Mi a fene rovatunk következő darabja a felsőoktatási rendszer e két varázsszavának megvizsgálása. (És ugye van párhuzamosan BA meg MA stb. is, de azok ugyanazok, csak más területeken.) Pontosítanék, mert nem a tartalmát szeretném megvilágítani, hanem a szavak eredetét.

A rövidítések tartalmát mindenki ismeri: az előbbi a Bachelor of Science, utóbbi pedig a Master fof Science. Általában az alapképzés 3 éves, és erre jön rá a további 2 év. A mestert még értenénk is, de mi az a bachelor? Nézzük meg a szótárban!

Az egyik népszerű honlap a következőket adja találatnak:

agglegény, nőtlen ember, baccalaureus, lovaggá avatandó ifjú, baccalaureátusi fokozatot elnyert személy, legényember

Hát köszönjük, nagyon sokat segített. A baccalaureátusi fokozatot elnyert személy és a baccalaureus kb. ugyanaz  csak egy kicsit más szavakkal. De a nőtlen ember meg agglegény, az hogy jön ide?

Ha egy kicsit megmozgatjuk a fantáziánkat, akkor rájöhetünk.

Induljunk csak el a mester értelmén. Mi volt régen a klasszikus mester? Hát ugye a céhekben a főnök, akinek jogai voltak, akié volt maga a céh is. És mi volt a pontos hierarchia?

Mikor valaki szakember szeretett volna lenni, akkor beadták inasnak. Csuda jó élete volt, mert takaríthatta a műhelyt, és nem is nagyon verték jobb helyeken. Ja, és általában még ő, pontosabban a szülei fizettek a képzésért. Azért a szakma közelében lehetett, megismerhette a környezetet, hogy hogy mennek általában az ügyek, esetleg apró-cseprő szakmai feladatokat is kaphatott. Ha kitöltötte az inaséveket, akkor segéddé vált. Akkor kezdődött a szakma igazi tanulása, a mester megmutatta neki a szakma fortélyait, minden egyes lépést külön begyakorolt, és már ő készíthette el a termékek egyes fázisait. Ha már mindent megismert és még a mester is jónak ítélte a munkáját, akkor elkészíthette a mestermunkáját, amit a városban lakó többi mester ítélt meg. Mármint hogy szeretne-e még egy konkurenciát a városban. :-) Persze a megnehezítés végett jó sok költséget kellett állnia, vacsora, ilyesmik, és aztán felszabadult.

Hát ennyi a történet, azzal a kis különbséggel, hogy míg nálunk segédnek hívták a közbenső fokozatot, addig Nyugat-Európában legénynek. Aki örült, hogy ha egyszer mesterré vált, mert addig biztosan nem házasodhatott meg. Ilyen jó dolga csak a mesternek lehetett. :-)

Tehát a jelenlegi nyugati felsőoktatási hierarchia a középkori céhek szerkezetének átvétele. Azért örüljünk, hogy a mestervizsga csak egy sima szakdolgozat, és nem kell vagyonokat kifizetni a konkurenseknek, hogy megengedjék, hogy lediplomázzunk. :-)

A végére pedig egy személyes történet. Nagymamámat kérdezték anno, hogy mi lesz a gyerekből? Mi ez a 3 év meg 5 év? Mire a nagyi --mivel ő sem értette az egészet-- ezt mondta:

--Ha elvégzi a 3 évet, akkor mérnök lesz, ha meg az ötöt, akkor ... igazgató.

Isten nyugtasson, nagymama!

:-)))))))