Felütés: a napokban megbüntettek a rendőrök rossz helyen parkolásért.

(Már most látom, hogy ez hosszú lesz, ugorjunk neki!)

Először nézzük meg, hogy hol szabad parkolni, bár ez mellékszál. A rövid válasz az, hogy sehol. Ha megnézzük a KRESZ idevágó passzusait, akkor nagyjából ez jön ki. Pontosabban mégse: az úton szabad. Namármost, a paraszt gondolkodású egyén keresztény erkölcsi indíttatásból nem parkol az útra, mert akkor akadályoz másokat, ezért feláll a járdára (hiba) úgy hogy még elférjenek mellette, meg a sárga agyagos szegélyre, amiről akkor tudja meg, hogy parkosított terület, mikor a (itt trágár jelzők sora) közterület-felügyelő jól megbilincseli (mármint a kocsit). Szóval ezeken a helyeken nem szabad parkolni, csak ott, ahol akadályozzuk a forgalmat. Érdemes tanulmányozni ezeket a szabályokat.

(KRESZ, 41. paragrafus: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500001.KPM)

Persze a vadászoknak heteik vannak, hogy egy-egy jó kis vadászterületet feltérképezzenek, neked meg csak öt perced. Megállsz, megnézed és leparkolsz. Gondoljunk csak bele, hogy csak a várakozás szabályairól beszélünk. Ha minden törvényszöveget összeadnánk, akkor ennek a tízezerszerese jönne ki: csendrendelet, KRESZ, adószabályok, stb. Akkor mégis, hogyan működik valójában? Mindenki tudja az összes törvényt? Nyilván nem. Egyszerűen a családunkban tanult erkölcsi normák megsúgják, hogy mit szabad és mit nem. Pl. Az úttesten nem szabad, mert akadályozzuk a fogalmat. És itt az első bökkenő, mikor a törvények az erkölcsi szabályokkal ellentétesek. Az emberek ilyenkor is nyilván az erkölcsi szabályok szerint cselekednek, aztán súlyos csapások árán megtanulnak egy-egy új szabályt, amit a gyerekeiknek továbbadnak. Azaz úgy 50-60 év alatt bele lehet egy társadalomba ültetni szabályokat, de iszonyú nehéz.

 Persze tudja ez ember,hogy rossz helyre parkol (itt speciel egy senki, de tényleg senki által nem használt járdáról volt szó), de ugye a lényeg az, hogy emberemlékezet óta nem ellenőrizték ezt a helyet. Azaz ha nem állok oda, akkor vesztek naponta 15 percet (mire találok helyet), cserében lehet,  hogy megbüntetnek, de eddig még nem volt ilyen. A mérleg ekkor természetesen arra billen, hogy mégiscsak megállok. Egyszerű SWOT-elemzés. Matematikailag: valószínűség(0) szer büntetés(sok) egyenlő nulla.

Azaz, ha a hatóság, ha változtatni akar, akkor ERKÖLCSTELEN egyből 30 ezer forintra büntetni. Elég a sima figyelmeztetés vagy a nagyon kis összegű büntetés is, mert akkor a valószínűség(1) szer büntetés(mindegy) már visszatartó erejű lesz. (Nagyon rossz így érvelni, mert úgy tűnik mintha a nyamvadt büntetés ellen ágálnék, pedig nem. Azt befizetem és kész.) (Gondolom az objektív felelősség miatt nem mérlegelhet a rendőr, meg kell, hogy büntessen. Ez elég nagy baromság. Mondjuk Gyurcsányék vezették be, nekik megbocsátom, ennél többre nem voltak képesek. Csak, hogy nem én vagyok az első, aki ezen gondolkodik: Summum ius summa iniuria. (a szó szerinti jogalkalmazás jogtalanságot szül)). Közben eszembe jutott egy jó példa. Pl. a KRESZ-ben tiltott kapubejáróba állni. Miért hozták ezt a jogszabályt? Hogy ki tudjak állni a házamból. De mivel ezt nem írták bele, simán megbüntethetnek azért, mert a saját kapumban állok. Vagy megengedtem az ismerősömnek, hogy oda álljon. Nem gép az ember, hogy gépiesen alkalmazzon szabályokat. De erről a gépről még egy későbbi bejegyzésben lesz szó.

Na, most jön a lényeg, amiért tollat ragadtam.

Szemezgessünk a mai világ (valójában általában teljességgel liberális) büntetési elveiből:

 "Hajdanán a bebörtönzés egyetlen célja az erkölcstelen viselkedés büntetése volt. Az évszázadok során ez a szemlélet jelentősen megváltozott, és mára már nem a testi és lelki kínzás a börtönök fő feladata, hanem a megtévedt emberek környezetből való kiemelése, az elrettentés és végül a társadalomba való visszailleszkedés segítése."

Vagy a mindenki által ismert gyerekmese a "büntetés mértékétől nem függ az elkövetés gyakorisága, csak az elkapás valószínűségétől". (Állítólag onnan származik ez az agyakba unos-untalan döngölt marhaság, hogy egyszer csináltak (Ezt a kedves szót valamiért utálják és száműzni szeretnék, mert nem elég "választékos". Helyette a készít, teszt, stb. szavakat ajánlják. De nem vagyunk szolgalelkűek, úgyhogy csakazértis csinál.) egy tanulmányt, amelyben kihozták, hogy nem csak a büntetés mértékétől függ, hanem az elkapás valószínűségétől IS. Ezt az "is"-t hamar elhagyták. (Ez is ilyen amerikás dolog, hogy tanulmány kell. Erre minek? Annyira nyilvánvaló az összefüggés: az is. A kettő szorzata adja a megoldást, ennyi.))

Röviden: nem azért kell megbüntetni az egyént, mert az jólesik nekünk, neki meg rosszul, hanem azért, hogy megjavuljon. Nem szabad  börtönbe csukni egyből a bűnelkövetőt, mert lehet, hogy egy felfüggesztett büntetés is eléri a célját. Ha börtönbe csuknánk egy rendes embert, mert mondjuk akarata ellenére elütött valakit, akkor az akkora lelki traumát okozna neki, hogy a társadalom szempontjából összességében rosszabbul járnánk, hiszen a lelkiismerete miatt a büntetés belülről jön.

Nem mondom, hogy ezek a jogelvek elvetendők, sőt egyetértek velük bizonyos mértékben. Ennek alapján százával kereshetnénk ki az ítéleteket, ahol --akár csak azért, mert nem lehetett bizonyítani a súlyosabb körülményt és ilyenkor az ártatlanság vélelme miatt az enyhébbet kötelező figyelembe venni -- emberek elpusztításáért (nem mondom, hogy gyilkosság vagy emberölés, mert azok jogi fogalmak, azokkal meg nem vagyok ennyire tisztában) három év felfüggesztett jár stb. stb.

Szóval nagyon kell vigyázni a bűnelkövetőre, nehogy véletlenül egy kicsivel is súlyosabb  büntetést kapjon, mint amit megérdemel, kivéve, ha középosztálybeli.

Na, akkor nincs kegyelem. Hogy dögöljön meg a rohadék! Mentegetőzne, mert ártatlanság vélelme, hogy nem is használják azt a járdát meg ilyenek. Eleve ezek gyanúsak mind, biztos fasiszták is, de minimum magyarkodók. Jobb nem lacafacázni ezekkel, lehetőleg a legsúlyosabb büntetést kiszabni, oszt jól van. Ezeknek úgyis van pénzük, ezek tudnak fizetni. Biztos a nagyapjuk is kulák volt.

 Itt egy jó Kádár János-idézet következne, ami a Terror Házában is ki volt írva, valami ütünk a kulákra volt benne, de sajnos most nem találom -- pedig találó lenne.

Röviden: a liberális igazságszolgáltatás is addig tart, amíg akarják.