És a világ legfejlettebb országai közé tartozik.
Ez meglepő. Lehet annak, aki nem követi szorosan a tényadatokat, és a családi legendáriumból szerzi az ismereteit, miszerint milyen jó volt a Kádár-korszakban, a Videoton világhírű cég volt stb. Vagy a baloldali/liberális lapokból tájékozódik, miszerint itt minden borzasztó, gyakorlatilag el kell innen menekülni.
De inkább nézzük a tényadatokat! Persze mondhatnám, hogy statisztikai adatok, de akkor meg megint jönnek sokan a régi ostobasággal (ugye a valóság szembejön, meg kell magyarázni, lánynevén kognitív disszonancia rezolúció vagy redukció), hogy csak abban a statisztikában bízom, amit saját kezűleg hamisítottam. Az ilyen embernek nem szükséges a valóság ismerete, elég ha csak a saját benyomásaikra hagyatkoznak, azok csalhatatlanok a sok fizetésért dolgozó diplomás statisztikusok adatai ellenében, amiket az EU és egyéb matematikai összefüggések is ellenőriznek.
Szóval a tényadatok:
a Világbank listáján Japán a 37. 45 573$-os értékkel (GDP PPP per capita), Magyarország pedig a 39. 41 907-es értékkel:
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_GDP_(PPP)_per_capita
Nem mennék bele részletesen, hiszen én is egy remek cikket olvastam és onnan vettem az adatokat. Érdemes elolvasni teljes egészében.
Inkább pár érdekességet emelnék ki:
1. Románia is meg fogja előzni nemsokára
Gyakorlatilag itt nem is országok, hanem régiók versenyeznek egymással. Románia nagyon mélyről indult, mi jobb helyzetből, de látszódik a KKE régió együttes felzárkózása a világhoz.
2. Nem csak mi voltunk jók, ők is rosszak voltak
Ausztriához képest is zárkózunk, de nem annyira, mint Japánhoz. Nekik is romlani kellett (relatíven) ehhez. Sinkanszenestül, mindenestül.
3. A világ első negyedébe tartozunk fejlettségben
A kb. 200 ország közül kb. a 40. hely bizony a negyede vagy inkább az első ötöde. De ha megnéznénk a szegényebb országok lélekszámát is, azaz lélekszámarányosan tán még jobb a helyezésünk.
4. De akkor miért hisszük azt, hogy rosszak vagyunk?
Erre a cikk is kitér, és két tényezőt azonosít:
1. Tényleg a világ legfejlettebb részéhez tartozunk, azonban a szomszédaink (nem szó szerint, a gondolkodásban, történelemben közeli országok, pl. Ausztria, Németország, szóval a példaképeink) a világ legfejlettebb országai közül is a legfejlettebbek. Az első 10% vagy még kevesebb. És mi hozzájuk mérjük magunkat. Ami jó, szerintem is megillet minket tudásunk alapján az első 10%-ban lévő hely (nem most, még pár évtized). Csak nem úgy kéne fogalmaznunk és gondolkoznunk, hogy nálunk minden szar, hanem nálunk minden jó, de mi a csúcsra vágyunk. Csak a csúcshoz képest vagyunk lemaradva, és tudjuk hogy miért: mert a nyugatiak szabadságát az USA a mi vérünkön vette meg, mikor a Sátánnal, azaz mikor Sztálinnal szövetkezett. Tudták, hogy szar lesz nekünk, sokunkat kivégzik majd, nem engednek majd dolgozni minket 4 évtizeden keresztül ahogy tudnánk, de mi ez ahhoz képest, hogy ők kevesebben halnak majd meg? Nem vádolom őket, én is ezt csinálnám, sőt ezt csináljuk most is Ukrajnával. Nem ez a baj, hanem az, hogy ez nem kristálytiszta mindenkinek.
De ez lassan lecseng. Ha hagynak minket dolgozni a saját utunkon, leszünk még Ausztria, Dánia szintjéhez közel.
2. A másik, amiért azt hisszük, hogy rosszak vagyunk, az a cikk szerint:
"a történelmileg gyors változások lassan mennek át a köztudatba, márpedig a magyar gazdaság felzárkózása egy nagyon friss esemény (ahogy az látszik, 2012-ben még a fasorban sem voltunk a japánokhoz képest)."
Ez is igaz, de szerintem itt nagyon nagy szerepe van a mindenszarizmusnak, amivel most nem szeretnék hangulatot rontani. Érdekes, hogy maga a cikk is pont ezért született, mert egy olvasó beírt a laphoz, hogy ezt bizonyára félrenézték, mi nem lehetünk a japánok közelében. :-) :-) :-)
A lényeg, hogy kezdjük el ízlelgetni ezt a "friss eseményt", élvezzük és vigyük át a köztudatba:
Magyarország a világ legfejlettebb országai közé tartozik!