Fejtegettem már egy sajátos nézőpontból (IQ) a kommunizmus gazdasági romboló hatását (itt). Szerintem meggyőző volt. Most egy másik bizonyító erejű érvet szeretnék felsorakoztatni. Sajnos Magyarországon a többség egyszerűen lebecsüli a kommunizmus romboló hatását. Ilyeneket mondanak, hogy az már régen volt, stb. Ez a tudatlanságuk miatt lehet. Felbecsülhetetlen az a -főleg humán tőkében keletkezett- kár, ami Hortobágy legelőin, Kistarcsa és Recsk táboraiban érte a magyar szellemi vezető réteget. Vállalkozók, értelmiségi családok semmisültek meg lelki és sokszor fizikai értelemben, hogy átadják a helyüket a kommunizmus proliidiotizmusának. Ha nem értjük, hogy miért nem jutunk ki a foci VB-re, akkor itt kell keresni a gyökereket (és most hagyjuk, hogy más országokban meg miért volt sikeres a foci, mert azok más országok, máshogy működnek, ugyanazokra a hatásokra más válaszreakciók születhetnek). Hogy a fejlett magyar filmgyártásból, műszaki csúcsteljesítményekből, labdarúgásból, éttermi kultúrából hogyan lett szar, meg kell érteni, hogy mekkora rombolást vittek véghez ezek a senkik: Kádár, Marosán, Biszku és az összes többi görény. Csak köpni szabad a sírjukra.
Hogy a számok talaján maradjak: nézzük meg, hogy hogyan alakult a magyar fejlettség az osztrák arányában! Ez azért fontos, mert Ausztria manapság sok mindenben példaképünk (legalábbis gazdasági tekintetben), az európai jólét egyik mintaországa. Olaj és egyéb külső tényezők nélkül.
Nézzük először ezt a történelmi adatsort!
http://www.ggdc.net/maddison/historical_statistics/horizontal-file_02-2010.xls
Jó kis táblázat. Érdemes sok mindent nézegetni benne. A GDP adatok egy standardizált 1990-es dollárban vannak megadva. Jó lenne PPP adatokat látni, de ennek is örüljünk. Szóval nézzük meg a PerCapita GDP lapon az osztrák és a magyar egy főre jutó GDP-t 4 fordulópontban, a kiegyezéskor, 1913-ban, az Anschluss előtt és 1989-ben. (Jó kérdés, hgy pl. az osztrák GDP-t mi a francból számolták ki mondjuk 1939-ben, mikor nem is volt Ausztria, de biztosan sok munka van ezekben a számokban, ne kérdőjelezzük meg őket!)
Tehát 1870-ben 1092 (magyar)/1863 (osztrák), 1913-ban 2098/3465, 1937-ben 2543/3156 és 1989-ben 6903/16360. Ezek az arányok százalékosan kerekítve: 58,6%, 60,5%, 80,6%, 42,2%.
Érdekes számok ezek! Látszik belőlük, hogy a Kiegyezéskor olyan 60% körül álltunk az osztrákokhoz képest. Ezután óriási fejlődésen ment keresztül az ország, száguldott az ipar. De igen ám, ott is, így csak minimálisan közelítettük meg őket 1913-ra. Azonban az Anschluss előestéjén már 80% körül álltunk. Vélhetően ebben benne volt Trianon is, ahol sok fejletlen régiót elcsatolták (pl. Erdélyt, bár elcsatoltak fejletteket is), És akkor jön a szomorú valóság: 1989-ben sikerült a 42,2%-os szintet elérnünk! Emlékszem, tanultuk iskolában, hogy Magyarország a fejletlen agrárország stb. stb., hogy le voltunk maradva a Nyugattól. Aztán jött a fantasztikus kommunizmus, és olyan mélyre süllyedtünk, amit elképzelni sem lehet. Ha megnézzük egyébként az 1958-tól 78-ig tartó időszakot, akkor láthatjuk, hogy óriási volt a GDP-növekedés. Ezért van az, hogy az idősebbek egyre mondogatják, hogy milyen jó volt is akkor, akkor volt fejlődés. Ez igaz, és ezért szeretik a Kádár-rendszert. De azt már nem látják, hogy nyugaton még ennél is szédületesebb fejlődés volt, és állva hagytak minket. Emlékszem, hogy megvette egy multi az egyik most nem megnevezendő gépgyárat, és azt mondogatták pár évvel utána az emberek, hogy most le kell törölni a lábad, mielőtt az üzembe lépsz, nehogy bevigyél valami szennyeződést, régebben meg kifelé kellett, hogy az olajjal ne szennyezd az udvart. :-))) Szóval elmaradtunk a világtól, de nagyon. Pár hetes szakmai gyakorlaton voltam még 89-ben az egyik gyárban, mert kötelező volt. Eléggé unatkoztam, mikor megszánt az egyik mérnök, és elővett egy köteg pinás viccet, hogy olvasgassam. :-))) Ahogy elnéztem, őket sem vetette fel a munka. Kapun belüli munkanélküliség, ahogy egykoron hívták. Nemrégen elmentünk Győrbe egy audis gyárlátogatásra a családdal. Mindenkinek ajánlom, elképesztő, nagy élmény volt még a lányoknak is. A robotok, a futószalagok, a rendezettség, szervezettség. (Mondjuk fél évvel előtte kellett bejelentkeznünk). Érdemes megnézni néhány szocializmusbeli filmfelvételt, hogy hogy nézett ki akkoriban egy gyár. Hát nem így. Nemrég olvastam egy cikket, amiben egy 1947-es eset volt leírva: a tulaj nem tartotta be a hatósági árakra vonatkozó előírásokat (gondolom olyan árak voltak meghatározva egy éjszakai szórakozóhelyre, ami nonszensz), ezért HÁROM ÉVRE LESITTELTÉK, és természetesen ÁTVETTÉK a boltját. Nem csak az értelmiséget, hanem a vállalkozói réteget is megsemmisítették, így azon kell csodálkozni inkább, hogy volt, ami működött valamennyire.
A lényeg, hogy az emberek jelentősen alulbecslik, hogy mekkora rombolást vittek véghez az elvtársak, és sokkal pozitívabban látják azokat az időket (most csak kizárólag gazdasági szemszögből nézem, bár nem tudom, hogy ez-e a sötétebb vagy az egyéb szempontok szerinti áttekintés), mint amilyenek voltak. Elképzelhetetlenül mély rombolás, pusztítás volt a "munkájuk" eredménye.
Ha megnézzük a jelenlegi helyzetet
akkor láthatjuk, hogy most 32 518/ 51 344= 63,3%-on állunk az osztrákokhoz képest. Azaz 30 év szenvedés árán felküzdöttünk magunkat kb. az 1913-as szonthez. Ennek fényében kell az egész kommunizmust értékelni. Mindegy, hogy mit építettek, autópályát, hidakat, volt Videoton meg Ikarusz (ahogy szokták hajtogatni az idősebbek), de ilyen eredmények máshol is voltak, csak sokkal több és jobb. 45-től 90-ig volt 45 év, ezalatt lettünk a világ egyik legfejlettebb országából a hátul kullogók közül az egyik.
Köszönjük nektek, kommunista elmebetegek!
