A magyar nyelv megalázása: a legkárosabb nyelvromlások
2023. június 01. írta: fofilozofus

A magyar nyelv megalázása: a legkárosabb nyelvromlások

Bocs, hogy nem írtam már régóta, de nem sok időm van. Azért a témák gyűlnek, és mihelyst lesz lehetőségem, megírom őket. Jók lesznek.

 

Szóval itt ez a nyelvromlás dolog. Persze, hogy az angol a ludas benne leginkább, de az sem tett jót, hogy a média nem egy kézben van, mint a pártállami időkben. Nem sírom vissza persze. De akkor nem lehetett minden igénytelen bunkóból médiasztár (kivéve, ha pártmufti volt), és így az ótvaros nyelvezetét nem erőltette ránk. Igazából nem is az egyes szavakkal van a bajom, mert el tudom fogadni, hogy --főleg az újdonságokra-- nincs magyar szó. Pl. mindenki generációnak mondja a nemzedéket, de próbálja csak valaki magyarul nem idegen eredettel mondani az automata szavunkat. Mármint az értékesítőgépet. Elfogadom, talán nem akkora baj. De mikor a nyelv struktúráit teszik tönkre, főleg úgy, hogy egy logikus rendszerből egy logikátlan baromság lesz, na az már túl sok.

A legszomorúbb az egészben, hogy a nyelvészek is a másik oldalon állnak. Beszélgetve egyikükkel hallottam, hogy azt a nézetet hangoztatják, hogy a nyelv egy folyton változó valami, nem lehet bebetonozni, ilyen az élet. Még igaz is lehetne, de a másik oldalon ott van az igény, hogy jó lenne ha nemcsak 500, de 50 év múlva is értenénk, hogy a régiek mit akartak mondani. A nagyon változó nyelvvel ez a legnagyobb baj. Kíváncsi lennék, hogy mit mondanának pl. az építészszakma képviselői, ha előadnám nekik, hogy a régi épületeket le kell bontani, mert a világ változó, nem érdemes ragaszkodni a régi szarokhoz, úgymint Mátyás templom meg egyéb műemlékek. Lebontják, istenem, ilyen a világ! :-)))) Nyilván ez csak karikatúra, mikor ők még a legocsmányabb trafóházhoz is ragaszkodnak, mert mekkora "érték".

Kezdjük akkor a listát! A végére hagyom a legelkeserítőbb példákat, amelyek konkrétan érthetetlenné teszik a mondanivalót, az elejére a csak kevéssé idegesítő dolgokat.

Nagybetűs írás

Nem túl nagy probléma, csak inkább elkeserítő. Hogy jobban ismerik az emberek az angol helyesírási szabályokat (már mintha lenne ilyen :-) ), mint a magyart.

A magyarban nagyon határozott dolgokat kell nagybetűvel írni. Ami biztosan nincs közte:

-napnevek (csütörtök)

-hónapnevek (január)

-tisztségek (polgármester)

-népnevek (angol, orosz stb.)

-történelmi események (II. világháború),

-intézmények (posta, internet)

 

Azt vettem egyébként észre, hogy az emberek tetszőlegesen használják a nagybetűket. Ha egy dolgot fontosnak éreznek egy mondaton belül, akkor nagybetű, és kész. :-) Egy repülőgépen olvastam a feliratokat, és ki akartam találni az angol szövegben, hogy mi a szabály. Biztos a főneveket írják naggyal. Nem. És akárhogy akartam rendszert találni benne, nem sikerült. A fontosnak gondolt dolgokat, maradjunk ebben. :-)

Proliszavak

bevállal, bevéd

mandiner.hu címlapon sokszor előfordul az undorító bevéd: Az olasz külügyminiszter bevédte a magyart a migráció kérdésében. Elképesztő. Aztán az ilyen cikkeket egyébként nem is olvasom el. A sittes szleng újságok címlapjára történő emelése.

Egy

Már régóta gyűjtöm ezeket az idegesítő fordulatokat. Ezek az idézetek már nem tudom honnan vannak, de a magyar sajtóból:

"Donald Trump: Ő egy nagyon boldog fiatal lánynak tűnik, aki egy szép és csodálatos jövő előtt áll."

 "Azaz, hogy hogyan lehet kikényszeríteni, hogy a konfliktusokban egy pozitív végkimenetelű együttműködés alakuljon ki."

(egy pszichológiai blog egy mondata)

"AviAlliance akkor a sajtónak azt is megerősítette, hogy a magyar kormány által vezetett konzorcium egy vételi ajánlatot tett a repülőtér megvásárlására."

" Biztos vagyok benne, hogy egy nagyon fegyelmezett és tudatos csapatot láthatunk a keze alatt – vélekedett a honlapnak Hajnal"

Nekünk az egyetem végén már csak akkor adtak diplomát, ha leteszünk egy középfokú nyelvvizsgát, ami persze az angol volt. Ott volt egy cseles mondat, amit magyarra kellett fordítani:

"A monkey is an animal."

Akkoriban nem okozott meglepetést, hogy ez magyarul így hangzik:

A majom állat.

Azóta nem sok év telt el, csak 30 :-), de már szerintem majdnem mindenki így fordítaná:

A majom egy állat.

Elég szomorú, hogy nem egyes szavakat, hanem nyelvi struktúrát is átvettünk az angoloktól.

Nézzük meg, hogy a fenti példamondatok az egy nélkül is tökéletesen érthetőek! Semmi szükség rájuk. Persze ha valaki szó szerint fordít, és nem ért ehhez a szakmához, az simán belefordítja a határozatlan névelőket mindenhova. A legjobb példa egy német film címének magyarra fordítása:

A mások élete

Egyébként nagyon jó ez a film, nézze meg mindenki. Jól bemutatja az NDK működését (meg általában a komcsi országokét), de jó dramaturgiával. Na most kérem szépen: a németben a birtokos esetet úgy lehet többek között jelezni, hogy a névelőt ragozzuk: Das Leben der Anderen. Ez a der azt jelenti magyarul hogy "a", de birtokos esetben. Azért mert a németek ezt így mondják, nekünk nem kell szó szerint fordítani! Mások élete -- ez a film címe helyesen. Pedig itt szerintem valami profi fordító volt, mert ez mozi- vagy TV-film.

Miközben gyűjtögettem a példákat (sokkal több van, elég ennyi is), feltűnt, hogy az egyeknek a nagy előállítója Orbán Viktor. Többször is kifejezetten angol stílusban használtja a határozatlan névelőt. Szerintem nagyon sokszor forog angol nyelvű környezetben, és észre sem veszi (ahogy a többi használó sem), hogy mit tesz.

Kell menjek

Ez nem az angolból jött, hanem szerintem Erdélyből. Ott ugyanis MINDENKI, kivétel nélkül így mondja. Helyesen kétféleképpen lehet mondani:

-el kell mennem,

-vagy el kell, hogy menjek.

Az el kell menjek alak határozottan hibás. Persze ez nem akadályozza meg az újságokat, hogy így fogalmazzanak. Egyre többször beleakadok. Ez ügyben nem végeztem gyűjtést, így nem tudok most idézeteket felmutatni, de sokszor olvasom, és egyre gyakrabban hallom. Engem kifejezetten idegesít.

És akkor jöjjön a két legdrámaibb, amiről már szóltam, hogy érthetetlenné teszi a mondatot. Nem tudom, hogy melyik a durvább.

Amíg

"Röviden összefoglalva: lapítottak, amíg a vész elül."
https://aristo.pestisracok.hu/parhuzamos-eletrajzok-i/

Már kisgyerekkoromban elkezdtem ismerkedni a BASIC programozási nyelvvel. Ott sulykolták belénk, hogy az angol until pont fordítva működik, mint a magyar amíg. A fenti mondat helyesen magyarul: "Röviden összefoglalva: lapítottak, amíg a vész el NEM ül."

Ezzel aztán szinte minden angolról fordított műsorban találkozni (+ erdélyiek). A legjobb felbukkanási helye a TV-Paprika csatorna: "főzzük, amíg megpuhul" és társai. Már az a véletlen, ha jól használják. Ugyanis a magyarban is lehet nem nélkül használni. El is mondom, hogy hogyan: ha a végét jelezzük a folyamatnak, azaz hogy mikor ér véget, akkor használni kell a NEM szót:

-főzzük, míg meg NEM puhul

Ha azonban egy olyan folyamatot adunk meg feltételként, amelyik párhuzamosan működik a miénkkel, és egyszerre kell, hogy véget érjen, akkor pedig nem kell használnunk:

-addig megyünk az úton, míg van benzin (vagy el nem fogy a benzin -- a másik megoldás)

Ez olyan megerőszakolása a nyelvünknek, ami már a konkrét szerkezetét érinti. És csak simán tudatlanságból átveszünk egy idegen nyelvi szabályrendszert.

Sem

Ez viszont megbocsájthatatlan bűn, mert egy értelmes nyelvi szerkezetet tönkre tesz, és helyette semmit nem ad, hanem csak katyvaszt:

"Egyszer nem láttam a pályán az edzőt!"

Simon, rettegett analízistanárunk az első előadáson kifejtette a vietnámi évfolyamtársainknak, hogy a magyar nyelvben a sem és a nem nagyon mást jelent. Ha ezt vizsgán elszúrják, akkor karó. Ugye nem mindegy a két következő állítás:

-A múlt évben egy hónapban nem kaptam fizetést.

-A múlt évben egy hónapban sem kaptam fizetést.

Érthető nyelvi fordulat: az első estben 11 hónapban kapott és egyben nem, míg a második esetben 0 hónapban. Ezt a logikus és átgondolt rendszert valami érthetetlen szleng miatt lecseréltük arra, hogy a 2. esetben is nemet mondunk. Az egyik kollégám még vitatkozott is velem, hogy ez a "nem" egy erősebb formája a semnek, még jobban hangsúlyozza, hogy "egy hónapban nem kapott fizetést". Csak jól kell hangsúlyozni. :-))))))))) Láttam én már megmagyarázást eleget, engedjük el ezt is. Volt nemrég egy olyan esetem, mikor a szövegkörnyezetből egyáltalán nem derült ki, hogy mit akar mondani az illető, és többször rá kellett kérdeznem, hogy akkor egyik esetben sem vagy csak egy esetben nem? Nem is értette, mondta, hogy "egyszer nem", hát mit nem értek ezen. Azaz soha. :-)))))

Sok mindent kihagytam, minden apróságért nem dühöngök. De ezek a legfájdalmasabb rombolások, amiből az utóbbi egyszerűen gyalázat, mert csak elvesz, nem ad hozzá semmit. Lehetett a magyarban mondani valamit, amit most már nem.

Szomorú.De el kell fogadd. :-))))))

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/api/trackback/id/tr7118136980

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2023.06.02. 08:16:36

А hónap-nagybetűsség fő oka a Windows helyesírásellenőrzője.

Sipi81 · http://www.egalizer.hu 2023.06.02. 22:52:04

Egyetértek az elmondottakkal, bár nekem nem minden tűnt fel ezekből. Mondjuk szerintem nem csak az az oka hogy nem egy kézben van a média (lassan megint egy kézben lesz úgyis... :-) hanem hogy minden jöttment ráokádhatja a hülyeségét az emberekre a neten a sok elérhető csatornán.
Ami engem zavar, bár szerintem ez inkább egy tájegységre volt jellemzőbb, az például amikor "ő"-zik a tárgyakat... az emberek meg már "az" lesz lassan...
A másik meg amikor megyek helyett a jövöket használják. Bejövök, én is jövök, stb... Szerintem ezek ilyen Pesten használt mondások csak mivel innen jönnek a hangadók, mindenki rászokott.

Viszont a tájszólásokat kifejezetten szeretem, én is palóc környezetből jöttem és nagyon szeretem hallgatni mikor valaki ízesen beszél.

A másik viszont ami szintén baj, hogy a magyar hanglejtést is megváltoztatják. Már nem tudom hol olvastam, hogy a magyar hanglejtés teljesen egyedi és nagyon eltér az angolszász, indoeurópai meg szláv népekétől. Míg a szavak jönnek-mennek, ennek meg kellene maradni, de sajnos ez megváltozik. Ez egy nagyon durva példa, iszonyatosan bántja a fülemet amilyen hanglejtéssel ez a gyerek beszél, köze nincs a magyarhoz:
www.youtube.com/watch?v=oJ682G7ZUd8
A videók képileg profin meg vannak csinálva de őt eltiltanám a mikrofontól...

Billy Hill 2023.06.04. 00:05:57

Egy magas ötöst ezért a posztért! Egy fájdalom a seggben ez a sok deteriorizáció a Nyelvben!

MEDVE1978 2023.06.04. 11:34:53

A technológiai fejlődés valószínűleg erősen a nyelvek homogenizációja felé halad. Főként az angol szivárog át mindenbe, mint lingua franca, de nyilván valamennyire a nyelvtan is változik. Ez azért vicces, mert az angol az egyik legegyszerűbb nyelv, így viszont logikus, hogy a struktúrájából is átvesznek egyszerű elemeket. Ismerősöm egy időben külkereskedő volt és járt Kínában. A mandarin ugye egy elég "zárt" nyelv történelmileg, nem volt olyan globális pályafutása, mint az angolnak, spanyolnak vagy franciának. Ennek ellenére a kínaiak is vesznek át angol kifejezéseket, pl, akik nemzetközi kereskedelemben dolgoznak, rájöttek, hogy az európai kulturális hátterű partnerek nem képesek megkülönböztetni a sok Ching, Chung, Lee, Youngot és a keresztneveket sem, ezért megváltoztatták azokat angolra, tehát mondjuk Shishen Wangból lesz James Edward Lee.

Én nem értek részben egyet a nyelvet féltőkkel, szerintem igaz, hogy a nyelv folyamatosan változik. Ahogy a XVI. századtól kezdve Magyaországon a magyar, Angliában például az angol is a köznép nyelve volt. Nálunk az elit nyelve a német, az angoloknál pedig a francia volt. Egyszer láttam egy eszmefuttatást arról, hogy mi történik, ha az angolok kontinensen történt középkori hódításai megmaradnak és nem szorulnak vissza a szigetre. Nagyon valószínű, hogy az angol lassan eltűnt vagy helyi nyelvvé szorult volna vissza, mint a gaelic és mindenki franciául beszélne.

A nyelvek tehát folyamatosan változnak, ahogy a szabályok is. Néha akár mesterségesen is, mint Kazinczy idejében. Ez azért nyilvánvaló, mert a nyelvnek van egy használati funkciója. Valaha feltalálták a zöldséghámozót (azt a műanyag, kétpengés cuccot). Ha egy jó állapotú zöldséget zöldséghámozóval hámozol az kb. dupla olyan gyorsan megy, mint ha késsel farigcsálnád + nem is kell annyira koncentrálnod. A nyelv hasonló, az emberek a könnyű használat irányába mennek. A leírt és tanított rendszer nélkül valószínűleg eltűnt volna már a j és ly, illetve sokszínűség uralkodna az olyan írásoknál mint utca, utcza stb. Érdekesek az új dolgok megnevezései: ezek esetében most már nem keresünk vagy alkotunk hazai szavakat. Az sms terjedt el például és nem a röszű (rövid szöveges üzenet). A startup-ot is így használják. Van ahol együtt él a magyar megnevezés és az angol > internet és világháló, hűtőszekrény és fridzsider.

Nyilván a nyelv másik szerepe a kontinuitás biztosítása és a nemzet kulturájának fenntartása. Itt jön be a "veszteség", úgy érezzük, hogy a magyar kultúra csonkul, mert a fiatalok már nem értik a fő kulturális termékeinket, mondjuk Jókait, Balassi Bálintot, Csokonai Vitéz Mihályt stb.
Sajnos nekem úgy tűnik, hogy ez veszett fejsze nyele. Ez most szentségtörésnek tűnhet, de ezeket a műveket modernizálni, átalakítani kellene. A saját gyerekeimen látom, hogy nem érdekli őket mondjuk Jókai, akit már én sem szívesen olvastam, de még megbirkóztam vele. Mindenképpen szükség lenne egy olyan örökségre, ami a modern generációk számára is fogyasztható, különben el fog tűnni az egész.

Ubul80 2023.06.08. 21:39:08

@MEDVE1978: "A technológiai fejlődés valószínűleg erősen a nyelvek homogenizációja felé halad. Főként az angol szivárog át mindenbe"

A minap próbálgattam az openAI chat alkalmazását, egészen elképesztő amiket tud. Érdemes kipróbálni! Az egész nyelvi alapokon megy, angolul. A globalizáció mellet a technológiai fejlődés ami ássa a kis nyelvek sírját. Ha a mesterséges intelligencia berobban, már talán ezeket a napokat éljük, akkor a kis nyelvek hatalmas hátrányba kerülnek. Vajon elkerülhető-e hogy ezek a nyelvek, köztük édes anyanyelvünk pár száz év múlva (200 - 300?) ne csak emlék legyen?
süti beállítások módosítása