A közép-európai országok gazdasági útja 1990-től
2019. május 15. írta: fofilozofus

A közép-európai országok gazdasági útja 1990-től

Már régóta terveztem egy átfogó összefoglalót a témában. Szerencsére van a Világbanknak egy jó kis grafikus lekérdezőfelülete, ezen szemléletesen lehet róla beszélni. Sőt, még be is lehet illeszteni a grafikonokat ide. Ha valaki játszadozni szeretne vele, akkor érdemes erről a linkről indulni, majd az egyes országokat meg értékeket  utána ki-be lehet kapcsolgatni:

(Világbank-grafikonok)

 

Az első fontos kérdés, hogy milyen mértékegységben hasonlítsuk össze az egyes országok gazdasági teljesítményeit? Alapvetően kettőt tartok hasznosnak a választhatóak közül. Az egyik az egy főre jutó GDP összege. A másik lehetőség, hogy az egy főre jutó GDP-t PPP-alapon (vásárlóerőparitás) adjuk meg. Ez azt jelenti, hogy nem a GDP abszolút értékét veszik, hanem arányosítják az adott ország árszintjével. A GDP ugye azt akarja jelenteni, hogy egy adott ország mennyi értéket teremt egy évben. Főleg a szolgáltatások esetében óriási a lokális árak eltérése. Pl. Ausztriában egy hajvágás és Moldáviában egy hajvágás ugyanaz a szolgáltatás (nagyjából :-) ), de az előbbi országban lehet, hogy tízszer többe kerül. Ezért általam ismeretlen módon egymáshoz igazítják a statisztikusok ezeket az értékeket. Tehát az első módszer azt mutatja, hogy ha mondjuk egymással kereskednének, akkor mennyi lenne termelési értékeik aránya, a másik pedig inkább azt, hogy milyen életszínvonalon élnek.

(Mivel az USA-dollárnak is van inflációja, elég nehéz éveken túli összehasonlítást végezni. Ezért itt rögzítették az abszolút statisztikához a 2010-es dollárt, a PPP-statisztikához pedig a 2011-es dollárt, és minden év adatát erre visszaszámolva adták meg.)

 Hogy érzékeltessem a különbséget, adjuk meg a magyar és a román GDP-t a kétféle szemléletben! 

Láthatjuk, hogy 1991-ben 1,9-szerese volt a magyar adat a románénak, 2917-ben pedig 1,4-szerese:

 

 Ha azonban ugyanezeket az adatokat nézzük PPP-alapon, akkor 1,7 és 1,1 értékeket kapunk: 

Nagyon nem mindegy. Akkor most melyik alapot válasszuk az összehasonlításra? (Egyébként más országoknál nem ekkora az eltérés, nem tudom, hogy ennek mi az oka.)

Nagy gyötrődés után a PPP-alapot választottam. Megmondom, hogy miért. Mert ebben benne van az összes vásárolt termék, amit külföldről veszünk, az is. Tehát ebben implicit benne van a másik ország nagyobb árszintje is, ha onnan is vásárolunk termékeket, és pontosan olyan arányban, amilyenben onnan származó termékeket használunk. A fenti link alapján persze mindenki elvégezheti az összehasonlítás más alapon is.

Van még egy kérdés. Hogy mely országokat vonjuk be a vizsgálatba? Úgy gondoltam, hogy a szomszédos országok és a többi közép-európai volt szocialista ország érdekel minket leginkább, rajtuk akarjuk lemérni, hogy hová jutottunk. És ebben a halmazban természetesen benne van Ausztria is, mint maximum vonatkoztatási pont.

Akkor kezdjük is el!

Első lépés az örök cél, Ausztria, akikre csorgó nyállal figyeltünk, legalábbis miután elmehettünk oda:

Ha nem tudjuk értelmezni a grafikont, akkor mindjárt felkiáltunk, hogy tessék, egyre jobban lemaradunk. (ha rávisszük a pontokra a nyilat, akkor leolvashatjuk a konkrét értékeket is.) Ez alapján 1991-ben a GDP-nk az osztrák szint 40%-a volt, 17-ben pedig 53%. Azaz volt egy 13 százalékpontos felzárkózás. Nem túl sok, de legalább már elértük az életszínvonaluk felét. (Sokak szerint a GDP meg az életszínvonal nem ugyanaz, ami igaz is, de majd egyszer kifejtem, hogy miért fontos mégis. Egyelőre csak annyit, hogy nézze meg mindenki, hogy szerinte melyek a szar országok a világban és melyek a jók, aztán nézze meg, hogy ez hogyan függ össze a GDP-vel. :-) ) 

(Ha véletlenül valaki nem értené, hogy hogy lehet az, hogy felzárkózunk, miközben minden évben egyre nagyobb köztünk a különbség, akkor képzelje el, hogy egy kocsi meg 100 km/órával, és percenként 10%-kal növeli a sebességét, valaki meg 5-tel megy, de percenként 20%-kal növeli. Akkor egy perc múlva 10-zel többel megy az előbbi, míg a 2. 6-tal fog menni. Tehát nő köztük a különbség. De azért el tudjuk képzelni, hogy akinek duplája a gyorsulása, az egy idő múlva utol fogja érni az elsőt. De ezt csak az általános iskolában matekból olyan 4. körül megbukottaknak írom le. Csak sajnos mostanában ilyen szintű kommenteket is kapok, szóval szájbarágósnak kell lenni.)

Nagyon érdekes adat még, hogy ha megnézzük, hogy Ausztria rendszerváltáskori GDP-jét (19 442) elértük-e már, akkor azt kapjuk, hogy igen, 2008-ban. És fordítva, most az 1999-es osztrák szinten vagyunk. Azért megdöbbentő, hogy már sokkal jobban élünk, mint mikor a Maria-Hilfer-Starssén lődörögtünk Commodore-64-esért meg Gorenje hűtőért. Pedig akkor azt hittük, hogy sosem érjük el azt a szintet sem. Mikor ezt az adatot mondtam ismerőseimnek, nem hitték el, azt gondolták, hogy még most is sokkal rosszabbul élünk, mint akkor ők. Ezért NAGYBAN felelős a sajtó, hiszen nem reális információkkal látja el az embereket, hanem a saját politikai torzított képét festi fel nekik. Ezért hiszi rendkívül sok fiatal (sajnos láttam a statisztikát), hogy rosszabbul élünk, mint a Kádár-rendszerben. Nevetséges, adatokkal alátámasztható ostobaság.

 

 A nevezett országok mindegyikéről van adat 1995-től kezdve. Ezért letöltöttem a honlapról Excelben az adatokat és megnéztem, hogy hányszoros a növekedésük 2017-ig bezárólag. Íme:

 

Lithuania 5,61
Estonia 5,32
Latvia 5,15
Romania 4,89
Poland 3,90
Slovak Republic 3,74
Croatia 3,31
Serbia 3,16
Hungary 3,14
Czech Republic 2,76
Slovenia 2,68
Ukraine 2,36
Austria 2,28

 

 

Kissé önkényesen 3 részre osztottam a táblázatot: pirossal jelöltem a 2-essel kezdődő, fehérrel a 3-assal kezdődő, zölddel a 4 és ötössel kezdődő növekedéseket. Láthatjuk, hogy legrosszabb mutatóval Ausztria rendelkezik, ami érthető is, mivel ő volt az időszak elején a legfejlettebb. Egyben ez azt is jelenti, hogy mindegyik ország közeledett hozzá, ez nem kétséges.

Próbáljunk pár tanulságot levonni!

Először is kiemelném Ukrajnát. Ez egy nagy nulla, amit látunk, erre nem lehet mit mondani: alacsony bázisról indult, de legalább nem is növekedett jól. Ott olyan szintű fejetlenség van, amit nehezen tudunk elképzelni. Magyarországra szokták mondani az emberek, hogy alkalmatlan az elit a vezetésre. Hát itt láthatjuk, hogy milyen az az alkalmatlan elit.

Egy nagyon érdekes megfigyelés: 95-ben Ausztrián kívül 3 ország volt a legjobb teljesítményű (sorrendben): Szlovénia, Csehország és Magyarország. Jól láthatjuk, hogy mi vagyunk a táblázat hátsó felében: jó alapokról indultunk, de valahogy nem tudtuk úgy összeszedni magunkat, mint a szegényebb országok. Valahogy belekényelmesedtünk a saját elsőségünkbe. Lehet, hogy magasabb bázisról nehezebb is növekedni. Jó kifogás.

A nagyot ugrók a balti országok és Románia. Ők nagyon elkapták a rendszerváltás lendületét. Azonban nagyon, de nagyon elgondolkodtató: ők azok, akiknek kiürült az országa. Brutális mértékű volt a kivándorlás. Megérne egy alaposabb elemzést, hogy ez hogyan függ össze az elsőségükkel.

 Most idemásolnám a jelenlegi helyzetet, hogy jelenleg mi a sorrend (Ausztriát kihagyom,az úgyis az első): 

Czech Republic 38 020
Slovenia 36 387
Estonia 33 448
Lithuania 33 253
Slovak Republic 32 371
Poland 29 924
Hungary 28 799
Latvia 28 362
Romania 26 660
Croatia 26 296
Serbia 15 432
Ukraine 8 699

 

 

 

 

 

Látható, hogy bár Csehország és Szlovénia nem növekedtek valami jól, de ők a magas bázisuk miatt még mindig a táblázat elején szerepelnek. A legfájóbb a saját helyzetünk. Próbálom röviden és reálisan összefoglalni az előző 30 évünket:

Nem teljesítettünk se rosszul, se jól. Ezzel a teljesítménnyel sokat közeledtünk Ausztria fejlettségéhez, de a kiválótól távol állunk!

 Akkor egy összefoglaló ábra, hátha valaki részletesebben akarja nézegetni:

 

 Sajnos a táblázatban nincs minden országra adat 90-től, mert egy ötévenkénti fejlődési pályát mutatnék, ezért csak 95-től tudjuk összehasonlítani az adatokat, de a lényeg: a 12 volt szocialista országból

1995-ben a harmadikak voltunk,

2000-ben a harmadikak voltunk,

2005-ben a harmadikak voltunk,

2010-ben az ötödikek voltunk,

2015-ben a hetedikek voltunk (és legfrissebb 2017-es adatok szerint is).

Nem nehéz megmondani, hogy a válság évei tettek be nekünk, onnantól kerültünk a lejtőre. Negyedéves bontásban itt látszik jobban, hogy 2007 januártól 2013 márciusig minden negyedévben 3-nál kisebb volt a növekedési ütemünk, de óriási mínuszok is voltak benne. Mondhatnánk, hogy a 7 szűk esztendő... Ezen időszak alatt a szlovákok a teljesítményüket 22%-kal, azaz ötödével növelték, mi pedig 99%-ra, tehát alacsonyabb szintre estünk vissza. Ekkor előztek minket nagyon:

   

 

 És ha közben pedig felrajzoljuk az államadósság alakulását, akkor láthatjuk, hogy 2002-től 2011-ig óriási eladósodási szakadékba zuhantunk. Északi szomszédaink úgy tudtak előzni 2006 és 2008 között, hogy nem hogy nem nőtt, hanem csökkent is az államadósságuk.

 

 

 

Ha röviden és trágárul szeretnék fogalmazni, az őszödi beszédből idéznék. El...rontottuk. Nem kicsit, nagyon. Elvesztegettünk legalább 7 évet (2007-2013), amit csak óriási erőfeszítéssel lehet csak ledolgozni. Ami jó hír, hogy ma jött ki a 2019 első negyedéves  GDP-adat: Európában miénk a legnagyobb növekedési ütem. Tehát a gödörből kijöttünk, csak el ne rontsunk mindent megint!

 

Akkor egy kis emlékeztető:

 Száznapos program:

1. Kárpótlás a nyugdíjasoknak, személyenként 19 ezer forintos jövedelemkiegészítés július végén. 
2. A pedagógusok fizetését szeptember 1-jével 50 százalékkal megemelik. 
3. Az egészségügyben dolgozók és más közalkalmazottak bérét október 1-jével 50 százalékkal emelik. 
4. Adómentes lesz a minimálbér, és minden átlagos vagy átlag alatti kereset adóterhe csökken szeptember 1-jétől. 
5. Módosították a Munka törvénykönyvét, visszaállították a heti két pihenőnapot, melyből az egyiknek a vasárnapnak kell lennie. 
6. A termőföldről szóló törvény módosításával társadalmi ellenőrzés alá vonják a nemzeti földalap működését. Külföldi állampolgár sem közvetlenül, sem gazdasági társaságon keresztül nem vásárolhat földet. 
7. A szőlő- és bortermelők érdekében módosították a jövedéki törvényt, csökkentik az adminisztratív kötelezettségeket. 
8. A magyar mezőgazdasági termelők érdekében felgyorsították az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat, a pénzügyi feltételek javítása céljából. 
9. Megszüntették az Országimázs Központot, s a megtakarított pénzt átcsoportosítják az ingyenes gyermekétkeztetés céljaira. 
10. Ezentúl minden augusztusban, az iskolakezdés előtt a családok kétszeres összegű családi pótlékot kapnak, s az ellátás összege szeptembertől 20 százalékkal emelkedik 
11. A főiskolai és egyetemi ösztöndíjakat szeptember 1-jétől 30 százalékkal emelik. 
12. A tévé-előfizetési díjakat július 1-jétől eltörölték. 
13. Kezdeményezik az Orbán-Nastase-paktum újratárgyalását 
13+1. Párbeszédet kezdeményeznek a civil szervezetekkel, a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. Helyreállították a parlament hetenkénti ülésezését. Beindítják az üvegzsebprogramot, az átláthatóbb, ellenőrizhetőbb állami gazdálkodást". 

 

  

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/api/trackback/id/tr4414824828

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hungry horse 2019.05.16. 05:50:48

Ismét egy jó poszt.
Köszi!

Treff7 2019.05.17. 00:33:47

100 napos pazarlás... és mégis aztat mondom, hogy a nevelésbe most is elférne egy brutális emelés! Hosszútávon megtérül. Továbbá rengeteg olyan közalkalmazotti bér akad, ami életképtelen. És akkor az ember eszébe jut a 600 milliárd tao, vagy hogy miért ne lehetne többet fizetni ha több van. Adnék én a tanároknak a fizumbol szívesen, valami hiteles vezetés által. Löcinek nem annyira. Gondolom demagóg vagyok.

kalbász 2019.06.07. 14:00:32

Még nem olvastam végig, de a fő tragédia az eltartottak számának növekedése (főleg nyugdíjasok, mert a gyermekszám olyan esésben van hogy arra szó nincs, illetve ezen belül a cigányoké meg növekszik).

Mivel a hatalomhoz szavazat kell és mindenkié egyenlő, így a 3 millás nyuggertömeget veszik meg erőn felül.

kalbász 2019.06.07. 14:01:28

Ajánld plz címlapra, hátha a függetlenkretének (az f35-ös fikázó cikkük egy az egyben origó színvonal, még a látszatra sem adnak a nyomorultak) kiteszik valami véletlen folytán.

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2019.06.07. 16:32:37

@kalbász: Köszi, már ajánlottam, és kitették, de csak az i2 címlapra, nem a főfő címlapra. Az sem rossz, ott olyan ezer körüli megtekintés volt csak, de az is jó.