Taxidermia: a SZENT PIAC
2013. május 03. írta: fofilozofus

Taxidermia: a SZENT PIAC

taxidermia: halott állatok kitömése (görög)

Van ez a Smith gyerek (http://hu.wikipedia.org/wiki/Adam_Smith), akit a modern közgazdaság-tudomány atyjának tartanak. Mindenki ismeri a láthatatlankéz-hasonlatát, amelyet a városi cipészek társadalmával szemléltet. A lényeg: a tökéletes verseny. Arról persze sokan elfeledkeznek, hogy ott feltételek is szerepelnek: nem mindig működik a verseny, csak ha:

-sokszereplős a piac,

-teljes információs rendszer (nincsenek olyan adatok, amelyeket valaki nem ismer)

-szerződési szabadság (azzal készíttetem a cipőt, akivel akarom),

-bárki beléphet a kínálati oldalon (nincs céh vagy más korlátozás),

-szabad árak

-stb (biztos kimaradt még pár feltétel, de most ezekre nem emlékszem)

Ha ezek közül egyet is kihagyunk, már nem alkalmazható a tétel. Sokszor elgondolkodtam, hogy van-e egyáltalán a világon ilyen piac, vagy csak félreértettem a könyvet és kiderül, hogy csak egy konkrét város cipészeiről írta a könyvet. :-) Nézzük meg, hogy a saját jövedelmünknek hány százalékát költjük el klasszikus versenypiacon! Víz, gáz, csatorna, szemét, villany: a rezsicsökkentés tárgyai - nem véletlenül. Itt aztán semmilyen piac sincs. A magyar háztartások kiadásainak pedig sajnos nagy része a rezsi. OK, menjünk le a boltba! Vajon hány cég gyárt csokoládét? Vagy mosóport? Mert ha jobban megnézzük kb. mindenből kettő van: Milka (Kraft Foods) meg Nestlé. A tömegközlekedés szintén monopolpiac, de autógyárból sincs ötnél sokkal több. Maradjunk annyiban, hogy érdekes számítás lenne, de ez komoly háttérmunkát igényelne. Nekünk marad a becslés, de ha 80%-ot mondok, akkor nem járhatunk túl messze az igazságtól. Ennyi meny jövedelmünkből a monopol- (oligopol)vállalatoknak. (Ja, még példa: mobiltelefon). Amúgy ez logikus is, hiszen egyszerűbb felvásárolni a konkurenciát, mint versenyezni vele. Pénz meg van, hiszen a lakosság adja részvények, kötvények vagy betétek formájában. Kifizetjük a cégeknek a felvásárlásokat, hogy drágábban adhassák a termékeiket. De legalább jó sok osztalékot fizetnek majd év végén. :-)

De nem ezért kezdtem a cikkbe. Ugyanis azt hiszem, tudok ilyen ideális piacot mondani: ez a nagyvárosi taxipiac. Na, itt minden előfeltétel megvalósul, és tényleg nem is voltak eszement árak Budapesten. Kedvezmények, verseny stb. Voltak átverések, de nem hiszem, hogy ezeket a fix ár szűrné ki legjobban.

De nézzük meg, hogy mi a helyzet a nagyvilágban! Elképesztő, de majdnem mindenhol nagyon erősen korlátozott ez a piac!!!! Pedig a rendszerváltáskor (és azóta sokszor) a SZENT PIAC nevű baromságot sulykolják az arcunkba.Ez az egyetlen helyen, ahol lehetne igazán verseny, ott meg kiszűrik.

Úgyhogy: ezek után nem jöjjön már senki ezzel a piacdumával!

Akkor ehhez még rakjuk hozzá a nem régi amerikai hurrikán utáni eseményeket: fel akarták emelni a benzin árát a kutasok, mert a szent kereslet nagyobb volt, mint a szent kínálat. Na, ezt aztán már nem engedhették a hatóságok! Mert a gyarmatokon mondhatják mosolyogva, szájukból a kaviár kidőlvén, hogy: ja, ez a piac, majd elhozza a kánaánt, de most még egy kicsit szenvedni kell. De azért komolyan nem gondolhatják, otthon legalábbis nem merik mondani.

Úgyhogy lehet, hogy bizonyos esetekben jó a verseny, de valami távoli bolygón létezik csak tömegesen.

A bejegyzés trackback címe:

https://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/api/trackback/id/tr865263340

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Taxidermia: a SZENT PIAC 2013.05.07. 12:00:03

Van ez a Smith gyerek, akit a modern közgazdaság-tudomány atyjának tartanak.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tommybravo 2013.05.07. 14:02:53

Az oligopol és a monopol piac is piac. Másrészt klasszikus szabad piac, ahogy Adam Smith leírta, nem létezik a mai világban. Ez a modell egy viszonyítási alap, amiből ki lehet indulni elemzéskor, de maga a közgazdaságtan éppen azzal foglalkozik, hogy azoknak a tényezőknek a hatásait vizsgálja, amelyeket a poszt is felsorolt. Pl. ha tudjuk, hogyan kellene működnie a sokszereplős ideális piacnak, akkor meg tudjuk vizsgálni a korlátozott számú szereplős piac működését. És ha tudjuk, hogy egy oligopol piacberendezkedés milyen káros hatásokkal rendelkezik, akkor az állam be tud avatkozni a károk csökkentése érdekében. Mert az egy hatalmas tévedés, hogy a közgazdaságtan szerint mindent a piacnak kell intéznie: az államnak rendkívül fontos szabályozói és közösségi feladatai vannak.