Lépten-nyomon halljuk, hogy Finnország milyen előkelő helyen van mindenféle rangsorban, ezért sokan vágynak oda és kíváncsiak az országgal kapcsolatos információkra. Úgy esett, hogy idén májusban eltöltöttem egy hetet Helsinkiben. Szeretném az ottani élményeimet megosztani, természetesen főleg nem csak a turizmus irányából, hanem társadalmi, gazdasági szempontból is. Természetesen szubjektív lesz, és nagyon nem konformista -- de ezt már megszoktátok tőlem. :-)

Akkor kezdjük a jóval!

Ami ott nagyon tetszett, az a tömegközlekedés. Pár percenként jöttek a buszok, a metrónak még láttam a hátulját, mikor jött a következő. Persze nem tudom, hogy az északon beszedett jövedelemadót is ide csatornázzák és oda már nem jut. De a fővárosban tényleg mintaszerű a tömegközlekedés. (És már a globális felmelegedés is érződik, mert minden buszsofőr lebarnult... :-) ) Külön feltűnő volt, hogy nem ám, mint a magyarok, ők kifejezetten beültek a belső székre, hogy te is le tudj ülni. Mi inkább kiülünk a szélére, hogy ha valaki mocsadék :-) mégis le akarna ülni mellénk, akkor jó nehéz legyen neki. :-) Másik jó dolog a pontosság. A repülő indulása 10 órára volt kiírva, és akkor is indult. A lányom 3 percet késett a megbeszélésről, és szabadkozott, hogy dugó volt, mire a főnöke mondta, hogy akkor máskor 3 perccel korábban induljon el. :-) Nekem tetszik, másnak meg túlzás, de ott így van. Voltunk az Alto egyetemen, ami egy szép kampusz, de az elvetélt piliscsabai komplexummal ellenben ez közel van a metróhoz, így az egyetemisták is szeretik. Nagy, tágas terek, kis kuckók a kiscsoportoknak, tengerparton van (ott mi nem? :-), kollégiumok, lakások közel. A finnek nagyon kedvesek voltak, de állítólag ez csak a fővárosra jellemző a sok külföldi miatt, vidéken azért zárkózottabbak. Mindenki sokat sportol, sok futót láttunk az utcákon, erdőkben. A főkönyvtárban tudsz kölcsönözni (helyben használatra) varrógépet, gitárt stb.

Isten bizony próbálok gondolkozni, de nem jut az eszembe más pozitívum, már amit persze egy idegen egy hét alatt megérthet.

Akkor nézzük a csapásokat!

Number one: időjárás. :-)

OK, tudom, én különlegesen szeretem a meleget. De kaptuk a képeket a májusi magyar ballagásról, ahol rövidujjúban kószálnak az emberek, én meg téli kabátban, bundás sapkában, rajta kapucnival és síaláöltözőben sétálok a helsinki utcákon, közben pedig vág a jeges szél. :-) Mindenkiben benne van a kép, hogy a skandináv országok úgy nagyjából egymás mellett vannak. (A finnek egyébként többször is megjegyezték, hogy ők nem skandináv ország. Lehet, de mi odaszámítjuk őket.) De mikor megnéztem a térképet, akkor láttam, hogy Finnország legdélebbi pontja 500(!) km-rel északabbra van, mint Svédország legdélibb része. Hát ezt nem gondoltam volna. De az időjárással van még egy nagyobb gond is: a fény. Az egy dolog, hogy hajnal 2-től indult a világosság és tart vagy 11 óráig (nagyjából), de télen délelőtt 10-től van világos du. 2-ig! És itt ne toscanai fényviszonyokra gondoljunk. :-) Hát az kemény, bazdmeg. Május lévén én nem tapasztaltam, de nem is szeretném. Ott tényleg csak piával lehet kibírni.

Ha már itt tartunk, akkor érthető, hogy az extra adó miatt 1400 Ft körül van egy sima dobozos sör a boltban, és 8%-nál erősebb alkoholt csak spéci boltokban lehet forgalmazni. Vitatkoztak a lányom és a barátja, hogy itt van-e bor a sima közértben? Egyikük mondta, hogy ő már látott, a másik meg azt, hogy nem ehet erős szeszt árusítani. Mint utóbb kiderült, mindkettejüknek igaza volt, mert volt az üzletben bor, de 8%-os. :-))))))))))))))))))) Szerintem ez jó döntés, mert ilyen időjárás mellett ott tényleg mindenki alkoholista lenne. Így legalább nem tudják megfizetni. Persze a tallini kompon (ott töredéke az ital ára) hazafelé ráesett egy idős bácsi a feleségemre, aztán legurult a lépcsőn. Bár ez nem volt jellemző, de mindenki banyatankokkal hozta haza a különféle szeszeket nagy tételben. Úgy rendeznek bulit, hogy valaki átmegy szeszért Tallinba, aztán mindenki készpénzzel megy, és ott helyben kifizeti a házigazdánál a kedvezményes árú italt.:-)

Az időjárás után a második legrosszabb dolog a környezet. Helsinki konkrétan 3 dologból áll: vörös szikla, víz és nyírfa (+fenyő). Aki szeret balalajkát faragni, annak jó lehet, de rohadtul egyhangú. Kicsit olyan, mint a sivatag csak nem homokkal. Elmehetsz bármelyik tájra, ugyanez fogad. Láttunk képeket a lányom északi utazásáról és Helsinki környékén több helyen is voltunk, és ugyanez van mindenhol. A sziklákban sok mélyedés van, gondolom, nyáron abban tenyésznek a szúnyogok. Igazából nem csak víz volt sok, hanem mocsár is. De a az épített környezet még rosszabb. Panel van mindenütt. De arra vigyáznak, hogy nehogy valamilyen élénk színre fessék! Legyen szürke, az a jó. Ha valami elvetemült ember mégis színezné, akkor pasztellszíneket használnak. (Érdekes, hogy láttam hagyományos faházakat az egyik negyedben. Azok élénk színekre voltak festve, és az szép is volt.) Biztos a nagyberuházók ilyen fantáziátlanok, de a lakások többsége panel, úgyhogy ők dominálnak. 

Turistalátványosságokról is írhatnék..., ha lennének. Na jó, van pár dolog, a svédek által épített katonai erődsziget pl. vagy a egy-két olyan látnivaló, amit azért csináltak, hogy legyen, de sokra ne számítsunk. A főtéren pl. ott van II. Sándor cár szobra. Az orosz hódítás után (mármint a svédektől azután a ruszkikhoz tartoztak) áthelyezte Turkuból a fővárost Helsinkibe (hogy ugye közel legyen Pétervárhoz), de meg is hagyta nekik, hogy csináljatok már egy tisztességes főteret. Így lett ott egy kormányzói palota meg a finneknek egy lutheránus nagytemplom. Ott jöttem rá, hogy az I. vh. után létrejött egy csomó kisállam (pl. Szlovénia, Szlovákia, Finnország), akik gyakorlatilag nem léteztek, vagy csak nagyon kis népek voltak. A finneknek sincs történelmük. Nagy dolog volt a téli háború, tényleg hőstett volt, de az 1940-ben volt! Nem az Aranybulla idejéről beszélünk ugye. A szlovének is kb. várjobbágyság voltak az osztrák grófok mellett, aztán kaptak területet Magyarországtól meg Olaszországtól. El kell menni az Isonzóhoz, nincs ott ember, üres az egész, csak turisták vannak. Helsinki is 600 ezres lakosságú, érződik, hogy a határán van a nagyvárosi létnek. A legjobb példázata ennek a finn himnusz. A szerző svéd ember volt, és svédül írta meg a finn himnuszt, amit később fordítottak csak le finnre. :-))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

Most erre mit mondjak? Arról nem beszélve, hogy a szerzőnek a szobra ott áll egy helsinki téren derékig sirályszarral leszarva. Ilyet még egy utolsó magyar faluban sem engednének meg maguknak. (Állítólag a  szerző nagy rajongója volt Vörösmartynak, így nagyban hasonlít a himnuszuk a Szózatra.)

Ami viszont nagyon feltűnő, az a szocializmus.  Az adóhivatal minden további akadály nélkül kiadja a szomszédod fizetését, ha megkérdezed. Mert az nyilvános adat. A legnagyobb SZJA-kulcs 60%, de úgy tudom, elég jelentős ott az ingatlanadó is. Nem csoda, hogy nem túl jók a finn jövedelmek. Mi egybeveszünk minden skandináv (:-) ) országot, azonban a finn jövedelmek messze le vannak maradva a svédekhez, norvégokhoz képest. Gondolom, senki sem akar dolgozni másnak, aki meg dolgozik, attól elveszik és odaadják a "rászorulóknak". Nagy ötlet a kommunizmus, mindig tudtuk.

Akkor nézzük is:

Európai országok  átlagfizetés alapján

A finn átlagfizetés 2023 3. negyedévében 3 974 EUR volt, ami forintban kb. 1,6 millió forint. Nem is rossz --  gondolnánk. Azonban a király adórendszer miatt ez nettóban már csak 2 366 EUR, ami olyan 950 ezer forint. Igen ám, de ott magasabbak az árak, mint máshol. Ha a 3. oszlopot nézzük, akkor láthatjuk, hogy vásárlóértéken a finn átlagfizetés egy kicsit rosszabb, mint a horvát vagy a lengyel. :-) 

Ezt azért emésszük egy kicsit! A világ legboldogabb országa, ahol a világ legjobb oktatása van, és eleve minden csodálatos, és minden nap van egy cikk a finn csodáról . :-)

Még egy adalék. Egyik ismerősömnek meséltem, hogy több apartmanban is jártam, és feltűnt, hogy minden lakásban ugyanolyan ajtók vannak felszerelve. De láttunk egy finn filmet, és abban is olyanok voltak. :-) Mire ő --kárpátaljai lévén-- ezt mondta:

--Ez volt a Szovjetunióban is.

:-)

Még pár gondolat a finn nyelvről. Állítólag nagyon nehéz, A magyarra viszont hasonlít, de nem a szavak szintján., Egy szót értettem csak meg magamtól, mikor a boltban vajat kerestem, és a tejtermékeknél találtam egy voj feliratú csomagot. Egyébként semmi. Viszont a hangrendszere nagyon hasonló lehet. Fordítva nem igaz, mert a magyarban van rengeteg lgy hang (zs, cs, gy, ny), ami ott nincs meg, viszont fordítva az ä betűvel jelölt hangon kívül úgy tűnt, hogy miden hangunk megvan. Mikor a lányomék beszélgettek egymással, odament hozzájuk egy kínai, hogy milyen nyelven beszélnek? Mert finnek hitte, de látta, hogy a finnekkel meg angolul beszélnek. Mikor mondták, hogy magyar, akkor azt válaszolta, hogy olyan a nyelvünk, mint az oroszos finn. :-) (Gondolom, pont a lágy hangok miatt mondta). A lányomat is megdicsérték a munkatársai, hogy milyen jó a kiejtése (nem beszél sokat, az ezek szerint jól hangzik). Tehát szavak szintjén nagy a távolság, de a hangok szintjén nem akkora. Gondolom, hogy ráadásul náluk is szóeleji hangsúly van, az még sokat számíthat.

És még a  PISA-tesztről is beszéljünk! Láttam én érintőlegesen ennek a tesztnek pár kérdését. És egyből az jutott eszembe, hogy ez basszus IQ-teszt. És ugye tudjuk, hogy a finn Európa legjobb IQ-jú népe. Hát akkor hogyan lenne a PISA-tesztben rossz? Azt meg ugye tudjuk, hogy az IQ-szint nem növelhető oktatással. Az a nagyon nagy gyanúm, hogy nem a finn oktatási rendszer jó, hanem a PISA-teszt nem azt méri, amit hiszünk róla. Majd egyszer azt is meg kéne nézni alaposabban.

Remélem, sikerült pár embernek felnyitnom a szemét, hogy ne a sajtóban szajkózott butaságok alapján ítélkezzen. Finnország kb. olyan csodálatos hely a sajtó szerint, mint Románia. :-) 

Nem gondolnám, hogy utóbbi jobb az előbbinél, de utóbbiban legalább olcsó a pia. :)