A pénz tudománya
2020. szeptember 06. írta: fofilozofus

A pénz tudománya

avagy mit tanultam Bereményi Gézától

Egy nagyon magvas történetet szeretnék elmondani. Az érdekesség benne, hogy három tanulsága is van egyszerre.

 

Van egy jó ismerősöm, akivel régebben sokat beszélgettünk. Volt neki egy nagyon furcsa tulajdonsága: mindig nyíltan, és sokszor sértő módon nyilvánosan szidalmazta a jogászokat és a közgazdászokat. Ez a nyílt szó szerint értendő. Pl. bejött egy pénzügyi bizottsági (önkormányzat) ülésre és magas rangú tisztségviselőként tette mindezt. Megalázva a meghívott felet. Sokáig sima bunkóságként éltem meg, de végül rájöttem, hogy mi rejtezik emögött. Ő ugyanis elképesztően nem értett a törvényekhez, a szabályokhoz, a pénzhez. Ez azt jelenti, hogy sosem tudott jól gazdálkodni. Még a nyolcvanas évek legvégén kisvállalkozó lett. Ezt nem tette meg akkoriban mindenki, azaz volt benne vállalkozószellem, nyitottság az újdonságok iránt, merészség. És elég sokáig működött is a cég elég jól. Azonban jöttek rosszabb idők, és akkor kiütközött a pénzhez való nem értése. Évekig nem fizette a munkása és saját maga után a járulékokat és az adót. Mondtam neki, hogy ebből baj lesz. Le vannak szarva, majd megmutatja ennek a szaros APEH-nak, ez Mária országa és további sületlenségek.  Utólag ugye már világos, hogy ez is a pénzügyektől való rettegése miatt volt. Persze bt-je volt, azaz a saját vagyonával felelt mindezért. Mondtam neki, hogy gyorsan szüntesse meg. Igen, de nekem nincs annyi pénzem stb. stb. Akkor inkább vegyél fel hitelt, szüntesd meg, még akkor is jobban jársz. Persze nem tett semmit.

Aztán elkezdtek jönni a rossz idők. Az APEH ugye a jegybanki alapkamat dupláján adta a "hitelt". És minden év elején tőkésedett, azaz az addig felhalmozódott kamatokkal növelve kamatozott. A lényeg, hogy tízmilliós szintre ugrott. Egyszer azt vette észre, hogy eltűnt az udvaráról a kocsija, mert a végrehajtók elvitték.

Aztán szerencséje lett, mert kapott egy jól fizető állást. És onnan egy évtizedig vonogatták le a felhalmozódott tartozást. 2010 után valamivel jobb lett a helyzet, mert már nem volt az adóhivatalon akkora nyomás, azt hiszem, már nem kamatoztatta a késedelmi kamatot, de nem tudom a részleteket. Remélem, már sikerült törlesztenie az adósságát.

Ő mesélt egyszer egy jó történetet. Igazából mondva rengeteg jó történetet mesélt, és én mindig elraktároztam. Szóval történt, hogy a nagyapja és annak testvére népszövetségi kölcsönt vettek fel, mindketten külön-külön. Ez úgy a nagy gazdasági világválság idején lehetett, a 30-as években. A Népszövetség (az ENSZ szellemi elődje) meg akarta segíteni a gazdákat és traktorra meg mit tudom én mire adta. És szépen fizetgették a kölcsönt. Aztán eljött a háború és utána a béke. Ekkor megszólalt a nagyapa testvére:

-Te, János, én felmegyek Budapestre és visszaadom a hitelt.

És felült egy tömött bőrönddel, benne százmilliárd millpengővel :-), és az MNB-nél kifizette az adósságát.

A nagyapa meg mondta, hogy ez baromság.

És eljött a 60-as évek, mikor egyszer csak kapott egy szép felszólító levelet a Magyar Nemzeti Banktól, hogy aszongya fizessen vissza x ezer DOLLÁRT, amivel tartozik a népszövetségi kölcsönből. (A vagyont nem örökölhetted a múltból, de azért a hitelt azt igen. Kedvesség a  kommunistáktól.)

És akkor örököltek pont egy házat, és a rájuk eső részből, ami nem volt kicsi, kifizették a tartozást.

És ebből a két esetből már le is tudjuk vonni az első tanulságot:

Minden embernek van egy foglalkozása, amiből él. Ha nem tud festeni, ha nem tud jól hegedülni, ha nem ismeri az irodalmat, ha nem tud jól focizni, ha nem jó beszélgetőpartner, nem jó a memóriája, ha félszemű, ha szétszórt, mindez nem számít.

De ha nem ért a pénz kezeléséhez, akkor el van veszve.

Igen, a pénzhez alap vagy inkább középfokon MINDENKINEK kell érteni. Nem kel tisztelni a pénzt (sőt nem szabad), nem kell szeretni, de TUDNI KELL VELE BÁNNI. És ez nem a legbonyolultabb tőzsdei tranzakciók ismeretét feltételezi, nem kell pontosan ismerni az állampapírok kamatozási feltételeit. De a legalapvetőbb szabályokat muszáj ismerni. Amihez persze nem kell iskola, csak egy jó családi háttér. Emlékszünk még a dzsentrik váltóira, a devizahitelekre. Annyit kell csak megérteni, hogy ne legyünk kapzsik, és legyünk józanok: ingyen nincs semmi. Ha most kapunk "ingyen" valamit, akkor azért később majd többet.kell dolgoznunk. A pénz olyan, mintha a táskánkban mindig lenne egy kézigránát: ha nem húzzuk ki a biztosítószeget, akkor nem lesz bajunk, de mindig ott a lehetőség, hogy hülyék legyünk. Ezért kell megtanulni bánni vele.

A második tanulság, hogy ha van valami, amitől tartunk, akkor nem elutasítani kell, hanem megismerni. Az gyerekes, és nem vezet sehova, ha csak a másikat hibáztatjuk valamiért. És tényleg gyanús a jogászok és közgazdászok foglalkozása. De így működik a világ, jobbat egyelőre nem tudunk, tehát nekünk kell alkalmazkodnunk.

És akkor jöjjön Bereményi!

Tartott nálunk egy előadást, már elég régen. Akkoriban foglalkoztatta nagyon egy dolog, és el is mesélte nekünk. Ugye őt az édesapja 1 hónapos korában elhagyta. És mikor a Hídember forgatása illetve előkészülete zajlott, akkor Budapesten élt, hogy a közelben legyen. De született egy gyereke, aki az anyjával Debrecenben élt. És egy idő után rádöbbent, hogy ő ugyanúgy elhagyta a pár hónapos gyerekét, mint őt az apja. Akkor valamit lépett, és elintézte, hogy ne így legyen. De akkor fogalmazott meg magában egy tételt: ha valaki valamit elront az életben, és nem oldja meg, akkor a gyerekei öröklik a problémát. Ők is ugyanolyan rosszul fognak cselekedni.

Mikor ezt mondta, hirtelen eszembe jutott ez a jó ismerősöm és a nagyapja: nem tudott a hitellel mit kezdeni, és "hetedíziglen" továbbadódott ez az átok. Még a mellékkörülmény is stimmelt, hiszen mindkét esetben úgy tudták feloldani a csapdahelyzetet, hogy véletlenül pénzhez jutottak.

Nem tudom, hogy Bereményi tétele igaz-e mindig, de sok ilyet látok magam körül. Ugye nem is olyan elrugaszkodott állítás, amit mond, hiszen arról van szó, hogy egy ember úgy kezel egy jelenséget, egy problémát, ahogyan azt a szüleitől, a családban látta. És ez a harmadik tanulság, hogy nem szabad a hibáinkat hagyni, hogy legyőzzenek, úrrá kell rajtuk lenni.

Különben még a gyerekeink is nyögni fogják.

A bejegyzés trackback címe:

https://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/api/trackback/id/tr6916191922

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lorrh 2020.09.06. 19:37:31

Nem értem a történetedet, valami kimaradt. Ha egy bőröndnyi pénzzel elment hogy visszafizesse e kölcsönét, akkor az a kölcsön megszűnt. Miért követelte később vissza a bank? Most akkor visszafizette vagy sem?

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2020.09.06. 22:05:48

@Lorrh: " Ekkor megszólalt a nagyapa testvére"

A nagyapa testvére fizette vissza a kölcsönt, de a nagyapa nem, ő leszarta. Az lehet, hogy nem egyértelmű, hogy mindketten felvették, de csak egyikük fizette vissza. Köszönöm a visszajelzést, egy kicsit belejavítok a szövegbe, hogy egyértelmű legyen.

chrisred 2020.09.07. 09:06:26

@fofilozofus: Igen, egyértelműbb lenne, ha nem csak az lenne benne, hogy a nagyapa szerint baromság, hanem hogy ő nem fizette vissza.

Ubul80 2020.09.09. 12:50:24

Nagyon jó a cikk. Részben vitatkoznék csak, mégpedig azzal kapcsolatban hogy mindig a tudás hiánya-e a probléma. Biztosan vannak sokan, akiknél a tudás hiányzik. Viszont sok olyan embert ismerek (ez a gyakoribb), akiknél a probléma inkább alkati kérdés. Megérti, felfogja, talán még egy ideig meg is fogadja, de eltelik x idő és ugyanúgy hülyeségeket csinál, mintha meg se hallotta volna az egészet (szórja a pénzt, eladósodik, stb.). Inkább az önuralommal van a baj. De még ez sem végzetes, ha van a családban valaki aki ésszel bánik a pénzzel a szerencsétlen illető legalább a jelentős dolgokban kikéri a véleményét/hallgat rá.

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2020.09.11. 18:36:24

@Ubul80: Igen, tkp. mikor Bereményi azt mondta, hogy a gyereke örökli, akkor ha jól belegondolunk, akkor tkp. azt mondja, hogy a családi kulturális és genetikai kódok döntik el. Ha pedig te egyszer legyőzöd ezt, akkor van rá esély, hogy a gyereked is ezt látja, és akkor már ő sem fut bele.

Tényleg az van, hogy úgy gondolják sokan, hogy ők "megérdemlik" a jobb életet, tehát lehet. Majd beköszön a valóság.

Technikus Úr · www.technikusur.blog.hu 2020.09.30. 18:58:03

Igazad van abban, hogy alap szinten mindenkinek értenie kell a pénzhez, csak ez rohadtul nem ilyen egyszerű. Sok ember nem tud egyszerre racionálisan és érzelmi alapon jól bánni a pénzzel. Nem tud gazdálkodni és majdnem biztos vagyok benne, hogy ez a tulajdonság nem tanulható. Vagy értesz hozzá vagy nem.

Ha valaki balfasz, az - vagy annak rokonai - nagyon rá fog cseszni. És itt nem kell vállalkozónak lenni. "Sportolók akik már nem elég jók, seggfejek akik megpróbálják fenntartani az életszínvonalukat. Sok ilyen van ám" Innen ajánlom a Hazárdjáték című filmet.
süti beállítások módosítása