Rosszatom?
2014. január 14. írta: fofilozofus

Rosszatom?

Már a levegőben volt ez a megállapodás. Mindenki sejtette, de most megtörtént. Már most sokan szidják és dicsérik. Sok buta hozzászólás született már a témában, ezért próbáljuk körüljárni a témát! (Figyelem, jó tudni: az atomerőmű bővítéséről már volt némi vita az országban, pontosabban nem volt, mert minden fontos párt támogatta.)

1. Kell-e egyáltalán nekünk ez a többletenergia?

Először is nem beszélnék többletről. Paks ugyanis a harmincas években mindenképpen bezár ( 4x500 MW), az új blokkok (közül az első?), 2023-ban fog elkészülni. Ezek várhatóan 1200 MW-osak lesznek. Tehát lesz kb. 4-6 év, mikor párhuzamosan működnek majd együtt, de utána tkp. csak pótolni fogja a kieső blokkokat (max. 20%-kal lesz több). Ráadásul arra számítanak a szakértők, hogy az ország energiaigénye 30%-kal fog növekedni akkorra. Tehát a válasz: ez nem többletenergia, hanem nagyjából csak a mostani kapacitások pótlása. A német erőműbezárások miatt ráadásul exportra is lehetőség lenne, de ez a kérdés csak az esetleges további pluszkapacitások kiépítése esetén merül fel.

2. Miért nem megújuló energiával üzemelő erőműveket építünk: nap, szél stb.

Aki ezt a kérdést felteszi, arról egyből kiderül, hogy csak a Ludas Matyiból vagy a Blikkből tájékozódik a világ dolgairól. A megújuló energiák olyan mértékben drágák, hogy semmilyen szinten nem versenyképesek még a hagyományos energiahordozókkal sem, nehogy az atomenergiával. Az, hogy a németeknél terjed, csak azt jelenti, hogy rengeteg állami támogatással segítik, mintegy eltorzítva a piaci árakat. A magas GDP-jük lehetővé teszi ezt a pazarlást. Persze úgy gondolják, hogy a jövőben ez meg fog térülni, mert a sok építés mellett fejlesztésre, továbbgondolásra is jut majd pénz. Jó stratégia, én inkább megvárnám, míg azokat a fantasztikus sikereket elérik. És vajon a magas GDP-t mivel teremtik elő? Hagyományos erőművekkel. Ja, meg francia atomenergiával.

3. Csak bebetonozza majd Paks II a függőségünket, mivel nem csak a gázt, hanem az uránt is az oroszoktól szerezzük be.

Az atomerőművekben megtermelt áram költségéből 2% a fűtőanyag ára, a többi az egyéb. Főleg a beruházási érték nagyon magas.

4. Ruszkik haza - most meg vissza ?

A jelszó természetesen a szovjet hadseregnek szólt, nem minden orosz beruházásnak.

5. Pályázat nélkül?

5.Őszintén szólva --bár pontos részleteket még nem tudunk-- titkon valami ilyesféle megállapodásra számítottam.Két fő pontot gondoltam, hogy teljesít a beruházás és úgy tűnik, igazam lesz:

5.1 Sok helyen megjelent, hogy ez a kis, ócska ország hogyan tudná finanszírozni ezt a gigaberuházást? A nyugati cégek mind hagyományos finanszírozási modellel dolgoznak: a bank adja a pénzt, az állam fizet, ők meg megépítik. Ez a modell valószínűleg semennyire sem versenyképes az orosz garantált állami hitellel szemben. Gondolom az IMF , Világban vagy tetszőleges konzorcium már dörzsölte a kezét, hogy jó kamattal ad majd nekünk hitelt, de sajna nem kérjük.

5.2 Belemennek abba, hogy nagyon nagy részben magyar alvállalkozók végezzék a munkát. Ez egy fontos pontja a szerződésnek, ugyanis ez nem csak egy jövőt építő beruházás lesz, hanem a GDP-növelés egyik eszköze is.

(Ha jól belegondolunk, hasonló a helyzet a Gripen-szerződések ügyéhez, aminek sajnos a következő kormányzat minden előnyét pár bőrönd kenőpénz fejében elkótyavetyélt. Így foglalnám össze: kényszerből kovácsoljunk előnyt!)

6. Ne feledjük el, hogy a keleti nyitás jegyében az orosz exportunk az elmúlt pár esztendőben óriásit növekedett. Ez nagyban attól függ, hogy ők mit engednek be az országba eladásra. Szerintem ez a felfutás már az építés jogának megszerzésével függ össze, de elképzelhető, hogy további felfutást is fog eredményezni. Lehet (bár tagadják), hogy cserében további engedményeket kapunk az export területén.

7. Természetesen az atomenergia nem növeli a szénkibocsátást, tehát a drága kvótánkat felhasználhatjuk vagy el is adhatjuk másoknak.

8. Népszavazás kellene

Először is tudjuk, hogy Magyarországon nem nagyon lehet érvényes népszavazást tartani. Nem is tudom hirtelen, hogy milyen kérdés volt utoljára érvényes. Ja, igen a Szociális népszavazás. Akkor az egész társadalom összefogott Gyurcsány ellenében. Vagy az EU-s népszavazás. Ott is majdnem teljes konszenzus volt. Tehát szerintem nem lenne érvényes egy ilyen népszavazás, viszont jól el lehetne húzni vele az ügyet. A másik, elvi ellenvetésem: nem hiszek az ennyire közvetlen demokráciában. A modellem a következő: a kormányok csinálják a dolgukat, az emberek meg nem foglalkoznak politikával. Ha egyszer azonban a kormány nagyon, de nagyon elkeféli a dogokat, akkor jön a nép és jól pofán törli őket. De minden nap nem szól bele az ügyekbe, mert nevelni kell a gyereket, meg melózni a munkahelyen. Szerintem ez jól is van így.

Bár az ördög a részletekben rejlik és később változhat még a helyzet, de összefoglalva: első ránézésre úgy néz ki, hogy nagyon jó üzletet kötöttünk.

A bejegyzés trackback címe:

https://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/api/trackback/id/tr95758484

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.