Közteherviselés
2012. június 03. írta: fofilozofus

Közteherviselés

(A bejegyzés alapja: Rubicon, 2012/6, Szabó István: A polgári adórendszer megteremtése Magyarországon)

 

Olvasgatom ezt a jó kis írást, miközben ágyban fekszem, már megint megfáztam. Nem gondoltam volna, hogy ilyenkor érheti az embert villámcsapás. Szóval a Kiegyezés utáni magyar adórendszerről van szó a cikkben. Röviden: voltak egyenes adók, amiket az állam szedett be meg voltak közvetett adók, amik a termékekben voltak elhelyezve (pl. a jövedéki adót a megtermeléskor kellett befizetni, a fogyasztási adót meg az eladáskor). Röviden azt mondhatjuk, hogy a vagyonhoz köthető adóknak és a fogyasztási adóknak volt nagyobb szerepük, a jövedelemadóknak pedig kisebb, de pl. az állami vállalatok nyereségének (pl.MÁV) is oroszlánrész jutott. (Aki pontosabbat akar tudni, olvassa el a cikket).

Én röviden összefoglalom:

-aki földdel rendelkezik, annak az aranykoronaérték után kell 29,76 (Erdélyben 22) % adó fizetnie. (Ez félig-meddig jövedelemadó, mert az aranykorona azt mondja meg, hogy mennyi értékű árut terem az adott föld egy évben. Ha rossz volt a termés, bocsi, akkor is fizess, de az adóhatóságnak nem kellett vesződnie a bevallásokkal. Egyszer egy baromi nagy munkával felmérték az országot (!), utána meg szüreteltek.

- házbéradó, 14-25% , a bérbeadott házak után. Ez is lineáris, a kulcs az elhelyezkedéstől függött.

-házosztályadó, a ki nem adott lakások után, progresszív, lakások darabszáma utáni vagyonadó,

-jövedelemadó:

vagyon hozadéka után 10% (kivéve, aki az előbbieket már megfizette) ,

klasszikus SZJA (1-10%-os progresszív adó),

kamatadó  (és életjáradék után) 10%

-vállalatok kereseti adója (mai nevén társasági adó): a nyereség 10%a (bizonyos iparágakban 5 vagy 7%),

Ezen kívül: szeszadó, söradó, dohányadó (óriási bevételt jelentett), stb: bor, hús, cukor.

 

Nem véletlenül összegeztem röviden.

 

Na, nem tűnt fel semmi? Mert az eredeti cikk szerzője meg sem említi.

Ugye? Ha valaki a kuplerájban bártáncosnő, kereskedő, ügyvéd, jegyző,katonatiszt, bankár, írógépügynök (ez itt most célzás)  vagy csak egy egyszerű béres, gyári munkás volt, akkor mennyi adót fizetett? Láthatjuk, hogy a szegényebbje 1%-ot, de a menő ügyvéd is csak 10-et.

És mennyit fizetett a büdös parasztja? Igen, 30%-ot!

 

Ezennel kéretik a történelemkönyvekből eltörölni az 1848-as "vívmányok" közül a közteherveselést. Milyen közteherviselés az ilyen? Persze adózni szabad volt, de választani nem:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Virilizmus

(ajánlott a nyers virilizmus vidéken fejezet: a képviselő-testület felét a gazdagok (ügyvéd, bankár stb.) delegálhatták)

A szocializmusban a törtélemekönyvek csak a munkásság sirámairól szóltak. Majd meghasad a szívem szegény munkásosztály iránt, akik örökké sztrájkoltak a gaz kapitalistákkal szemben és közben befizették az 1% adójukat.

Mit volt szabad a parasztnak? Dolgozni csendben meg megdögleni, ha kell:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Isonz%C3%B3i_csat%C3%A1k

 

Ezek után nem maradt más hátra, be kell linkelnem Cseh Tamás idevágó, gúnyos, de elkeserítő mondanivalójú dalát:

http://www.youtube.com/watch?v=IvBVXXwRkzI

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/api/trackback/id/tr504562916

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tisztakéz · http://netes.8x.hu/ 2012.06.03. 19:40:45

Lassan a levegő vétel után is adóznunk kell!