Tanulmányaimban találkoztam egy érdekes esettel. A nyolcvanas (hetvenes?) években volt egy amerikai repülőgéptársaság, ami egy forradalmi újítást hozott be: minden fontosabb repülőtéren (az USÁ-ban) telepítettek egy számítógépes terminált, amely tartalmazta az összes menetrendet. Az utazók ebben kereshettek kedvükre, majd emlékeim szerint meg is vásárolhatták a jegyeket. (Jó lenne a neten megtalálni a cég nevét, de a történet enélkül is érdekes.) Valamilyen rejtélyes oknál fogva a terminálokat üzemeltető repülőgéptársaság járatait a kereséskor előre sorolta a gép :-), és drasztikusan megnőttek a bevételei. A vége az lett, hogy bírósági procedúra alapján kötelezték a céget, hogy véletlenszerű sorrendben hozza fel a találatokat a keresőben. Ezek után megszüntették ezt a szolgáltatást (amivel egyúttal elismerték hogy csak a befolyásolás volt a céljuk.)

Vajon miért is jutott eszembe ez a kis történet? Nem nehéz kitalálni. Mostanában többször vásárlok különféle alkatrészeket, és beleütköztem gyakorlatilag a Googgle korlátaiba. Több idegesítő és elszomorító probléma is van vele, de most csak a legnagyobbal foglalkozzunk: gyakorlatilag csak azoknak a találatait hozza előre, akik fizetnek, mint a katonatiszt. Volt olyan eset, hogy tudtam, hogy vásároltam már annál a cégnél, még a helyszínt és a termékeket is megadtam viszonylag pontosan, és inkább megrohadt volna, akkor sem dobta fel az eredményt.  Aztán egy régi levélben megkerestem a címet, és így tudtam csak elérni őket. Virtuálisan cégeket tüntet el. És a mai világban, ami nincs "virtuálisan" az nincs a valóságban. Jó kis ellentmondás. :-)

Na mármost  ezzel nem az a legnagyobb baj, hogy én nem találok meg dolgokat, hanem az, hogy egyre jobban kezdenek a cégek rájönni, hogy a bevételük KIZÁRÓLAG attól függ, hogy mennyit költenek a Google-ra. Ott ugyanis lehet licitálni is, hogy mennyire kerüljön előre a termékük. Bár nem pont a keresővel van összefüggésben, de mutatja a net hatalmát, mikor egy barátom mesélte, hogy a Balatonnál elment egy halsütődébe, mert jókat olvasott róla, a nemtudommilyen értékelésnél nagy pontszámot kapott. És óriási sor állt ott. Következő alkalommal nem várta ki a sort, hanem elment egy mellette lévő sütőhöz, ahol nem volt senki. És milyen volt? Ugyanolyan. Sült hal, ennyi. Csak kisebb marketinggel.

És ez a probléma innentől nemzetgazdasági szintű. Eljön az idő, mikor majd mindenki bevétele ettől az egy "szent" társaságtól függ, ami szinte kötelező jelleggel beékelődik az eladó és a vásárló közé. Modern kori árumegállító jog. Vagy inkább fizetendő adó a császárnak.

Ha ez tartóssá válik, az nagy kockázatot hordoz, és nagy gazdasági veszteség is egyben. Mit lehet tenni ellene?

Tudom, hogy sokaknak ellenérzésük van a Nagy Központi Problémamegoldó Nemzeti Vállalat ellen (nekem is), de bizonyos kérdések csak állami szinten oldhatók meg. Jelenleg nem látom, hogy piaci alapon a Google-t ki lehetne szorítani ebből a pozícióból. A közgazdaságtan ismeri a természetes monopólium fogalmát. Ez azt jelenti, hogy a dologból természeténél fogva egy létezhet csak:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Term%C3%A9szetes_monop%C3%B3lium

Én ide sorolom az operációs rendszereket is, hiszen nem sok érték rejlik abban, hogy az egyikben piros ikonon kell kattintani, a másikon meg kékkel és máshol található a képernyőn. Ezért is ilyen sikeres pl. a Windows. Tudom, hogy vannak Linux-alapú rendszerek is, most ebbe ne menjünk bele.

(https://gs.statcounter.com/os-market-share/desktop/worldwide

és szűrjünk a Desktop Operatin Systemsre, akkor 75% körüli értéket kapunk. Nyilván ha a telefonokat és a szervereket is beleszámítjuk, akkor kisebb számot kapunk, de azok nem a klasszikus területek).

A wiki szócikkben is látható, hogy az ilyen monopóliumokat általában törvényi beavatkozással, szabályozással kell korlátozni. Pl. megszabni, hogy mennyit kérhet a hirdetésért, milyen sorrendben dobja ki a találatokat stb. De ekkor is megy hozzájuk jelentős mennyiségű pénz, és ilyen kis ország sem biztos, hogy pattoghat ekkora cégek ellen (eleve felmerül a szuverenitás kérdése is (pl. Uber stb.), hogy egyáltalán ország vagyunk-e még, tudjuk-e a saját területünkön megszabni, hogy mi történjen itt????)

Én inkább egy másik utat járnék. Tényleg létre kéne hozni a nagy magyar Nemzeti Tartalomkereső Nonprofit Kft.-t. :-) A beindítás nehéz lenne, de pl. törvénnyel kéne kötelezni a cégeket, hogy adatot szolgáltassanak az adatbázishoz. Egy idő után azonban láthatnák a kereskedők is, hogy innen is kapnak megrendeléseket, és kitartó munkával el lehetne felejteni ezt a külföldi multit. Párhuzamosan lehetne a Google-t is korlátozni, és előírni, hogy mit hogyan csináljon magyar IP-című keresések esetén. Ráadásul nagyon jó lenne, ha földrajzi távolságra is lehetne keresni és fizikai üzletre is, mert nem mindenkinek felel meg a webshop. Az meg botrányos, hogy mostanában a keresések nagy részénél a magyar  nyelvű (magyarnak tűnő) találatok többsége külföldi webshop. Ez egy plusz pénzszivattyúzási irány.

Azonban az is lehet, hogy mégis piaci alapon fog megoldódni a helyzet. Az ingatlan.com és a hasznaltauto.hu a saját szakterületén piacvezető (majdnem monopólium) és nem a Google irányítja őket, és én is mostanában sokszor az árukeresőn és egyéb helyeken találom meg az árut, de azért speciális alkatrészeket ott jelenleg nem lehet megtalálni.

Mindenesetre tudom, hogy nehéz lenne megcsinálni (már látom a liberálisok gúnyolódásait egy-egy hibás keresés esetében), és még az is lehet, hogy rossz szolgáltatást nyújtana, és elhalna. De akkor is megérné megpróbálni egyszer, mert így egyre jobban kicsúszik az ország a lábunk alól.