Miért ne legyünk dogmatikusak?
2018. február 09. írta: fofilozofus

Miért ne legyünk dogmatikusak?

Ami nélkül nem haladhatunk tovább, hogy mi az a modell és mire jó, miért kell nekünk?

Az első kérdésre a válasz: a modell a valóság leképezése a saját agyunkban. Viszonylag egyszerűsítő szabályok szerint történik. Ez azért kell ez az egyszerűsítés, mert az agyunk egyszerűen nem lenne képes minden részlettel foglalkozni. A végtelennel. Vegyük pl. a newtoni világképet! Ez is egy modell. Mert a körülöttünk lévő dolgokat meg tudjuk segítségével magyarázni, és a legtöbb kézzel fogható dolgot is. De a csillagok közötti térben már nem pont ugyanazok a szabályok. És erős sejtésem, hogy a newtoni modellnek a kiterjesztettje is bizonyos feltételek mellett már nem érvényes, és így tovább. Legfeljebb MÉG nem találtuk meg az ellenpéldáját. Mert mi rohadtul végesek vagyunk. Ez a leegyszerűsítő gondolkodás nagyban segíti a világban eligazodásunkat. Pl. ha az a modellünk, hogy minden szovjet katona megerőszakol, és egyszer találkozunk egy olyannal, aki nem, akkor elgondolkodhatunk a modellünkön, de aki ezzel a modellel gondolkozott, jobban járt akkoriban.

Hogy történik a modellalkotás?

Nagyjából úgy, hogy vesszük az általunk ismert világot (V), és azokból elkészítjük a saját modellünket (M). Ha két halmazként értelmezzük, akkor ez két nagy kör, amiből az M NAGYJÁBÓL lefedi a V-t, és egy kicsit kilóg. (Isten bizony egyszer lerajzolom :-) ) Ez azt jelenti, hogy a modellünk nem pontosan a világot fedi le, hanem úgy nagyjából jó. És a lényeg, hogy a modell mindig ilyen, sosem lehet tökéletes. 

Mi a dogmatizmus?

Hát pontosan az, hogy a V-ből mindent eldobunk, ami nincs benne az M-ben, azaz: belegyömöszöljük a világot a saját modellünkbe, holott tudjuk (legalábbis az okosabbak tudják), hogy SOSEM tökéletes a modellünk, azaz bizonyos dolgok egyszerűen nem férnek bele.é De a dogmatikusok, ezzel nem foglalkoznak. Érdekből vagy butaságból, kényelemből. Hisz a  modell olyan szép és egyszerű, a világ meg olyan bonyolult. De a világ a rossz, nem modellünk -- mondják ők. És vérrel, bármi áron hozzáigazítják. Hogy egy közismert példát mondjak, itt van pl. a "piac megold mindent" modell hívei. És hiába mondod, hogy igen, sok esetben igen, feltételekkel igen, de egy csomószor be kell avatkozni az államnak is stb. stb. Leszarják. Persze ez a kényelmesebb dolog.

Bayer Zsolt egyik könyvében olvastam a következő történetet. Az apja mondta neki:

--Fiam, csinlj szódát!

--De azt nem tudom, hogy kell.

--Ide figyelj, fiam: jegyezd meg, az életben hülyének lenni a legkönnyebb! 

Igen, könnyebb azt mondani, hogy a piac megoldja, mint dolgozni, gondolkodni egy megoldáson. Ha Matolcsy is csak ennyit tudna, mehettünk volna az IMF-hez jó tanácsért. Sok buta ember van tudom, de ne essünk az ő hibájukba!

Akkor mit lehet tenni?

Szoktam mondogatni a gyerekeimnek:

--Mindig legyenek szigorú elveitek, és mindig tudjátok, hogy mikor nem kell őket betartani! :-)

Megalkuvásnak tűnő mondat, de nem az. Mert itt a "mindig tudjátok"-on van a hangsúly. És nem akkor nem kell betartani, mikor nem kényelmes, hanem akkor, mikor hülyeség. Nem a szabályok kijátszása a cél.

Kohn és Grün elmennek a rabbihoz, hogy vitájukban tegyen igazságot. A rabbi felszólítja Grünt, hogy mondja Kohnnak, hogy bocsánat, mert nagyon megsértette, és nincs igaza. Mire megkérdezi Grün, hogy:

--Rabbi, mondhatom telefonon is?

--Persze. -- feleli a rabbi.

Másnap felhívja Grünk Kohnt telefonon:

 -- Weisz lakás?

--Nem, Kohn lakás.

--Kohn úr, bocsánat!

Tehát a szabályok értelme és nem a formája a lényeg, sőt, még az is előfordulhat, hogy nincs is igazunk. 

Tehát mit lehet tenni? Ehhez egy másik példa: a jogrendszerekben vannak törvények, de mikor dönteni kell, akkor mindig ott van a végén egy EMBER, a bíró, aki végül dönt. Miért? Mert a szabályok is csak egy modell, ami általában jó, de irdatlan baromságokhoz vezet, ha szó szerint betartatják őket. Egy példa: régebben volt egy baleset az egyik magyarországi úton, és a rendőrök ráterelték a forgalmat az autópályára. Ezek után a GÉP minden autóst megbüntetett, akinek nem volt érvényes matricája. Ha idióta dogmatikusok vagyunk, akkor azt mondjuk, hogy kérem szépen, ide van írva a törvénybe, hogy büntetést fizet az, akinek nincs matricája. A bíró meg a jogalkotói szándékot nézi, hogy azokra kell büntetést kiszabni, akik ezzel kárt okoznak. De ők nem tették. (A legszigorúbb jogszerűség a legnagyobb igazságtalanság, tanítják a jogi egyetemeken, Summum ius summa injuria.) Mert a törvényalkotó is csak modellt alkot, és KÉPTELEN átlátni, hogy a hozott szabály a jövőben, ahol bármi megtörténhet, milyen hatást vált ki. És a jogalkotó biztosan nem akarta volna megbünteti az így autózókat (A történet a valóságban is úgy ért véget, hogy a megfelelő emberek visszavonták a kiszámlázott büntetéseket.) És nem azért képtelen, mert hülye, hanem azért, mert lehetetlen.

Tehát a megoldás az, hogy az emberi józan ész szerint kell minden törvényt értelmezni. 

Azt elfogadom, hogy sokan úgy vélik, hogy az Istentől kapott törvény tökéletes (legyen az a keresztény vallások vagy az iszlám stb.), de ugye emberek írták le, tehát abban a pillanatban emberi modellé vált, azaz előállt a fenti helyzet, hogy nem tökéletes. 

Emlékszünk, régen is tudtunk egy-egy kommunistáról, aki emberi volt sok dologban. Valószínűleg azért, mert nem szó szerint tartatta be a tanokat a mindennapi életben.

Végezetül csak ennyit mondhatok:

Mindig legyenek szigorú elveitek, és mindig tudjátok, hogy mikor nem kell őket betartani! 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/api/trackback/id/tr7313650464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.