Engedjük-e be a migránsokat?
2018. december 02. írta: fofilozofus

Engedjük-e be a migránsokat?

(Nem annyira aktuális, már régebben írtam, de most megtaláltam.)

 

Először is: nem, ne engedjünk be senkit.

De azért egy kicsit meg is indokolnám, hogy miért nem. Minap vitatkoztam egy keresztény gondolkodású ismerősömmel, és gondoltam, összefoglalom az érveimet. (Természetesen szerinte fogadjuk be ezt a párat, aki jön, mert ez nem is olyan sok, meg segíteni kötelesség stb.) Sok kisebbet is tudnék mondani, de most a legfontosabbakat írom le, azok egyenként is ütősek.

 

 1. Végtelen történet

Mennyi menekült van? Miért, mennyi galamb van? Amennyi kukorica. A galambok (és az állatok általában) addig szaporodnak, amíg meg nem döglenek éhen. A magasabb rendűek, pl. a sas, csak kevesebb utódot nevel, óvatosabb. De a lemmingek pl. annyira túlszaporodnak, hogy a következő nemzedékből egyiknek sem lesz étele, így a populáció 90%-a éhen hal. Majd kezdődik minden elölről. Európa 500 milliós népességéhez képest a világ nagy része sokkal rosszabbul él. Mondjuk 1 milliárd indiai, 1 milliárd közeli afrikai, és akkor még nem említettem egy csomó igényes országot. Kerekítsünk: kb. 1 milliárd ember él hasonlóan, mint mi, a maradék 5 milliárd meg nagyon szarul. Ebből csak akarjon a 10%-a idejönni, már szarban leszünk. Mert vajon mitől rossz Afganisztán? Nem süt a nap? Nincs elég ásványkincsük? Vagy Nigériában nincs elég eső vagy olaj?

Nem. Attól szar hely, hogy afgánok lakják. És majd ha itt laknak, akkor itt lesz szar. Igen ám, de de ha meg is segítenénk 500 milliót közülük, 20 év múlva megint születne 500. Mert a probléma alapvetően az, hogy rosszul menedzselik a dolgaikat. Igen, közelebb állnak a lemminghez, mint a sashoz.

Miért mondom, hogy rosszul, mikor azt is írhatnám, hogy máshogy. Miért ítélem el azt, hogy máshogy gondolkodnak az életről, mint mi? Jó kérdés, de egyszerű a válasz. Addig ugyanis, amíg nem akar idejönni, és azt mondja, hogy ne szóljatok a dolgainkba, jó ez nekünk így, addig tényleg csak azt írhatom, hogy máshogy. De amikor idejön, azzal elismeri, hogy ők ROSSZUL csinálják az életet odaát. Nem mi szeretnénk úgy élni, mint ők, hanem fordítva. Tehát jogos az, hogy valamit elrontottak.

Szóval hiába segítünk, addig mindig jönnek, amíg mi egy fokkal gazdagabbak vagyunk, mint ők. Persze egy idő után már nem jönnének, mert mi is az ő szintünkön élnénk. Tehát nem segítünk ezzel a világon, csak a miénket semmisítjük meg.

 

2. Csak visszafordíthatatlanul dönthetünk

Van egy nagy erkölcsi ellenvetés is: az országot a szüleinktől kaptuk és tovább kell adnunk az utódainknak. Ez a döntés azonban visszafordíthatatlan. Nem arról van szó, hogy elköltöttem a hó elején a család pénzét, koplalunk egy kicsit és következő hónapban majd jön a következő havi fizetés, hanem ez inkább olyan, mint mikor a dzsentri elkártyázza a vagyont (mondjuk 20 éven át) , és idős korában rájön, hogy jó lenne egy kis házban eléldegélni kevéske pénzből, de már nem maradt semmi. Mehet hivatalt vállalni, és egy kis szobában nyomorogni. Hányszor eszébe fog jutni a sok könnyelmű éjszaka! Hogy mit csinálna másképp! De az a vagyon már SOHA nem fog visszajönni. Ez a helyzet ezzel is: mondhatjuk, hogy lehet, hogy nem olyan értékes a mi kultúránk, jogunk van-e a Föld erőforrásainak nagy részét birtokolnunk, segíteni kellene szegényeknek stb. De a döntésünket már NEM VONHATJUK VISSZA. Elkártyázzuk, az utódaink meg csináljanak, amit akarnak. És ha kiderül, hogy rosszul döntöttünk, akkor is mindegy lesz már. De a szüleink nem NEKÜNK adták az országot, a tudást, hogy nekünk jó legyen, hanem csak ideiglenes (élethosszig tartó) használatba adták. Azzal, hogy továbbadjuk. Mi meg elkártyázzuk egy este a szívszorítóan aranyos menekültkisfiú fotóját nézegetve.

Emlékszünk a középiskolás dzsentriregényekre, hogy milyen ostobák, és idegesítőek voltak a szereplők. Mi is ilyenek lennénk, ha hagynánk elözönleni az országunkat. Egyszerűen azért, mert nem gondolhatjuk meg magunkat menet közben.

Ugye azt nem kell kifejtenem, hogy miért egyszeri ez a döntés? Mert egy 1,2-es termékenységi rátájú országba beengedni egy 4-eset, azt jelenti. Nézzük meg Koszovót, ahol 45-ben csak egy törpe kisebbség voltak az albánok. Most meg, még a szerbek elűzése előtt is 90% volt az arányuk.4 gyerek az egy szülőre vetítve 2. Ha jó korán szülsz, akkor átlagosan 25 évente lesz egy generáció. 1 millió emberből 25 év alatt lesz 2 millió (+1 az öregek), a 2-ből lesz 4, 8, 16. Száz év alatt jön ez össze. Egy jó példát hallottam egyszer. Egy papírlapot, ami 0,1 mm vastag hajtsunk félbe 64-szer. (Ez csak elméletileg megtehető, úgy 8 körül elakadnánk vagy még előbb. Mennyi lenne a vastagsága? Pár méter tippeltek ismerőseim, de ugye jóval messzebb érne el, mint a Hold, kb. 1,8 milliárd kilométer lenne. Ugye nem nehéz a látni a hasonlóságot a nemzedékenként megkétszereződő lakossággal. (A kamat is exponenciális, azért jártak pórul sokak, :-) nehéz előre felmérni a hatásait. Ezt ne is fejtegessük tovább, mert ezt mindenki látja, kivéve az, aki nem akarja.

 

 3. Olcsó munkaerő a cégeknek

Egyrészt az erkölcstelen dolgok mindig visszaütnek. Nincs olyan, hogy hosszú távon csak kizsákmányolsz valakit, de az nem szólhat bele a dolgokba. Vegyük példának a gusztustalan rabszolgatartást az USA-ban vagy a románok betelepítését a földesurak által Erdélybe. De persze a gazdagok nem látnak a szemüktől, pontosabban a pénzüktől, nekik mindegy, mi lesz 20 év múlva, csak most legyen sok pénz. (Ebben pont olyanok, mint a prolik, csak nagyobb összeggel.)

Másrészt: tudjuk, hogy ez milyen jó munkaerő. Ezért a minimális haszonért kár szétbarmolni az országunkat. Még az is lehet, hogy rövid távon is veszteséges a dolog, mert a segélyeket azonnal kell folyósítani. Mindenkinek azt kell mondani, amit hallani akar. A kereszténynek azt, hogy segíteni kell a testvéreden, a baloldali politikusnak, hogy lesz szavazód, a gyárosoknak meg azt, hogy lesz munkaerőd. De hogy mi az igazi ok, azt senki sem tudja pontosan. Vagy csak kevesen. Őszintén! Ha olcsó munkaerőt akarnánk, akkor mit tennénk? A szegény országokban pályázat: nyelvtudás, végzettség, tapasztalat, erkölcsi bizonyítvány (mint az ausztrál pontrendszer). Ha szükségünk van rád, akkor nem ÁRKON-BOKRON kell idejönnöd, hanem kapsz repülőjegyet és jöhetsz. Szóval ez is csak ócska duma.

 

 4. Egy erős Európának ez igazán nem nagy ügy.

Ez egy óriási tévedés! Európa nem, hogy nem erős, hanem félelmetesen gyenge. Egy olyan kultúra, ami megszűnőfélben van, hiszen a saját kultúráját nincs kinek átadnia, nem születnek ugyanis emberek. Egy olyan rendszer, mint a meglökött golyó a földön, ami mindig csak veszít az erejéből. Sokszor mondom a gyerekeimnek, hogy jól nézzenek körül, mert ez az "aranyélet" már nem tart sokáig. Az 5 év alatti gyerekek 25%-a cigány. Ez azt jelenti, hogy 50 év múlva az ország lakosságának 25%-a lesz az (ha nem több). Ez a jólét nem lesz akkor már. Igen, jólét. Most sokan sziszegnek, hogy hát ez elviselhetetlen nyomor, ami ebben az országban van, de majd meglátják 50 év múlva. Ne tetézzük a problémáinkat még egy hasonló problémahalmazt jelentő bevándorlással.

 

Van még sok ellenérv, de szerintem elég ennyi is.

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/api/trackback/id/tr948926916

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval balcán bircaman · http://bircahang.org 2018.12.02. 14:31:14

Így igaz. Nem kell engedni a migránspárti köröknek.

szekertabor · provo.blog.hu 2018.12.03. 11:26:46

Valamit elszámolhattam, mert nekem kb, 1.800.000.000.000 km jött ki a 2. pontnál :-)

A következő volt a becslés alapja:
2-nek a 10-ik hatványa=1024 (kerekítve 1000),
ez alapján 2-nek a 60-ik hatványa= 1000-nek a 6-ik hatványa,
ezt beszorozzuk 2-nek a 4 hatványával, ami 16,
vagyis a végeredmény:
16.000.000.000.000.000.000 tizedmiliméter, azaz
1.600.000.000.000.000 m vagyis 1.600.000.000.000 km
visszakerekítve kb. 1.800 milliárd km.
Ez bőven kívül esik a naprendszer határain.

A többi megállapítással nagyjából egyetértek.

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2018.12.03. 17:56:26

A Windowsban tudományos módba (tudományos, érted :-) ) kapcsolva a számológépet lehet hatványozni. 2 a 64-ediken:
18446744073709551616. Ezt osszuk 10-zel, mert egytizedről indulunk, majd osszuk el 1 millióval ( 1 km = 1 000 000 mm ):
1 844 674 407 371 km, ami olyan 1800 milliárd km. Akkor neked volt igazad. :-)

Igazából ezt egy filmben hallottam, és ott a Holdat nevezték meg, gondolom azért, mert az olyan jól hangzik, így én is azt vettem át. Ez az ókori matematikai feladvány modernizált változata, de mennyivel szemléletesebb!

hu.wikipedia.org/wiki/A_sakk_t%C3%B6rt%C3%A9nete