Mészáros Lőrinc és a Meidzsi-restauráció
2017. augusztus 07. írta: fofilozofus

Mészáros Lőrinc és a Meidzsi-restauráció

Teljesen véletlenül egy kicsit belebotlottam a Japán történelem egyes fejezeteibe. Főleg a 19-20. század fordulójáról van szó. A legmeglepőbb a Meidzsi-restaurációnak nevezett korszak történelme volt:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Meidzsi-restaur%C3%A1ci%C3%B3

Ha egy kicsit hosszú lenne, akkor összefoglalom, bár érdemes elolvasni. A lényeg: a bezárkózás politikája már nem volt tartható, mert az imperialisták (USA) megjelentek szép fekete hadihajókkal és meggyőzték a japánokat, hogy engedjék be őket kereskedni meg gondolom nagyjából bármit csinálni. (Elmentek, és szóltak, hogy fél év múlva visszajönnek, addig gondolkodjanak... :-))) Mint a Keresztapában. Visszautasíthatatlan ajánlatot tettek, na) Elég nagy kontraszt az Edo-korszakhoz képest, mikor külön tárgyalás nélkül ki kellett végezni a fehér embert. :-)

A japcsik beengedték őket (majd utána a többi nagyhatalmat is), de rohadtul sértette a nemzeti önérzetüket. Főleg, hogy látták, hogy kínaiak hogy jártak a kedves jövevényekkel. És mit tettek? Elküldték a fiaikat nyugatra, hívtak külföldi tanácsadókat, és pár évtized alatt (mint nálunk a Kiegyezés, ugyanakkor kezdődött ez a korszak) technikailag utolérték a nyugatot. (Érdekes, hogy társadalmilag sokkal kisebb volt a változás) Nyugati mintára szervezték a hadsereget, a flottát, tartottak választásokat, lett miniszterelnök stb. A kínaiakat és az oroszokat (1905) le is lenyomták katonailag hamarosan. (Vicces, hogy magát az imperializmust is eltanulták, ez vezetett Perl Harbourhoz.) Az külön pikantériája a dolognak, hogy a 70-es években is lemásolták, sőt lehagyták a tanítómestereiket. Az USA-ban sem lehetett akkor Toyotán kívül sok más kocsit eladni (egy kis túlzással :-) ).

Száz év alatt KÉTSZER ezt megcsinálni nem semmi! - maradjunk ennyiben.

De nem erre akartam rávilágítani. A fenti Wikipedia-bejegyzésben van egy nagyon fontos mondat:

"Az iparágak nagy részét állami vállalkozásként indították be (könnyűipar, vasút, bányák, hajógyártás, nehézipar), amelyeket az 1880-as években privatizáltak, s így az iparosítást már döntően a magánszektor folytatta."

Tkp. egy felülről vezérelt, állami irányítással erőltették, segítették a modernizációt. Ha megnézzük a későbbi koreai vagy egyéb kistigris-történeteket, akkor ugyanezt a receptet láthattuk. Lehet, hogy ez a társadalmuk szerkezetéből adódik, de az én véleményem az, hogy MÁSKÉPP NEM LEHET.

Aki látta a sok jó szöveget felvonultató, közepesen szar kultfilmet, a Ford Fairlane kalandjait, biztosan emlékszik, mikor a végén a Fordra vadászó gyilkosnak mit mond a főszereplő:

- Dobd el a fegyvert, küzdjünk meg mint férfi a férfival!

Aztán mikor az eldobja:

- Most nézd meg, mit csináltál! Nálad volt a fegyver, te meg eldobtad. Hát nincs neked eszed.

És lelövi. :-)

Szóval a férfi a férfival küzdelem akkor jó, ha te vagy az erősebb. Ezért nem lehet egy kialakult piacgazdaságban nagyon versenyezni. Mert az erősebb lenyom, mint a bélyeget. Az inkubációs időszakban mindenképpen kell, hogy fogja a kezed egy erős ember. Mondjuk az állam, mert nincs más. Utána már lehet versenyezni, fejleszteni stb., de az elején meg kell erősödni.

És itt jön a képbe Mészáros Lőrinc. Az EU-ban szinte minden tiltott állami finanszírozásnak minősül, mert a francia meg német vállalkozók nagy pofával kiállnak: küzdjük meg mint férfi a férfival! Nyilván nem akarnak maguknak egy erős konkurenciát. Ha ismerjük Matolcsy elképzeléseit a gazdaságról (ami nem nagyon nehéz, érdemes a 2002-es választási bukás utáni Heti Válaszban megírt cikksorozatát elolvasni (interneten is megvan)), akkor egyszerűen összeáll a kép: a felülről vezérelt gazdaságfejlesztést az EU miatt magánszereplők feltőkésítésén keresztül próbálja megoldani a kormány. Lehet, hogy van más is emögött, lehet, hogy a Fidesznek megy támogatás a háttérben (legalábbis közvetett módon biztosan), de a lényege a magyar gazdaság megerősítése. És a tervek Japán-szintű ugrást céloznak. Ha bejön, akkor tíz-húsz év alatt feljöhetünk a nyugati gazdasági szint 80-90%-ra. (Egy másik példa: Matolcsy feleségének a településén emlékeim szerint vitorláskikötő épül. Mert kell a Balaton fejlesztéséhez, de ki a fenének lenne ennyi beruházni való pénze?) Egy kis érvelés még az állami kézi vezérlés mellett. Mikor az első Orbán-kormény bevezette a kedvező kamatozású otthonteremtési hiteleket, mi történt? Semmi. A sok görény bank ült a pénzén, és NEM CSINÁLT semmit. A kormánynak az akkor állami többségű FHB Bankon keresztül kellett elindítani a hitelezést. Aztán a többi hülye is elkezdte, mikor látta, hogy ez tkp. üzlet. De maguktól nem jutott eszükbe, hogy micsoda a bank dolga a világon. Ha eddig nem derült volna ki, nekem tetszik a gondolat, ezért nem tudom elítélni Mészáros (és valószínűleg még sok más, homályban maradt személy) feltőkésítését.

Egy kérdés van igazából: igazságos-e ez?

Ehhez egy megfontolandó gondolatot. Mi a véleményünk Mátyás királyról ötszáz év távlatából? Az ország erős volt, stabilan fejlődött. A török, Habsburg a küszöb alatt se tudott bejönni. Számít-e ebben az értékelésben, hogy mondjuk egy felvidéki kiskirály az államkasszából többet kapott, esetleg jogosulatlanul, a másik meg kevesebbet? Számít, hogy egy beruházásnál az átlagos költségek magasabbak voltak? Nem. Történelmi léptékben ezek mind nem számítanak. Számít az, hogy a Meidzsi korban esetleg valaki nagyon jól járt, miközben Japán a nyugati országok technikai szintjére emelkedett? Nem. Tehát a cél szentesíti az eszközt igazságtalan, de a rögvalóság által igazolt tételét lehet csak mérceként állítani.

Ne sajnáljuk tőle a pénzt, úgysem tőlünk veszik el. Ha másik kormány lenne, már maga ez a pénz sem állna rendelkezésre. Tehát majd 10-20 év múlva el tudjuk dönteni, hogy igazságtalan volt-e. Addig tartsuk ezt észben.

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/api/trackback/id/tr9112726650

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása