Láttuk a választások éjszakáján a letört, csalódott arcokat. Lerítt róluk, hogy nagyon nem ezt várták. Úgy gondolták, hogy minimum megelőzik a baloldalt, de szerintem titkon még a győzelem is megfordult a fejükben ("Tuti a 2/3, a rockkocsmában is megkérdeztem mindenkit, és mindenki a Jobbikra fog szavazni"). Pedig nagyon jó eredményt értek el, ünnepelni kellett volna.

Mégis, mire számítottak?

Az OK, hogy a választóknak ezt mondják, mert így lehet szavazatot maximalizálni.

De hogy ők is elhiggyék!!!!!!!

A lényeg: aki ennyire nem képes  a valóságot érzékelni, nem tud elvonatkoztatni, higgadt fejjel gondolkodni, az nem való az ország vezetőjének.

Majd 20 év múlva, ha bírják még akkor.

De addig sokat kell még tanulnotok, fiúk!

Frissítés:

Még egyszer átgondoltam a tegnap írottakat, és egy kicsit finomítanám. Szóval ott volt a 94-es választás, ahol a Fidesz vezérkara ugyanolyan lelombozottan üldögélt a Lendvai utcában, mint most a jobbikosok. Ők persze nem 21%-ot kaptak, hanem 7,7-et, de talán jobban bíztak. Nekik is kellett a sok esztendő, hogy jobbak legyenek. (Főleg a 2002-es vereség) Tehát nem baj az, hogy jobbikosok nem érettek még, ez is a jobbá válási folyamat része.

Biztatásul Orbán Viktor 2002-es vereség utáni mondatát idézném,a mi egyfajta isteni beavatkozást sugall:

"Semmit sem kaptunk, amit kértünk, de mindent megkaptunk, amire szükségünk van."