Fel nem foghatom ezt az öngyilkos, degenerált gondolkodást, de sajnos ez van.
Tisztázzuk akkor, hogy ki, kiket és miért utál!
Első pontosítás: nem a nőket utáljuk, hanem a nőiességet. Ha a nők elmennek vadászpilótának, gazdasági vezetőnek, vagy az ötvenes években traktoristának, akkor az meg van dicsérve, nem utáljuk őket. De őszintén! Hányszor hallottuk már életünkben a sajtóból a szaros pelenka témát, amikor azzal vádolnak embereket, politikai irányzatokat, hogy a nőket "lealacsonyítják", hogy szaros pelenkát mossanak egész életükben. Ugye sokszor. És a lealacsonyítják szóban már benne van az értékítélet is: az ilyen tevékenység alacsonyrendű. Csak rossz dologra lehet kényszeríteni ugyebár. Olyat még sosem mondtak, hogy az embereket luxusutazásra kényszerítik. Amire kényszerítenek, az rossz dolog. Tehát ha a nők gyereket nevelnek, az eleve rossz dolog. Ki van téve a relációs jel, hogy egy utolsó cégnél titkárnősködni hasznosabb dolog, mint előállítani a jövő társadalmát. Nézzünk csak filmeket, olvassunk csak cikkeket: mindenhol azzal jönnek, hogy női pilóta meg ilyenek.Ők is tudnak repülőgépet vezetni. Má' miért ne tudnának? Az ember univerzális, és a két nem csak kis mértékben tér el egymástól, főleg ahhoz viszonyítva, hogy miben egyezik. Egyetlen igazi, jelentős különbség van, hogy a férfiak nem tudják reprodukálni a társadalmat. Egy fokkal kisebb jelentőségű a férfiak fizikai erő terén meglévő átlagos előnye, és az összes többi különbség nagyjából lényegtelen. Pl. nagy tudományos teljesítményre általában csak a férfiak képesek, de itt azokról a zsenikről van szó, akik a társadalom egy milliárdod részét adják. Pl. Einstein és pár nagy tudós. És tudom, hogy jönnek, hogy ez csak a nők elnyomása miatt volt így, de ez nem igaz. De mint mondtam, ez semmit sem számít. Az átlagos férfiak az átlagos nőktől nem különböznek szellemi és egyéb képességekben. A nők pl. jobban tudnak többfelé figyelni, fejlettebbek a szociális képességeik, de nehezebben tudnak csapatban együttműködni, általában nem érdeklik őket a gépek stb.Tehát vannak ugyan különbségek, de ezek nem jelentősek, mindkét nem a hétköznapi életben minden munkát el tud látni, ezt minden normális ember tudja.
Ehhez képest, főleg a halihúdi filmekben mindig a független nők ideáljával jönnek, akik olyanok, mint a férfiak. Egy mai lány nem arról álmodozik, mint régen, hogy férje legyen és gyerekei, családja, hanem hogy MILYEN EGYETEMRE MEGY, hány pontot ér el történelemből, megvan-e angolból a nyelvvizsgája. (A legjobb, aki UTAZNI akar, az az életcélja, hogy "megismerjen" kultúrákat. Egy értelmetlen, viszont jó sokba kerülő tevékenység, a gyerekvállalás lehetősége nélkül. ) Ez azért van így, mert ezt hallja, látja maga körül. Tehát nem a nőket utáljuk, hanem a nőként létezést. Ha férfiasan öltözik, férfias szakmája van, az igen. Ha nőies, akkor nulla.
Második pontosítás: kik utálják?
Nem fogalmaztam pontosan, mikor azt írtam, hogy a lányok nem akarnak családot, meg a férfias viselkedést írják elő nekik. Ugyanis ez nem igaz általában. Iránban meg Indiában meg Afrikában ez nem igaz. Csak a fehér társadalmakban van ez így. Lehet, hogy pontosabb, ha azt mondom, hogy a jól működő, fejlett gazdaságokban van így, Ami majdnem ugyanaz. OK, ott van Dél-Korea meg Japán, ami jól működő és nem fehér, de szerintem a szellem hozzájuk is innen ment.
Ez a destruktív gondolkodás áthatja az egész életünket. Ezért van az, hogy örülök, ha a kormány családvédelmi akcióterveiről hallok, de megmondom őszintén, hogy nem sokat várok tőlük. Ugyanis lehet pénzzel ellensúlyozni némileg folyamatokat, de egy társadalom eszményével szembeszállni tartósan lehetetlenség. OK, a pocsék 1,2-es teljes termékenységi mutatót feldolgoztuk 1,5-re. Jobb, mint a semmi, de ez még mindig a kihalás. És ha elérjük az áhított 2,1-et, mivel a szülőképes nők nem születtek meg 20-30 éve, ezért ha 3 lenne a szám, még akkor is csökkenne a lakosság még vagy 50 évig. :-( Ez van, a demográfia nagyon hosszú folyamat. Persze Európában sehol sincs meg ez a mutató vagy csak kevés országban, és ott sem biztos, hogy az őslakosok miatt. Szoktam mondogatni a gyerekeimnek, hogy nézzetek jól szét, mert ez amit láttok magatok körül, az nem létezik. Pontosabban MÉG létezik, de egy matematikailag könnyen kimutathatóan hanyatló rendszer, aminek a vége a nulla. Persze MÁSok jöhetnek a helyünkre, de az egy MÁSik rendszer lesz. (Pl. Németországban már látni, akinek van szeme.) A neve talán ugyanaz lesz. De a kultúrája biztosan nem. Mert nem akartuk megőrizni. Mert büdös volt a szaros pelenka.
Akkor most elárulok egy titkot a széplelkű liberálisoknak, akik még sosem dolgoztak IGAZI munkahelyen: minden munka büdös. A híres 80-20-as tapasztalati szabály azt mondja ki, hogy minden elvégzett munkánál az eredmény 80%-át a befektetett energia 20%-a adja, és fordítva. Ha pl. kifestünk egy lakást, akkor több óra, mire elrendezzük a bútorokat, letakarjuk őket, elmegyünk festékért, felmosunk utána, lefestjük a sarkokat meg a konnektorok körül, és a falak nagy részét, a nagy felületeket, ami látványos, megcsináljuk a töredék idő alatt. Mikor egy nagy alkotást végzünk el (pl. vegyük Karikó Katalint vagy Csollány Szilvesztert), akkor amögött rengeteg szenvedés, felesleges vargabetű, megszégyenítés van. Hányszor kellett Karikónak kussolnia a hülye párttitkár előtt, aki előírta neki, hogy mivel foglalkozzon? Hányszor kell egy munkahelyen az idióta főnök baromságait látni, és szenvedni tudva azt, hogy félresiklatja több évi munkádat? Hányszor kellett kispadon ülnie Szalai Ádámnak? Az igazi munka teli van rossz érzéssel, szenvedéssel, mint ahogy a gyereknevelésben is ott vannak a szaros pelenka mellett a felemelő pillanatok. Mikor átveszi a diplomáját, hazajön az unokával stb.
És miért? A kérdésre a választ igazából többször is megadtam már. A lényeg, hogy a gazdasági rendszerünk, vagy az azt működtetők iszonyatosan rövidlátók: csak az azonnali haszon érdekli őket. És ugye ha a nők szülnek, akkor nem dolgoznak. Azaz ha a nőket munkába kényszeríted (és persze nem ám ostorral, hanem csodás netflixes meg halihúdi filmekkel), akkor dupla annyi munkaerőd lesz egy ugyanakkora országban. Legfeljebb nem lesz ország.
Igazából nem is tudom, hogy volt-e a világon már ilyen elit. Mert két lehetőség van: vagy gonoszok vagy buták. Ha gonoszak, akkor felmerül a kérdés, hogy miért? Miért akarnak minket lecserélni másfajta származású, vallású kultúrájú emberekre? Mert azt hiszik, hogy azokat jobban tudnák irányítani? Vagy tényleg csak ennyire ostobák? Akkor viszont az európaiak által lenézett utolsó afgán imámnak is több esze van, mert ennyit még ő is tud. Nem látnak előre 20 évet, hogy az ő profitjuk is kisebb lesz alacsonyabb termelési színvonalú munkaerővel?
Ezt a gondolatmenetet elmeséltem ismerőseimnek is, akik egyből tettek egy nagyon hasznos megjegyzést: nem csak a nőiességet utálják, hanem a férfiasságot is. Már a csigát sem szabad eltaposni a fiúknak kiskorukban, lehetőleg fegyverrel sem szabad játszaniuk, és a legjobb, ha átműttetik magukat. Persze válás esetén ők bukják a legnagyobbat általában, mert a gyerekeiket szinte alig láthatják, alig nevelhetik, viszont fizethetik a költségeket.
A férfiaknak annyival jobb a helyzetük azonban mégis, hogy ők evolúciósan is a munkára vannak programozva, ezért talán nem utálja őket annyira a társadalmi felfogás, ellentétben a nőiességgel, ami a a főellenség.
Ha a hangyákat tekintjük, akkor ott már megoldotta a természet, amit ezek szeretnének: a herék és a királynő mellett nagy számban csak DOLGOZÓK alkotják a társadalmat. Mert a világelitnek úgy néz ki, hogy ez a célja.