Már régóta bosszant ez az új jelenség. Akkor járjuk egy kicsit körbe, és gondolkodjunk el az értelmén!

Van nekünk itt Magyarországon olyan, hogy névjog. Egy kicsit vicces lehet egy amerikai számára, ahol szerintem bármilyen nevet lehet adni a gyereknek, még azt is, hogy Hajnali Betonkeverő :-), de nálunk szigorú szabályok korlátozzák a szülőket a névadásban. A feleségem mellett szült egy nő anno (felajánlotta a szobatársaknak, hogy tud olcsó körülmetélést intézni és New Yorkba akart költözni :-) ), aki felháborodott azon, hogy az anyakönyvbe csak Szebasztián néven jegyezhette be a gyerekét, de ő Sebastiant akart. :-) Mondtam volna neki szívesen, hogy nevezze Sebestyénnek, de erre nem nyílt alkalmam. :-)

(Ha már itt tartunk. A témához sehogyan sem kapcsolódó másik szülőszobás sztori egy ismerősömmel esett meg. Megkérdezte egy cigány asszony, hogy hányadik baba, első? Mire az ismerősöm mondta, hogy 5. Mire a nő felkiáltott:

-Ennyit már mi sem szülünk!

:-)))))

)

A lényeg, hogy van egy akadémiai bizottság, aki roppant tudományosan megítélni, hogy mit lehet és mit nem. Mindig is nagy kedvelője voltam ezeknek a sóhivataloknak. Mondjuk a Dzsínó és a Marcselló adható. :-)))))) Hagyjuk, mert nem is erről akartam írni:-), hanem konkrétan erről a kitételről:

"A saját nevüket viselő szülők megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti."

Emlékeim szerint ez egy új lehetőség a törvényben, szerintem régen csak az apa nevét lehetett a gyereknek adni házasság esetén. Ha nem is így van, az biztos, hogy senki sem élt vele. Most viszont mit látunk? Tömegesen jelennek meg az ilyen nevek, hogy Orbánlaki-Mészáros Sarolta, Békényi-Lakatos István és a társai. Egyszerűen a gyerek mindkét szülője nevét felveszi kötőjellel. Mint általában, mikor a hagyományt valami fantasztikus újítással felülírjuk, ebben az esetben is elég nagy problémákat jelez ez a gyakorlat. Mi is vele a bajom? Pontokba szedem.

1. Mindenkinek 2 ad n darab szülője van (2 az n-ediken).  Ahol n a nemzedékek száma. Nem pontosan, hiszen lehetnek unokatestvér-házasságok és még távolabbi közös ősök is lehetnek.Sőt vannak! Ha azt vesszük, hogy egy újabb nemzedék 20-évente születik meg (ne a mostani időkből induljunk ki), akkor ezer év az kb. 50 nemzedék lehet, 2 az ötvenediken pedig 1 125 899 906 842 624. :-) Amennyi ember összesen sosem élt a Földön. És ez még csak ezer év! Ez csak úgy jöhet ki, hogy rengeteg közös ősünk volt. Még az is lehet, hogy legrégebben kettő. :-) De ha csak 200 évre megyünk vissza, ami 1824, akkor is a kedves Olvasónak volt 1024 őse. Így már teljesen mindegy, hogy ezek közül az egyik mondjuk Széchenyi István volt. Sokan dicsekednek, hogy az ő ükapjuk ki volt. Hát igen az is már csak 1/32 rész. Remélem, érthető, hogy miért fogtam ebbe a gondolatmenetbe: LEHETETLEN minden ősünket a nevünkbe belepasszírozni. Esetleg ha zippel betömörítjük, de akkor elég nehéz lesz aláírni. :-)))))) Ajánlom mindenki szíves figyelmébe Szaúd-Arábia megalapítójának nevét, ami állítólag Abdulaziz ibn Abdulrahman ibn Fejszál ibn Turki ibn Abdullah ibn Muhammad Al Szaúd. Itt megpróbáltak minden apai nevű őst felsorolni, de ez is csak szánalmas mennyiségig, 5-ig megy vissza a családfán, és nyilván a nők neve nélkül. :-) Hamar kiderült, hogy a hagyomány nem véletlenül volt az, hogy csak az egyik családnév öröklődik. Mert máshogy egyszerűen nem működik. Akkor még sikerült ezt átgondolni. A mai ember -mint minden másban is- iszonyatos nagy találékonysággal felülírta a hagyományt, és az annyira működőképes, hogy EGYSZER A VILÁGEGYETEM MŰKÖDÉSE ALATT "jól" működik. Aztán meg sosem. Baromság -- szoktam erre mondogatni. Kár volt belefogni. LMJ -- legyen most jó. A mai világ jelszava.

Azt meg kell jegyeznem, hogy kivételesen jó gyakorlatnak tartom a névösszevonást, ha az apának gyakori neve van. Mivel a név a megkülönböztetést szolgálja, elég rossz, ha mindenkit mondjuk Erikssonnak hívnak :-). Ha valakinek az apja Kiss, az anyja pedig Tóth, akkor a Kiss-Tóth jó szolgálatot tesz. Tehát nem utasítom el élből a dolgot, csak megfontoltan kéne alkalmazni.

2. Másik bajom ezzel a gyakorlattal, hogy így tök feleslegesen roppant hosszú nevek keletkeznek. De miért? Semmiért, majd látjuk a következő pontban.

3. Szóval miért alakult ki ez a szokás?

Nagyon egyszerű a válasz: mert megengedték. Nézzük meg, hogy mi történt, mikor megengedték, hogy a szülő döntse el, hogy a gyereket hány éves korában íratja iskolába. Az lett belőle, hogy a mama édibédi szeme fénye megsérülne, ha olyan picike korában kerülne a suliba, ezért a végén már 8 éves korban adták a gyerekeket iskolába. Arra nem gondolt az eszes mama, hogy milyen jó lesz majd a külyöknek, mikor húszévesen a középiskolában koptatja a padot, mikor egyesek már másodéves egyetemisták. Aztán persze pár éve megszüntették ezt a választási lehetőséget. Már csak irgalmatlan bizonyítási apparátussal lehet halasztani az iskolába adást. Esetünkben is ez történt: megengedték, tehát elkezdett terjedni. Persze kell ehhez a család, konkrétan apa és anya DÖNTÉSKÉPTELENSÉGE. Én még keresztnevet sem engedtem kettőt adni a lányoknak, mert az csak a döntés elodázására szolgált volna. De a kettős vezetéknév szerintem inkább szánalmas, kiviláglik belőle a szülők határozatlansága.

4. Na de akkor felmerül a kérdés, hogy miért engedték meg?

Ennek az oka is egyszerű: a liberálisok a társadalom minden porcikáját fel akarják forgatni. Nem sokban különböznek a kommunistáktól. "A Föld fog sarkából kidőlni" -- énekeltették velünk gyerekkorunkban. A lényeg, hogy a férfiból nő legyen, de a legfontosabb, hogy a nőből meg férfi. Ha úgy él, mint egy férfi, ha dolgozik, nem szül, karrierista, nadrágban jár, akkor JÓ NŐ, ha meg szül, akkor megy a szarospelenkázás. A legjobb, ha nem születik utód, de ha igen, akkor legalább a nő adja a nevét. Mindenhol meg kell alázni a férfiakat, hiszen egy ezeréves gyakorlat megvonása mindenképpen annak számít. El kell bizonytalanítani őket. Szétvernek minden hagyományt, hogy aztán majd az unokáik meg újból feltalálják a spanyolviaszt. Érdemes elolvasni a régi történeteket, hogy miket meséltek be (maguknak is) a kommunisták: nem lesz pénz, csak az állam lehet a jó tulajdonos. És ennek nevében gyilkoltak is keményen. Hiszen terroristák voltak. Aztán az unokák már habzó szájjal hirdetik, hogy az állam rossz gazda. Egyelőre még nem gyilkolnak, de ki tudja, meddig?

 Jó lenne --mint az iskolalátogatás esetében-- megszüntetni ezt a gyakorlatot, de hát még a vasárnapi boltzárat sem sikerült megvalósítani hosszabb távon.

Mindenesetre azt javaslom, hogy ha döntési helyzetbe kerülünk, ne éljünk ezzel a kifejezetten kínos lehetőséggel!