautó? Alapvetően egy végtelenül egyszerű szerkezetről beszélünk, amit Rudolf bácsi (mármint Rudolf Diesel) azért talált ki,hogy a mogyoróvajat, meg minden szart is lehessen felhasználni mozgásra. Igen ám, de ezen kívül van egy csomó hátránya, pl nehéz, hangos, rossz a dinamikája. Ezért voltak többnyire benzinesek a kocsik a 90-es évek közepéig. Emlékszem, Svájcban be is tiltották a dízelkocsikat, nem tudták a butusok, hogy ez a "jövő". Persze utána nekik is meg kellett engedni újból. Szóval ezt a sok hibát elkezdték kiküszöbölni, de eközben egyre több kütyüt be kellett építeni a hátrányok orvoslására: turbó, a hírhedt kettős tömegű lendkerék (gatyaletépés, ha elromlik, a dízelesek tudnának róla sokat mesélni), és végül a hugyos tartály. De amint Besenyő Pista bácsi mondta: finomodik, finomodik, de ami a végén kijön még mindig nagyon rossz. És nagyon drága.

Akkor miért veszik? Elvileg azért, mert olcsó tankolás, amiben van is valami. De ugye mint minden dolog, ez is állami szabályzóktól függ. Ha a két üzemanyag árarányát befolyásoltuk volna, akkor meg lehetett volna akadályozni, hogy olcsóbbnak tűnjön. Mert a kezdeti nagyobb beruházás és a sok szervizelés, nem beszélve a környezeti károkról végső soron drágább is lehet. A társadalomnak mindenképp. De mint mindenben, ebben is marketingé a főszerep: úgy megmagyarázták, hogy ez MENŐ, hogy el is hitték az emberek.

És itt jön a legfőbb kérdés: miért gyártják őket????

Két lehetséges választ azonosítottam. Az egyik az, hogy egyszerűen belementek egy zsákutcás fejlesztésbe, és annyi pénz volt már benne, hogy nem érte meg visszafordulni. A másik válasz az, hogy így szorították ki a piacról a nem európai gyártókat. A dízelekben ők voltak a jobbak, mert ők erre költöttek, és utána megmagyarázták, hogy ez a jó. Ezután otthon jobban el tudták adni a saját kocsijaikat, tehát bejött a trükk. A Toyota tűnődött is sokáig, hogy miért akarják ezek annyira ezt a szart, de szerintem végül rájöttek. Ők sosem feküdtek rá igazán erre a vonalra, és elkezdték a hibridet nyomatni. Az igazság a kettő megoldás keveréke lehet.

 Európában ők írják a törvényeket, így a kocsik CO2-kibocsátása lett az isten, hiszen a dízel abban egy kicsit jobb. De Amerikában nem ők írják a törvényeket, hanem a General Motors, így ott a tisztaság lett a fontos. (Egy kivételes helyzet, mikor az amiknak van igazuk.) Úgyhogy nagy hibát követett el a VW, mikor úgy gondolta, hogy meghódítja Amerikát. Egyszerűen NEM TUDTÁK betartani az előírásokat. Valószínűleg a dízellel nem is lehetséges, ezért kellett csalniuk. De az amiknak volt erejük kipukkasztani a dízellufit.

 

OK, akkor mi kellett volna a zsákutcás fejlesztés helyett? Nem én vagyok a nagyokos, hanem Carlo Rubbia, aki összedobott már egy fizikai Nobelt egy olyan témában, aminek a címét sem érteném. Ő mondta, hogy ha rövid időn belül áttérnénk a földgázhajtásra (amihez nem kellenek további felfedezések, csak a mai technika fejlesztése), akkor a 2050-re vállalt klímaegyezményt másnap végrehajthatnánk. (A metánból egységnyi energiára kevesebb cokettő jut.) És lehetne egy kicsit olcsóbb a benzinnél, és akkor a dízelhívők nem anyáznának engem, mint most. Ugyanis csak azért szeretik, mert olcsóbb.

Az egyik legdühítőbb dolog a szmogriadó: bár ritkán van, de ilyenkor előírják, hogy csak a páros vagy páratlan rendszámú kocsikkal lehet közlekedni. Pedig a szmogot a por csinálja, a port meg a K1. Elég lenne csak az olajkályhákat kitiltani ilyenkor, de persze ez csak álom.

 

Végül keservesen, időt és főleg pénzt nem kímélve visszatértünk a Kádár-rendszer levegőjéhez: akkor a Trabantok meg Wartburgok csinálták a bűzt. Utána kezdett a helyzet normalizálódni, és akkor beütött a dízelkorszak: most ugyanott vagyunk bűzben, mint akkor. Csak sokkal többért.

 

Rohadjon meg az összes dízel.

11 komment

Címkék: dízel VW

Hogy függ össze az Ákos-ügy és az origo eladása?

2015.12.19. 17:03 fofilozofus

Hosszasan lehet a demográfiai kérdést vitatni, és kell is (lásd: http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/2015/09/07/a_nyugati_nepesedesi_helyzet_audis_hasonlattal vagy Gyermekvállalási helyzet: a hiba a nőkben keresendő), de nem vagyok biztos benne, hogy most pont erről van szó.

Lehet, hogy összeesküvéselméletgyártó vagyok, de mikor olvashattuk, hogy a kormány felmondja a mobilelőfizetési szerződéseket (először pontatlanul az összes szerződésről volt szó, ami valljuk be, durva lett volna, hiszen nemrég egyeztek meg az ország optikai behálózásáról), az újság jobb felső sarkában ott szerénykedett a hír: eladták az origo-t. Ismerjük ugye a viccet: egy ládában 24 sör van, egy napban 24 óra, ez nem lehet véletlen. Szóval nekem hirtelen az ugrott be, hogy a befenyítés mögött talán más is állhatott.

Ki lehet ez a New Wave Media cég, aki rátette a kezét a 2. legnagyobb magyar internetes híroldalra?

Bár nem szennyezem be a kezem a 444-gyel (lehetett volna 666 is a nevük), itt találtam releváns információkat:

http://444.hu/2015/12/17/a-telekom-eladta-az-origot-a-vs-t-kiado-new-wave-medianak

 

Akkor az egyik fontos infó:

"A New Wave Média a cseh Bawaco médiabefektetőhöz tartozik, amely sajtóértesülések alapján Szemerey Tamás, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének érdekeltsége."

Ez alapján egy új jobboldali média születik, ami igencsak időszerű lenne már, hiszen az interneten gyalázatosan alulreprezentált  a kormányoldal. Azonban nekem több gyanús jel is van. Ugye ez a "sajtóértesülések alapján" lehet simán Soros-féle félrevezetés is.

Egyik jel:

"Ahogy azt szerdai cikkünkben jeleztük, a vs.hu-nál most is több volt origós újságíró dolgozik, miután a tavalyi Lázár-ügy után a hírszerkesztőség jelentős része távozott a laptól. "

Tehát (az valahol kiderül, hogy a vs.hu az új tulaj érdekeltsége) a régi origo-sok oda gyűltek. Hát ez érdekes.

"Ön fizeti az amerikai lobbista whiskyjét, kávéját és taxiszámláját is" - egy cím a vs.hu-ról, ami a kormány amerikai lobbistájáról szól.

Másik jel:

"és pletykák szerint Schmidt Mária tavasszal alapított médiacége, a Médiaháló Kft. is szerette volna megszerezni az Origót."

Ez lehetett a kormányközeli tulaj? Ki tudja?

De ugye a legnagyobb jel: ha a kormányhoz közeli cég vehette volna meg az origo-t, akkor aznap nem bontják fel a telekomos szerződéseket.  Az igazságot persze egy-két éven belül megtudjuk,elég lesz, ha elolvasunk majd benne egy-két címlapot. Ettől függetlenül rossz érzésem van. Ha igazam van, akkor tudható, hogy az a döntés, hogy ki kapja meg, nem közgazdasági, hanem politikai volt, és akkor ez sem Budapesten, hanem Berlinben dőlt el.

És ha ehhez hozzáadjuk, hogy a  TV2 megszerzése is jogi viták előtt áll, akkor kijelenthetjük, hogy nem engedik a Fidesznek, hogy médiához jusson. Persze az állami az más, abban nincs mozgásterük (bár a 90-es évek elején még volt, hiszen nem Antallék irányították akkoriban az állami  TV-ket).

 

De miért olyan fontos a média? Itt elmagyarázom: A hatalom három alappillére

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: média Telekom Kovács Ákos

A hatalom három alappillére

2015.12.19. 17:01 fofilozofus

Biztosan órákig lehetne vitákat folytatni, hogy a hatalom mit jelent pontosan. Valami olyasmi, hogy képesek vagyunk-e, hogy mások a saját akaratunk szerint cselekedjenek. Itt nem kell feltétlenül fizikai kényszerítésre gondolnunk. A klasszikus példa, mikor az elítélt cigit kér a börtönőrtől, mire az azt mondja, hogy miért adna? Erre az elítélt:

- Most beverem a fejem a falba, vérezni fog, üvölteni fogok, megmondom, hogy megvert. Vizsgálat lesz belőle, amin majd felmentik, de hónapokig fog tartani, addig ideges lesz és parkoltatják, kisebb fizetést fog kapni. Egy szaros szál cigi miatt.

A példabeszédben természetesen megkapta a cigit az elítélt.

Szóval még egy nagyon rossz helyzetben lévőnek is van hatalma másokon. De én itt a közösségi hatalomról, az országirányításról szeretnék beszélni. Szerintem három alapvető hatalom létezik ebből a szempontból:

-politikai hatalom,

-gazdasági hatalom,

-médiahatalom.

Az első a kormányban, országgyűlésben meglévő helyzetet jelenti.Tudunk óriási pénzekről dönteni, saját szájunk íze szerint változtathatjuk a törvényeket, ha a kezünkben van. Nem rossz. De ott van a gazdasági hatalom, azaz ha SOK pénzünk van. És ott a média, amivel mások gondolkodását befolyásolhatjuk. Melyik a legfontosabb, melyik uralja a másikat? Ha van pénzünk, akkor tudunk médiát venni, sőt képviselőket is befolyásolhatunk. Ha van médiánk, eldönthetjük a választásokat, amivel pénzt és politikai hatalmat szerezhetünk. És ha van politikai hatalmunk, akkor lehet pénzünk és médiánk is. Tehát nincs egységes válasz, mindig a helyzettől függ, hogy melyik az erősebb. Véleményem szerint ez egy kicsit a kő-papír-olló játékhoz hasonlít: ha megfelelő keverékünk van belőle, akkor garantált a hatalom megtartása. Mindegyik tudja a másikat gyengíteni és erősíteni is. Az nyilvánvaló, hogy ha MINDHÁROM MEGVAN, akkor vagyunk igazán királyok. A középkorban szó szerint is. Ettől olyan rohadt erős Putyin, meg Hitler, de lehetne sorolni.

Egyébként ha már a középkornál tartunk, akkor mindenképpen meg kell említenünk az egyház szerepét. A rendszeres vasárnapi miséken való részvétellel megoldották, hogy megfelelően gondold a dolgokat. Ezt vette át a kommunista párt meg a nácik is. De most már korszerű a világ. Nem kell elmenned a templomba, elég ha olvasol újságot, hallgatsz híreket, így sokkal hatékonyabban az agyadba ültethetik a tudást. És ez az oka, hogy a sajtó annyira támadja az egyházakat, főleg a Római Katolikus Egyházat, hisz az az ő konkurenciája, a véleménymonopólium birtoklása.

Általánosan téves vélemény, hogy ma mindenki a politikai hatalommal azonosítja a hatalmat, de ez óriási tévedés! Egy politikus szinte semmit sem tehet, mert ráugranak, minden lépését követik. Ki ismeri a leggazdagabb emberek életét? Mondjuk ki tudja, hogy az N. Bank vezérigazgatója kivel kefél, mennyit kokózik stb.? Pedig az mondjuk monopol cég (pl. pár éve a közműszolgáltatók francia ügyvezetői is ilyenek voltak), és a mi pénzünkből él ugyanúgy, mint egy politikus.

 

És akkor az általános elmélkedésről térjünk a konkrétumokra! A fenti gondolatmenetet valószínűleg ismeri minden komolyabb politikus, így a Fidesz vezérei is. A politikai hatalommal nincs is baj, hiszen már a második 2/3-ot (vagy ahhoz közeli helyzetet) élvezik. De a 89-ben a semmiből a szerencsével (és sok jó döntéssel) kinövő pártnak médiája sincs és a mögöttes gazdasági háttér is szegényes.

Ha a médiát nézzük, akkor látható, hogy az internetes világban a legolvasottabb portál nem áll mellette. Az index teljesen ellenséges, az origo kevésbé, de az is az. Mellette nem áll. A többi meg nem számít, mert ezt a kettőt olvassák. A TV-k közül az állami teljesen a kormány mellett áll, de a többi mind ellenséges, főleg az RTL. Egy esetlegesen elvesztett választás után ott állna a Fidesz egy szál gatyában, mert ugye az állami média azonnal elpártolna. Az írott sajtó nem nagyon számít, de ott még talán kiegyenlítettek a viszonyok. (Ami azt jelenti, hogy a harmada Fidesz-párti). Nem véletlen, hogy a TV2-t meg akarja szerezni a kormány Vajnán keresztül. Kérdés, hogy sikerül-e neki. Nem nagyon hagyják, hogy a Fidesz ezekből bevásároljon. Az origo minapi eladásáról már írtam (Hogy függ össze az Ákos-ügy és az origo eladása?), majd meglátjuk, mi lesz belőle.

Ha a gazdasági holdudvart nézzük, egy picit biztatóbb a helyzet. Nem véletlen a Mészáros és stb. -féle sztorik. kell egy biztos háttér, amiből egy váltás után a fele elpártol majd. Lásd Simicska. De még az út elején járunk.

 Ha nem sikerül ebből a három dologból egyenlően szerezni, a Fidesz hosszú távon meg fog szűnni. És sokan ezt akarják.

 

 

 

 

 

 

 

1 komment

Címkék: hatalom

Mi a fene az a chili?

2015.12.09. 20:45 fofilozofus

Ugye egy jó recept nem is létezhet egy jó kis chili nélkül? A főzős műsorokban mindenhol említik, és még véletlenül sem szabad helyettesíteni paprikával. Ismerőseimet interjúvolva a következőt jelent a csili (írjuk magyarul): erős paprika. Egyesek szerint ilyen kis piros izé, mások szerint hegyes, zöld, de a lényeg, hogy veszettül erős.

 

Na, akkor nézzük!

 

Ha felütjük a wikit a chili pepper címszónnál (https://en.wikipedia.org/wiki/Chili_pepper), nagyon hamar megkapjuk a megoldást: a navatl nyelv (mondjuk egyszerűsítve aztéknak) csili szava ez a capsicum növényfajra. Ha a capsicumra rákattintunk ott helyben a wikin, és megnyomjuk, hogy magyar nyelv, már meg is kapjuk a megoldást: paprika. Igen, ennyire egyszerű. Csili = paprika. De akkor miért a  kavar?

 

Nos, eredendően Kolumbusz apánk cseszte el, de nagyon, mert simán peppernek nevezte el, tévesen azonosítva a borssal: annak egy elágazásának gondolta. Mondjuk ő sem látott még addig ilyet. Ezért a modern időkig az angolban a pepper, red pepper elnevezés volt a használatos. (üssük be bátran a SZTAKI-szótárba, ezeket adja ki). Na most ez a szó meg a növény is eljött hozzánk, mire megkérdeztük: mi a fene ez? Hát pepper, pappa stb. A fene tudja ezt kimondani: paprika, oszt jó van. (Mi ugye nem hittük azt a pepperre, hogy bors, mert volt rá saját szavunk. ) Igen ám, de a derék USÁ-kok sokáig bénáztak a kétfajta borssal:

- Te, Joe, add mán ide azt a peppert.

- Melyiket? A feketét vagy azt az izét, amire nincs is szavunk?

- Azt, a piros borsot.

- A piros színű gömbölyű borsot?

- Nem, a hosszúkásat.

 

De évszázadokig nem unták meg, mígnem szólhatott nekik egy őslakos indián (akit kivételesen meghallgattak és nem lőttek le azonnal), hogy adjátok már ide a csilit:

-Te, Joe, add mán ide a csilit!

Kiszenvedték végre, és terjed is villámgyorsan. Annyira, hogy átjött a tengeren, és megmutatták nekünk. Hogy aztán mindenki elájuljon, hogy ez aztán igen, ezeknek csilijük is van, nem csak az a szar paprika. (Lásd: szolgalelkűség)

És miért azonosítja mindenki a csilit az erős paprikával? Egyszerű: az amiknak pár száz év elég volt rá, hogy egy külön szót áldozzanak ennek a növénynek, de ahhoz még több idő kell, hogy rájöjjenek, hogy mire jó: megszárítani, leőrölni kell az ÉDES paprikát. De a tengeren átjött receptekben csak az amerikai használati módok szerepelnek, azaz a csípősítés.

Most már csak azon kell elméláznunk, hogy hány ember használja a csili kifejezést anélkül, hogy csak egyszer is elgondolkodna azon, hogy mi a fene az a csili??

Akkor most melyiket használjuk, a csilit vagy a paprikát?

Én szerintem nem muszáj mindent egyből átvenni idegen nyelvből, ha már van rá saját szavunk. Én maradok a paprikánál. De használható a másik is, HA TUDJUK, HOGY MIT JELENT, és egyáltalán ne szűkítsük le a csípős paprikákra a halmazt csak azért, mert a nyugatiak csak ezt a felhasználási módját ismerik.

Most még egyet várjunk meg: legyen egy szavuk a csípősre is:

- Te, Joe, add mán ide a paprikás krumplit!

- Hogyan? Forrón vagy csípősen szereted? :-))))))))))))))))))

 

 Pár gyöngyszem:

A wikipedia csilipaprika nevű bejegyzése. :-)

"hiszen már Magyarországon is egyre többen foglalkoznak csilitermesztéssel." (MNO hétvégi melléklet) :-)), igen, már vagy kétszáz éve

 

 

3 komment

Címkék: paprika chili csili

Hogy működött a multikulti a soknemzetiségű Magyarországon

2015.11.14. 11:34 fofilozofus

Egyszerű. Volt egy román falu, mellette egy magyar. Ha az egyikből átmentek a másikba, akkor megverték őket, tehát nem mentek át. Így békében éldegélek egymás mellett. Ha valami nagypolitikai érdekből, mondjuk a Habsburgoknak mondott Lotharingiaiak fellázították az egyiket, pl. a románokat, akkor azok legyilkolták a szomszéd falut, lásd nagyenyedi vérengzés. A város semleges területnek számított, ahová együtt jártak vásárra, ott nem (nagyon) balhéztak. A multikulti csak így tud működni: távolról.

 

(Persze lehet hitegetni magunkat, hogy működik, rövid távon talán. De menj el USA-ban vagy Párizsban egy olyan városrészbe, ahol nem laknak fehérek, majd megtudod.)

 

A kérdés, hogy hogy mászik ki ebből Európa? Ha ilyen események lesznek tömegével, mint a mai, akkor egyszer. kergettek el már a franciák tömegesen embereket (pl. hugenották), nem szoktak szórakozni. Kérdés: hogyan lehet a békát megfőzni? Ha bedobod a forró vízbe, az utolsó erejével még kiugrik onnan. De ha lassan emeled a hőfokot, szép lassan megfő. A sok kis változás mindig kevés, hogy lépjen egyet, utána meg már nem lehet. Majd meglátjuk. Mély kút a történelem.

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: Franciaország multikulti

Hogy értelmezzük a GDP-adatot?

2015.11.13. 19:48 fofilozofus

Kijött a friss negyedéves GDP-adat, ami nem lett a legfényesebb: 2,3%, míg a románoknál, lengyeleknél , cseheknél, szlovákoknál rendre 3,6; 3,6; 4,3; 3,5 volt ez a szám. Persze a baloldal úgy magyarázza, hogy katasztrófa, a kormány szerint meg csak a mezőgazdaság (mindig is hullámzó teljesítménye) kavart be.

Akkor ez hogy is van?

Először nézzünk pár téves hozzáállást:

- A románoknak könnyű, mert mélyebbről indulnak

Hülyeség. Mélyebbről is ugyanolyan nehéz fejlődni, mint magasabb szintről. Talán egy picit könnyebb, de annyi más zavaró tényező van, hogy nem számít. Mi is sokkal alacsonyabban vagyunk a nyugati országokhoz képest, a mi GDP-nknek is jobban kéne ilyen alapon nőni.

-Nem számít a GDP, mert úgyis csak hülye dolgokat mér, nem számolja bele a szülők otthoni munkáját, de a börtönök teljesítménye benne van

Ezért nézik főleg a változását. Nem az abszolút szám a legfontosabb, hanem, hogy merre mozog. Persze abszolút értékben is fontos, főleg PPP-alapon. Ha megnézzük országok GDP-jét és meggondoljuk, hogy mi a szubjektív véleményünk arról az országról, ki fog derülni, hogy az általunk jónak gondolt országokban jó magas ez a szám, a szar országokban meg szar. Úgyhogy mégiscsak nem olyan rossz ez a mérőszám.

- Ellenzéki újság címlapján: lassul a GDP-növekedése (vagy lassul a gazdaság)

Ebből mindenki automatikusan levonja azt, amit a cikkírók el szerettek volna érni: romlik a gazdaság teljesítménye. Persze, aki érti, tudja, hogy csak a NÖVEKEDÉS ÜTEME csökken, azaz a gazdaság növekszik.

Akkor hogy is kell ezt a GDP-számot értelmezni?

Megmondom: sehogy. Pontosabban csak nagyon óvatosan, mindjárt kifejtem, hogy hogyan. Ha valamit nagyon közelről nézünk, nem látjuk a LÉNYEGET. Azt szoktam hasonlatként felhozni, hogy ha közelről nézünk valamit, akkor mondjuk látunk egy hidrogén atomot. Kicsit távolabbról már aminosav, még hátra lépve fehérje, sejt, izom, aztán két méterről meg azt mondod: vazze, ez kutya. Szóval nem látod a fától az erdőt. Ezért rossz a  megközelítés a GDP-számok értelmezésében. Ugyanis egy negyedév adatából akarnak az okosok mindenképpen következtetéseket levonni. A helyes értelmezési tartomány kb.tíz év. Nézzük!

A rendszerváltáskor a csehek, szlovének mögött az élen voltunk. 2000-ben is. Utána a Megyó-Gyurcsány páros szuper működése következett. 2010-ben a szlovákok, lengyelek is lehagytak minket, és talán a balti államok is, a románok és bolgárok eléggé felzárkóztak. Mi vért izzadva megreformáltuk az országot 2010 után. Tavaly a 2. volt az EU-ban a magyar bővülés, most lehet, hogy csak 5. lesz. A lényeg, hogy az évtized végére hol leszünk. A negyedéves adatok lehet, hogy kijelölik az irányt, de minden negyedévben mérleget vonni botorság. A tendenciákat persze figyelni kell. Mikor az USA első iraki háborúját vívta, a tábornokok ki voltak akadva, hogy a sajtó MINDEN NAP mérleget vont, és a nyomás alatt tartotta őket, ha egy nap mondjuk 2 métert hátráltak vagy csak nem mentek előre. Ezt a hibát butaság elkövetni. Tényleg igaz az, hogy a mezőgazdaság hektikus. Azt mondta Puskás, hogy a bírók egy idényben elvesznek 10 pontot a csapattól meg hozzá is adnak, nem érdemes velük foglalkozni. Tehát a negyedéves számok csak irányjelzőnek jók. De akkor mi az irány?

A növekedés a 2011-es év után mindig pozitív volt, a tavalyi kimagasló, az idei éves sem lesz rossz. Ezt össze kell vetni a 2007-es körüli évekkel, mikor a szlovákok 2 egymást követő évben is 10 !! % körül nőttek, mi meg 1 alatt. (Ki lehet keresni, melyik volt pontosan az az év, már nem emlékszem.) Most ilyen nincs. Én az érzéseimre hagyatkozok: mindenhol életpályaprogramok (tanár, rendészeti, felsőoktatási), ide-oda jut egy-két száz milliárd (most pl. 300 körül a Balaton-programra), Városliget-projekt, ingyenes étkeztetés, tankönyvek az iskolákba, épül a vasút, megvettük a közműszolgáltatókat, alacsony az infláció, a jegybanki alapkamat, csökken a munkanélküliség, megfordult minden negatív trend, még a házasságkötések száma is. Fel sem tudom sorolni. És eközben az állam nem veszi fel nyakló nélkül hiteleket, nem "hitelből van a jólét". Én úgy érzem, hogy ez még csak a kezdet, innen felfelé visz az út. De nem tudjuk számokkal egyértelműen igazolni, egyszerűen az idő rövidsége miatt. A számok viszont nem mondanak neki ellent. Ugye ország ekkora böszmeséget még nem csinált... Hát nem. Mit gondoltak az emberek? (Egyébként semmit.) 2002-ben elrontjuk, aztán majd ripsz-ropsz helyretesszük? Hát nem. Ha egy bolond beledobja a kútba a követ, száz okos sem veszi ki onnan - szól a magyar közmondás. Ez az évtized -ha sikerül- rámegy az életünkből, hogy azt a 8 évet valahogy kijavítsuk. A szlovákokat valószínűleg már csak úgy érhetjük utol, ha ők is elkefélik úgy, mint mi.

Egyszóval: 2020-ban megmondom, hogy jó volt-e a mostani negyedéves GDP.

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: GDP

A kocka el van vetve

2015.10.26. 21:05 fofilozofus

Már régóta készültem írni az építészszakmáról. Most jó alkalom kínálkozik rá, hiszen olvashattuk, hogy a ligetben nem épül meg a fotó- és az építészeti múzeum. Igen, a két kocka.

Biztos mindenki ismeri a viccet, mikor két pszichológus kerékpározik és az egyik az árokba borul. Mire megkérdezi a másik:

-Segítsek, vagy inkább beszéljük meg?

Valami ilyen történik épületeink tervezése körül is. Lehetne szép, érdekes, meglepő stb. épületeket is tervezni, de helyette vesznek egy jó derékszögű vonalzót, rajzolnak egy-két kockát, majd írnak egy százoldalas fogalmazást arról, hogy miről is szól ez az épület. Ez igen hasonlatos középiskolai irodalomórán látott fogalmazásokhoz, persze nem azokhoz, amiket mi írtunk, hanem amit a profik készítettek.

Nézzük ezeket a csodákat:

 

Vagy vegyük ezt a csodát, ami a Nemzeti Színház lett volna, ha megépül:

Vagy tegyük ide a szlovák parlament épületét is, ha egy kis vidámságra vágyunk:

 

 

Csak ellenpontként:

A pozsonyi kék templom

 

vagy a kaposvári színház:

 

Szóval mindenki eldöntheti, hogy melyik építészeti alkotás milyen értéket képvisel szerinte. De az sem rossz módszer, ha mellékelik a fogalmazást , aztán mindenki elolvassa, megvilágosodik, aztán tetszik majd neki az a kocka.

Mondjuk ki nyugodtan a szót: kockaszar.

De menjünk tovább! A lényeg nem ez, hanem hogy az építészeti szakma egy óriási maffia. A buli már az egyetemeken kezdődik, ahol jól megdolgozzák a tanulók agyát, hogy tudják, hogy mit kell gondolni: beton, üveg, kocka, ez a lényeg. Ha nem tetszik, akkor a hiba benned van.

-Én ehhez nem vagyok ideológiailag elég képzett, Virág elvtárs! - hogy egy klasszikust idézzünk. Most mesélhetnék olyan dolgokat, amiket nem szeretnék nagy nyilvánosság előtt kiteregetni, mert a szereplők talán ráismernének, de a lényeg, hogy milyen gusztustalan módon fúrják ki egymást. (lásd: tervtanács) Főleg mostanság, mikor nagyon megcsappant a munkájuk, még jobban nyiszálják egymás torkát. De az igazi ellenség a makoveczisták! Ha egy ilyen kerül a hálójukba, azonnal összefognak és ráugranak. Mit is mondott Makovecz?

-Ja, Budapesten, én ott még semmit sem terveztem!

Szóval az egyetemekről már elbutított, a "korszerű" látásmódot elsajátító zombik jönnek ki. Mindenki tudja, hogy Amerikában hogyan vette át az egyetemeken a 68-as nemzedék szép lassan a gondolkodás irányítását, genderbaromság stb. Nálunk talán még nem minden az övék (bár a bölcsész tanári szakokról nemrégiben elég borzasztóakat hallottam, maoista, nőiegyenjogúsági stb. szarkavarók), de az építészetet már régen megfertőzték. Egy magas rangú vezető mesélte, hogy személyesen megígérte neki a beosztottja, hogy egy bizonyos építési ügyet továbbenged, de végül megakadályozta. (Bocs, ennél konkrétabb nem akarok lenni.) Ő nem értette, hogy miért, de utóbb kiderült, hogy az makoveczes volt, azért. A vallási harcban nincs könyörület. Emlékezzünk csak a nemzeti színház tervezőjére. Kizárták a kamarából (azaz nem tervezhetett semmit). Oka persze volt, mert izé, ja mert etikátlan, hogy verseny nélkül fogadta el a tervezést. Sajnos a bőrömön tapasztaltam az utóbbi években ezeket a harcokat, szomorú felismerésként ért, hiszen mint minden normális ember én is egy kicsit elfogult voltam velük szemben, valamilyen művészi (isteni?) fényt láttam bennük. Lehet, hogy ezért a cinikus hangnem.

De az építészek csoportján belül van egy még kártékonyabb és elvetemültebb kaszt: a műemlékvédelmisek. Sokan (nagyon sokan) azért utálják őket, mert nem engedik műemléki szempontok miatt, hogy a "tehetséges" vállalkozók szétforgácsoljanak épületeket, mert megéri. Nem, én nem ezért haragszom rájuk. Nézzünk csak az új Várkertbazárról egy képet:

 

Mi ez a gyönyör, ez a lukacsos, rozsdás szar itt vacak 20 milliárd forintért??? Megmondjam? Nem fogja elhinni senki. Magyarországon van egy műemlékvédelmi alapelv, hogy ÚJ ÉPÍTÉSŰ ÉPÍTMÉNY NEM NÉZHET KI ÚGY, MINTHA RÉGI LENNE!!!!!!!!!!!!!!! (mármint műemléki környezetben)

Mi van???????

Igen, nem vicc. Gyönyörű szép, régi környezetbe CSAK MODERN ótvar kockákat lehet betervezni, mert akkor a gyanútlan nézelődő AZT HINNÉ, hogy az régen épült, és az akooora, de akkora ... nagy bűn, hogy akkor inkább egy szép, modern kocka legyen inkább ott. Hiszen az csalás lenne. Az meg bűn. Figyeljük meg, ahogy egyre több pénze lesz az országnak a felújításokra, úgy egyre jobban a szemünkbe fog ötleni ez a kirívó nagy baromság. Állítólag az ötvenes években érlelték ki ezt a fantasztikus ötletet. Hát amekkora baromság, el is hiszem. A középkor összes válogatott kínzását kellene alkalmazni ezeken az agyatlan hülyéken, akik ezt ránk erőltetik. Ez olyan szintű gonoszság, hogy a szándékosságot sem lehetetlen feltételezni mögötte. Ez már hazaárulás. Gondoljuk el, hogy Drezda így nézett ki:

 

 És felújíthatták volna úgy is, mint Leninváros, de még a német kommunisták is okosabbak voltak ennél. Szóval szegény tervezők meg voltak lőve, erre kitalálták, hogy legyen vasból a lépcső, mert az modern, de meg fog rozsdásodni, legalább nem üt majd el annyira...

 

"Leninváros"

OK, lehordtam a sárga földig a tervezőket, a műemlékeseket, de kimaradt egy kategória: a politikusok.

 

Ugyanis a ligetes történetben mi történt? Nem tetszett a politikusoknak a sok kocka. Persze ezt szokásos módon nem vállalták fel, hisz a hírekben ezt külön kiemelik, de nem vagyunk hülyék: tudjuk, hogy nem tetszett Lázárnak meg Orbánnak és mit ad isten, véletlenül lemaradnak a tervekről ezek a szörnyek. Nahát. Igen. A politikusok döntenek nagyon sok mindenben, és nekik EL KELL MAJD SZÁMOLNIUK a néppel. A tervezőknek, a bürokratáknak, a közgazdászoknak stb. nem kell, de nekik igen. Ezért ők viszik be az ÉLETET a dolgokba. A többiek meg csak mossák kezeiket. Pontosabban nekik megadatott, hogy bevigyék. A többségük persze egyszerű átlagember, akik azt gondolják, amit megsúgnak nekik (lásd Merkel), de ez nem mindig van így. Szerencsére most nem volt így. Ők megálmodtak valami nagyszerűt, amit majd az utókor is számon fog tartani, az aljas középszer meg megpróbálja becsempészni a sehol meg nem méretett elveit az épületekbe. Most szerencsénk volt.

 

 

 

 

(Bocs, nem szoktam képeket illeszteni a szöveghez és most látom, hogy a blogmotor nem linkként illesztette be a képeket, úgyhogy elveszett, hogy honnan szereztem. Majd a következőkben figyelek erre is.)

Szólj hozzá!

Címkék: építészet Liget