Na, mármost egy ilyen címmel a szinglihordák :-) biztosan pillanatok alatt szétszedik az embert a tartalom elolvasása nélkül. Nem baj, a polgárpukkasztás állítólag menő, fújjunk bele a nullás lisztbe! :-)
Röviden az előzményekről: nem kell ecsetelni, hogy a nyugati világban sokkal kevesebb gyerek születik, mint ami a fennmaradáshoz elegendő volna, ezt mindenki tudja. És azt is, hogy ez az állapot évtizedekig is elhúzódhat, mire a bőrünkön éreznénk, viszont a kijavítása is évtizedekbe telhet, de inkább lehetetlen, hiszen az élővilágban nincs üres tér, oda mindig benyomulnak az életképesebb fajok.
Mit lehet tenni ez ellen, pontosabban mit próbálnak meg a kormányok ez ellen tenni? És most szűkítsük egy kicsit a látóteret Magyarországra!
Körülbelül háromfajta kormány létezik a megoldási módot illetően:
1. Közvetlen pénzadományozással próbálja kezelni a helyzetet.
2. SZJA és egyéb, munkához kötődő kedvezményekkel próbálkozik.
3. Nem csinál semmit.
Szeretném bebizonyítani, hogy egyik sem járható út, nem fog semelyik sem csodát tenni.
Kevés politikus van, aki távlatosan gondolkodik, és ismerjük el, hogy a 4 éves választási ciklusok sem kedveznek a nagy időhorizontú feladatmegoldásoknak. Most osszunk ki egy kis pénzt hitelből, aztán majd lesz valahogy -- gondolja a 3. pontban leírt kormány. Ők egyáltalán nem akarják megoldani ezt a kérdést, sőt általában semmit. Az első megoldás finoman szólva nem minőségközpontú. Ugye minél kisebb pénzből él valaki, a fix pénztámogatás annál nagyobb az ő szemében, azaz kiket ösztönöz a fokozott gyerekvállalásra? A legszegényebbeket. Azt hiszem, ezt a folyamatot nem kell itthon senkinek bemutatni, a Kádár-rendszer és az utána jövő évek szép példája az adóból támogatott önpusztításnak.
A legéletképesebb megoldás a 2,, a jelenlegi kormány ebben hisz: a családi pótlék évek óta nem nőtt (és nem is fog), ellenben az adókedvezmények igen, és három gyerektől pedig adózói Kánaán jön: 600 000 forint körüli összeg adómentes családonként, és már a járulékokra is igénybe vehető. Azt hiszen, nem nehéz belátni, hogy ez támogatja a minőségi reprodukciót legjobban: azokat segíti, akik jól keresnek (vigyázat, nem a gazdagokat, ez csak a proliknál gazdag, valójában középosztály, ui. a gazdagok egyáltalán nem fizetnek SZJA-t (meg adót se nagyon)). Aki jól keres, általában magasan iskolázott és a gyereke is az lesz. Tehát nem a szerencsétlenek szaporodnak el, hanem az életképesek. Nem rossz. Látható, hogy a születési számok egyre javulnak, és Veszprém megyében meg Vasban volt a legnagyobb emelkedés, nem Borsodban...
De olyan ez, mint a kőolajfinomítás, Besenyő Pista bácsi szavaival élve: finomodik, finomodik, de ami a végén kijön, még mindig nagyon rossz. :-) Ezekkel a nagyarányú támogatásokkal lehet és kell is mérsékelni a fogyás ütemét, de megállítani --véleményem szerint-- nem lehet.
Mert a dolgok mélyén levő ok az, hogy a nők nem tartják már olyan fontosnak a gyermekek vállalását.
Pontosítsuk egy kicsit ezt az állítást, mert így önmagában, magyarázat nélkül félreérthető!
Első tisztázandó alaptétel (amit nem biztos, hogy mindenki magától értetődőnek tekint): a legnagyobb érték az ember! Elsőre talán mindenki rávágja, hogy igen, de mikor egy fórumban azt állítottam (persze szándékosan kisarkítva), hogy sokkal többet ér, ha egy nő szül egy gyereket, mintha egy cégnél lenne vezérigazgató, akkor már többen nekem estek. (És nem beszélve az arányról, ha valami asszisztensi munkát végez.) Pedig ez az egyetlen és igaz tétel, amit sokszor körbe-körbe kell járnunk. Mindenkinek: mi az értékesebb egy autó vagy egy ember? Egy új lakás vagy egy új ember? De nem úgy általában, úgy könnyű, hogy ÁLTALÁBAN mi a jó! Nem, neked mi ér többet? Saját magadnak. Mondjuk holnap. Mert másnak könnyű verni csalánnal. Nem, te saját magad, hogyan értékeled: a feleséged legyen otthon a gyerekkel vagy menjen dolgozni, és akkor lesz kocsi. Meg külföldi nyari. Amíg ezt nem értjük meg, biztosan nem lesz megoldás sem. Nehéz kérdés ez.
Egyébként ez összefügg az egész gazdasági világ emberellenességével. Ha egy nagyobb cégnél dolgozol, mindent megpróbálnak szabályzatokkal lefedni: ki mit csinálhat, mit nem csinálhat. (Most hallottuk, hogy a BKV-nál olyan sztrájkot akarnak , ahol egyszerűen csak betartják az ÖSSZES hülye szabályt, amit hoztak eddig, nem fog működni semmi sem garantáltan. És miért van ez? Mert ki akarják küszöbölni a Rendszerből (így, nagy betűvel, mert a Cég a világ közepe) az embert. Rájöttem, hogy a cégek szükséges rossznak tartják az embert, csak azért tartják, mert máshogy nem megy, de mindig faragják a létszámokat és szabályokkal korlátozzák. (Rövidem megjegyezném, hogy ki az, aki az embert el akarja tüntetni a Földről, de ez már nagyon filózófiai-vallási kérdés, most ne menjünk bele. Ráadásul nem kell tudni, hogy kit szolgálsz, elég azt hinni. hogy a jót.) Nem tudják, de az embertől működik ez az egész. Pont azt pusztítják, ami értékes benne és működteti.
Most már kezdünk közelíteni az okokhoz. Ez nem más, mint a gazdaság. Ami iszonyatosan rövidtávú szempontok által vezérelt: legyen profit, de most. Ha nincs, repül a vezetőség. És ha van, akkor legyen még magasabb. És innen származik az ősbűn: a nők munkába terelése.
Gondoljuk el, hogy ott van sok "dolgozó", aki nem csinál "semmit", csak otthon vacakol a gyerekekkel, amiből semmi haszon sem származik. Ja, hogy majd húsz év múlva származik belőle haszon? Az nem számít, MOST legyen profit. A kapzsiság diadala. Az persze más kérdés, hogy ha van akarat, akkor megmarketingelik, ahogy tetszik nekik: ne hagyd, hogy elnyomjanak, te is legyél olyan jó, mint a férfiak stb. (A háború után sem azt mondták, hogy ugyan van már vaj, de te egyél szar margarint, amire felhúztunk nagy gyárakat, hanem azt, hogy ez sokkal egészségesebb :-) ). Ez mind csak süket duma. A lényeg: kevesebbet kell fizetni a férfiaknak (relatívan) a munkáért, mert már a nők is dolgoznak, és ha a család összeadja a keresetét, akkor már egy picit több pénzük lesz, mint előtte, de egy munkásra kevesebb költség jut. Kész kasza. Ezt a gondolatot is ízlelgessük egy kicsit! Hogy milyen kapzsi, aljas indokok vezettek ide. Az persze már magától értetődő, hogy ha a nők dolgoznak, akkor bizony a másik, alapvető feladatukat nem látják el, vagy rosszul. Ezt látjuk most a demográfiai folyamatokban. (A női munkához azért tennék egy megjegyzést. Régebben, mikor az átlagéletkor alacsony volt, a nők egész élete eltelt az utódok felnevelésével. Manapság, mikor az aktív időszak kb. 20 évvel kitolódott, lenne lehetőség a nőknek is érdemi munkát végezni a társadalom elfogyása nélkül is, azaz ebben változás van. De persze az előfeltétel az előfeltétel: először életben maradunk, és csak utána.) A megoldás az, hogy megértjük, hogy ha egy nő szül egy gyereket (egy jó családba), akkor előállítja a többszörösét annak az értéknek, amit az irodai pipálással vagy szalagmunkával hozna létre, hiszen az ő gyerekei is dolgozni fognak.
De miért állítom azt, hogy ez a nők hibája? A női munkát nyilvánvalóan férfiak találták ki, hisz főleg régebben ők ültek a cégek vezetőségeiben. (Azt még nem is elemeztem, hogy a kommunisták is milyen jól ráharaptak a témára, lásd: traktoristalány.) Talán rossz a megfogalmazás: nem a nők hibája, hanem a nőkben van a hiba. De miért? Mert ugyan nem ők találták ki ezt az ördögi rendszert, de teljességgel elfogadták és alávetették magukat ennek. Én egy férfit sem ismerek, aki szeretne női szerepeket viselni. De rengeteg nőismerősöm van, akik "karriert" akarnak csinálni, vállalatoknál minél fontosabb posztot szeretnének betölteni. (Ismerősöm találó megjegyzése: a hangyáknál is a nemét vesztett nőstény a dolgozó, elgondolkodtató. A multiknál is sok eszeveszetten dolgozó vénlányt látok, bocs.) A férfiak dolga evolúciósan a munkavégzés volt és a férfiak betöltik ezt a szerepet. A nők szerepe evolúciósan a társadalom fizikai megújítása volt, és ezt a szerepet nem töltik be. Tehát mégiscsak náluk kell hogy legyen a hiba.
Azonban van egy fontos kérdés, ahol visszakanyarodunk az eredeti gondolathoz, miszerint a kormányzat hogyan segíthet. Ha ugyanis a nők rendkívül fontos és ÉRTÉKES feladatot látnak el, amire a társadalomnak nagy szüksége van, akkor ezt a társadalom miért nem fizeti meg? Nagyon, de nagyon jó kérdés. És talán ha így lenne, akkor a nők sem szeretnének ennyire férfiak lenni.
Az egyik legközvetlenebb forma az lenne, ha a szülők (nemtől függetlenül) nyugdíja a gyerekek közvetlen adójából állna. Ugye most is az összes fiatal tartja ez az összes időset, meg a másik rendszerben is, de ott mindenki a saját szüleit. Mondjuk a NAV levonja a járulékot, de nem a többi szülőnek adja, hanem a sajátnak. E mellett egy igen jó érvem van: leszámítva az utóbbi 70-100 évet az előző ötvenezerben így működött. :-) Talán nem mondaná azt a kölykének, hogy, fiam, menj el Angliába, ne robotolj itt. És nem a nyugdíjelőtakarékosságra gyúrna, hanem a min. 3 gyerekre, mert az jelentené a gazdagságot neki. Hihetetlenül hangzik, mi: a gyerek jelenti a "gazdagságot"! Pedig így lenne. Nem véletlen, hogy mikor ez felmerült pár éve, a liberálisok egyöntetűen jajdultak fel, pedig akkor csak egy 5%-os közvetlen arányról volt szó, amit persze gyorsan el is hessegettek. Kár.
Kedves Nők!
A ti kezetekben van a sorsunk, csináljátok azt, amihez a legjobban értetek (és senki más nem), álljatok a sarkatokra, ismerjétek fel az igazi érdeketeket, ne akarjatok férfiak lenni, változzatok vissza nővé!
De nem muszáj megváltozni, majd a muzulmán nők (vagy akik jönnek utánunk) bepótolják a hiányt.
Frissítés1:
Nemrég találtam egy jó hasonlatot arra a jelenségre, mikor mozgalmak "küzdenek" (olyan ez, mint a békeharc volt a kommunizmusban) azért, hogy a nők a férfiakkal azonos bért kapjanak a munkájukért.
A hasonlat kb. az, mintha mindenki ki lenne akadva, hogy az egyetemi matematikaprofesszorok milyen kevés pénzt keresnek utcasepréssel, mert lassabban dolgoznak, mint a trógerek, és a zászlójára tűzné egy mozgalom, hogy: -Előre az egyenlő bérekért!
És közben meg senki sem kérdezné meg, hogy
-Csókolom, ezek a tudósok miért nem egyetemen tanítanak???? Akkor nem kéne harcolni a jogaikért. Ja, mert azt meg nem fizetjük meg rendesen, de csak lesz majd így is bőven matematikatanár. Nem lesz.