Alapos összefoglaló az IQ-ról
2023. január 31. írta: fofilozofus

Alapos összefoglaló az IQ-ról

Avagy elkeserítő összefoglaló.

Már régen felírtam magamnak az elintézendő feladatok közé, hogy beszerzek egy jó könyvet az IQ-ról. Annyi mindent olvastam, hallottam róla, és az ellenkezőjét is, hogy gondoltam, ennek alaposan utána kell járni. Évekig ott árválkodott a bejegyzés, de valahogy sosem szántam rá időt. És ekkor belefutottam egy interjúba, ami egy új magyar könyv megjelenéséről szólt. Sosem gondoltam volna, hogy az interjúkészítő ilyen alaposan felkészül a témából, és ennyire jól kérdez. Ugyanis ez az eléggé ellenszenves Friderikuszhoz köthető. Ha valaki esetleg jobban szereti az információkat vizuálisan és hallás után megszerezni, akkor nézze meg ezt, tényleg igényes összefoglaló. Ha pedig valaki tudományosan akarja megismerni a témát, az meg vegye meg ezt a könyvet, amíg még lehet kapni. De azért ez egy tankönyv, néha kicsit száraz, matematikai statisztikával megtűzdelt.

Ha pedig egy jó összefoglalót akar, akkor az olvasson tovább!

Hogy miért elkeserítő, arra a végén kitérek. Akkor kezdjük!

Első fogalom, ami nagyon fontos: a korreláció. Ha most ezt matematikailag néznénk, akkor mindenki most hagyná abba az olvasást :-), tehát inkább vegyük a hétköznapi megfogalmazást: az jelenti, hogy két dolog mennyire függ össze egymással. 0 jelenti azt, hogy teljesen független, 1 a tökéletes összefüggés, a -1 pedig a teljes ellentét. Ha most egy egyszerű példát akarnék mondani, akkor vegyük az olyan emberek csoportját, akik nem lélegeznek már egy órája és vegyük a halottakét. Akkor nyilvánvaló, hogy 1 a korreláció, mert a két dolog erősen összefügg. De ha azokat az embereket vesszük, akik tojást ettek reggelire és dohányoznak, akkor vélhetően 0 lesz a korreláció. Mert ez egymástól két teljesen független dolog. Megjegyzem, hogy egyik esetben sem kapnánk kerek nulla illetve egy értéket a fentiekben, ha konkrétan elvégeznénk a hosszadalmas tudományos vizsgálatot, mert mindig van egy kis statisztikai számítási hiba. De mondjuk egy 0,7-es korreláció azért már elég erősnek számít. Pl. ez a korrelációja a testmagasságnak és testsúlynak: aki magasabb, az nehezebb. De nem minden esetben: ott vannak a kövér alacsonyak és a vézna magasak. De nagy átlagban, több ezres esetben elég erős az összefüggés a kettő között.De miért is fejtegetem ezt annyira? Azért, mert a következőkben mindig magas korrelációról fogunk beszélni. Nincs olyan, hogy a magasabb IQ-jú ember MINDIG, 100%-osan jobb az alacsonyabb IQ-júnál egy konkrét tulajdonságban. De általában nagyon magas lesz az összefüggés. Gyerekkoromban sokat hallottam hülye ismerőseimtől, hogy "a Józsi bácsi is egész életében dohányzott, és úgy kellett 92 évesen agyonütni". És akkor mi következik ebből? Semmi. Az hogy hozunk egy példát, még semmit sem jelent. Egy nagy lófütty. Mintha azt mondanánk, hogy szerintem nem lehet háborúban meghalni, mert a Géza bácsi is volt ott, és élve hazajött. Érezzük, hogy ez bődületes marhaság. Meg kell nézni ezer embert, aki elment a háborúba meg aki nem, és utána levonni a tanulságot. Bocs, hogy ezt ennyit feszegetem, de még így is biztos lesz olyan hozzászólás, ami egyedi esetet fog majd ellenpéldának állítani. Már előre szólok, hogy érdektelen, értelmetlen butaság.

A következő, ami fontos, hogy mennyire megbízhatóak az IQ-tesztek. Mert akiknek nem tetszik a felmérések eredménye (sok ilyen van) , egyből elkezdik mondogatni, hogy egyrészt-másrészt, ez nem is olyan jól mérhető, más kultúrában más  lesz az eredmény stb stb. Nos az elkeserítő tény (mármint nekik) az, hogy az IQ NAGYON JÓL MÉRHETŐ. Ha többször megismételjük, 0,9 a korreláció az eredmények között. És nem függ a teszt típusától sem. Ha minőségi, jó tesztet választunk, akkor nagyjából mindig ugyanaz jön ki. Tagadhatatlan, hogy van kulturális hatás. Azaz pl. Nepálban 42-es az átlag IQ, Japánban meg 106, de ez nem azt jelenti, hogy Nepálban a majmokén van az értelmi szintjük, de az igaz, hogy egy kultúrközösségen belül az IQ-teszt viszont jól rangsorol. Tehát pl. Nepálon belül jól mér, ha országok között nem is működik tökéletesen.

Következő állítás: az eddigi és ez utáni állítások nem csak úgy általában igazak, hanem tudományosan bebizonyított tények. Minden egyes mondatom mögött (persze amit mind a könyvből vettem) tudományos vizsgálatok tucatjai állnak. Ezért nem is fogom ezt külön hangsúlyozni. Külön ki kell emelnem, hogy az IQ-t régóta mérik és több SZÁZMILLIÓS statisztikák vannak mögötte. Pl. a Skót Mentális Felmérés 1932-ben indult, még a 2000-es években is tartott (azoknál, akik még éltek), és az ÖSSZES 11 éves gyereket felmérték, akik egy adott nap iskolába mentek Skóciában. Vagy pl. Svédországban évtizedeken keresztül az ÖSSZES besorozott férfit felmérték. Ezek tényleg jelentős adatbázisok, nem lehet csak elhessegetni egy kézlegyintéssel őket azért, mert nem az van bennük, amit gondolunk. De pl. az ikervizsgálatoknál is elképesztő mennyiségű egypetéjű ikerpárt vizsgáltak évtizedekig. Nem is tudtam, hogy létezik ennyi. :-) Ez nagyon fontos tény, hogy EZEK TÉNYEK, több száz, egymástól független vizsgálat erősíti meg őket.

Akkor most nézzük, hogy mi az, ami erősen korrelál az IQ-val! Mint mondtam, a következőket mind vizsgálatok támasztják alá, és a könyvben egyenként részletes kifejtés található, itt csak VÁZLATOSAN összefoglalom az ismereteket.

Szóval, akinek nagyobb az IQ-ja, annak

-nagyobb a fizetése

-egészségesebb és tovább él,

-kevésbé válik el,

-ritkábban kerül börtönbe,

stb. És magas a korreláció.

Tudnék még sorolni tulajdonságokat, de ezek részben átfedések lennének. Pl. magasabb IQ-val kevésbé dohányzik az ember, de ez összefügg azzal, hogy egészségesebb. Az a durva tény, hogy az IQ kb. MINDENRE  hatással van. Egyszerűen aki "okosabb", az jobban átlátja a világ dolgait, ezért egészségesebben él, nem indulatból követ el cselekedeteket (pl. a bűncselekményeknél ez gyakori), jobban teljesít a munkahelyen, ezért jobb lesz a fizetése, ezért jobb helyen lakik, ezért vele szemben is kevesebb bűncselekményt követnek el, jobban átlátja a csalásokat, ezért nem teszi kockázatos befektetésbe a vagyonát stb. (hogy mit jelent az "okosabb", arról még lesz szó.) Érdekes az összevetés a csoportadatokkal is: amelyik országnak nagyobb az IQ-ja, ott a GDP is magasabb (erős korrelációval, nyilván kivételekkel).

A következő, esszenciális kérdés, hogy mitől függ az IQ?

A válasz az, hogy szinte kizárólag örökletes tényezői vannak. Pontosabban rontani lehet, azaz alkoholizmus, betegségek, balesetek, és az idős kor változtatja (és fontos, hogy gyerekkorban nem lehet megbízhatóan mérni), de NINCS ISMERT MÓDSZER AZ IQ JAVÍTÁSÁRA. Ha valaki csacsi azt gondolná, hogy az oktatás ilyen, akkor az nézze meg a könyvben az ezzel foglalkozó részt. Olyan volt pl., hogy emberekkel sokat töltettek ki tesztet, és akkor 4-5 ponttal javult az eredményük, de 5-10 év után megismételték a teszteket, és kiderült, hogy visszaestek. Ennek a magyarázata az, hogy nem az IQ-juk nőtt meg, hanem csak a tesztet tanulták meg jobban kitölteni. A már említett ikervizsgálatoknál az ikrek IQ-jait (egypetéjű, akiknek a génállománya "azonos")  mérték olyan esetekben, ahol a család szétesett, és külön nevelőszülőkhöz kerültek. Szinte elhanyagolható volt köztük a különbség, pedig mondjuk az egyik egyszerű munkáscsaládba került, a másik pedig az elitbe került. Bár itt is tízezres nagyságrendről beszélünk, van egy még jobb ikervizsgálati módszer: ugyanazokban a családokban, ahol ugyanúgy nőttek fel a gyerekek, vizsgálták az ikrek IQ-ját a velük nem pontosan azonos génállományú testvéreikével. És ott tényleg nem lehet mondani, hogy más a családi háttér, és itt is sokkal közelebb volt az ikrek IQ-ja egymáshoz, mint a többi testvérükhöz. Mert ez egyszerűen örökletes. Van egy jó görbe a könyvben, ami azt mutatja be, hogy az örökletes és a tanult hatásoknak mi a szerepe az IQ-ban. Ott az látszik, hogy 6-8 éves korban közel azonos a súlyuk (bár már ott is az örökletesség vezet), de a környezeti hatások súlya 60 éves korra NULLÁRA csökken. A genetikus hatásoké 45 éves korig óriásit emelkedik, majd a betegségek hatására az is csökken. Érdekes kivétel az iskolai végzettség. Az egyetlen vizsgált jellemző, amely nem a genetikától, hanem a családi környezettől függ (de a fizetés már pl. megint inkább genetikus gyökerű.)

Akkor miért van, hogy egyes országok IQ-ja sokkal nagyobb a többiekénél, ha nem fejleszthető az IQ? A válasz nagyon egyszerű: bár az egyes embernél nem fejleszthető, közösségeknél igen. Egyszerűen olyan környezet kell, amiben az okosabbnak több utóda lesz, mint a rosszabb IQ-júnak. Ilyen szűrő pl. a hideg. A finn átlag-IQ 101, a görög meg 91. Történelmi adatok elemzéséből kimutatták, hogy pl. Angliában a gazdagabbaknak több gyerekük volt, mint a szegényebbeknek. Egyébként az évszázadok során nőtt az emberiség IQ-ja, azonban az utóbbi évtizedekben csökken. Az olaj és más erőforrások bősége nyilván a alacsonyabb IQ-júaknak kedvez.

Most pár magyarázat és vélemény következik a témáról.

Hogyan is lehet szemléltetni, hogy mi a fene is ez az IQ? Úgy kell elképzelni, hogy az IQ a fejünkben lévő utasításfeldolgozó mikroprocesszor teljesítménye. Akinek nagyobb, az ugyanannyi idő alatt több számítást tud elvégezni. Esetleg még a memóriakapacitás is beleszámít. Ha sakkozol valakivel, akkor ugyanannyi idő alatt több lépést tudsz kiszámolni előre, és azok közül kell kiválasztanod, hogy melyiket léped. Ha mondjuk megcsalt a feleséged, akkor hirtelen felindulásból lelövöd,vagy átgondolod, hogy ez mivel jár, és nem húzod meg a ravaszt. Vagy azt mondod, hogy a dohányzás miatt korábban fogok meghalni, és el sem kezdem. Vagy egyszerűen jobban meg tudok oldani bonyolult problémákat, és ezért a munkahelyen jobban meg fognak becsülni. Ezt jelenti időzőjelben, hogy okosabb. Nincs benne erkölcsi töltet: lehetsz mocskos gengszter is, de abból a jobb. Nincs benne lexikális tudás: lehetsz egyszerű halász, aki nem ismeri az angol irodalmat, de valahogy te fogod ki mindig a legtöbb halat. Szóval nem szól ez semmiről, csak kizárólag a logikus gondolkodásról.

Van egy kedves ismerősöm, akit eléggé szeretek, de hát nem túl jó társasági ember. Középiskolában az országos matematikaversenyen 3. lett. Az országoson, bzmeg. Na most neki se családja, se senkije,. Otthon ül és számítógéppel játszik. Ezt jelenti a korreláció, ami nem 1. De akkor mi számít még az IQ-n kívül, ami "normálissá", sikeressé teszi az embert? Én a következőket azonosítottam: kitartás, kommunikációs készség, szorgalom, egészség és legfőképp MOTIVÁCIÓ. Ha ezek nincsenek meg, lehet rohadt jó processzorod, nem leszel a világban "sikeres". (Bármit is jelentsen ez.) Ezért nem minden magas IQ-jú ember sikeres, mert hiányzik belőlük egy csomó más, fontos tulajdonság. Bár meg kell jegyeznem, hogy véleményem szerint ezek is genetikai alapúak, de most ebbe nem mennék bele. Kíváncsi lennék, hogy ha csinálnának egy egyesített kutatást, ahol ezeket együttesen vizsgálják az IQ-val, mennyi lenne a korreláció fenti kategóriákhoz. 0,9? De ez tényleg csak egy saját sejtés.

És akkor térjünk rá, hogy miért elkeserítő ez az egész kutatás !

Egyszerűen azért, mert mindennel szembe megy, amit eddig nekünk tanítottak az iskolában, és akár az egyházban is. Külön fejezet volt az örökbefogadásról a könyvben, ahol MINDEN mázat és romantikus elképzelést a számok nyelvén eloszlattak ezzel kapcsolatban. Te hiába neveled szépen az örökbefogadott gyereket, az élete nem sokban fog különbözni a valódi szüleikétől. Hiába tuszkolod be az osztályterembe integráltan a leszakadó gyereket, csak a többieket fogja akadályozni, neki sok haszna nem származik belőle. Pedig ezt hallottuk évtizedeken keresztül, főleg a kommunizmusban. Hogy mindennek oka az elnyomás. Egyenlőséget kell teremteni, és akkor minden jó lesz. Hát nem ez a helyzet. Mikor ezt elmeséltem egy ismerősömnek, ő egyből a protestáns eleve elrendelés  tanát említette. Hogy én ebben hiszek? Mire én megkérdeztem:

-Miért, mit kéne tennem? Eldobni a világról kapott megmért eredményeket, és felülírni egy szép álommal?

Mert igenis fáj az igazság, nekem sem tetszik. De mi a szart tegyek? Tegyek úgy, mint Galilei bírálói? Pedig én szoktam mondogatni, hogy nézz bele abba a k. távcsőbe! Mint mikor sokáig hittek az emberek abban, hogy a Föld lapos, és aztán valaki megmérte, hogy nem az. és akkor ki cselekedett helyesen? Aki azt mondta, hogy ez baromság, ne foglalkozzunk vele, hiszen olyan szép volt eddig, vagy aki nagy nehezen elfogadta?

Azonban ha elfogadjuk ezeket a TÉNYEKET, mert ezek azok, akkor ebből rengeteg, még kényelmetlenebb igazság következik. Pl. a régiek hagyománya, a gyerek házastársának szülők általi megválasztása. Hogy igenis, szívás, ha a gyereked egy alacsony IQ-jú országból választ házastársat magának, mert akkor az utódaid szerencsétlenebbek lesznek. Mert ilyen kényelmetlen kérdések tömkelege fog felmerülni azonnal. De most ne gondoljuk tovább, elég megemészteni a fentieket is.

 

Egy sajnálatos dologgal zárnám ezt az összefoglalót: hogy miért is írta meg a szerző ezt a könyvet?

Vagy a beszélgetésből vagy a műből magából derül ki, hogy az ő szakmája pszichológus, csak ő a metrikus vagy mifene (megvan: pszichometria) területével foglalkozik. És elkeseríti, hogy az országban pszichológusok NEMZEDÉKEI kapnak diplomát úgy, hogy a legújabb, legkorszerűbb kutatási eredményekről még csak nem is hallottak. Szégyen. Miközben állítólag pl. az Egyesült Államokban ezek evidenciák, még akkor is, ha nem illik róluk beszélni. Ezért írt inkább tankönyvet, mert a saját szakmáját akarja felemelni.

Sok sikert kívánok neki! :-)

 

Frissítés 1:

 

Közben felmerült egy kérdés, amiről a könyvben is volt szó, de kihagytam. Miszerint akkor fölösleges-e a tanulás? Hiszen nem fejleszti az értelmi képességeket. Mondjuk a gyereked matek tagozatos osztályba adod. Nem fog fejlődni, de a matekpéldákat jobban meg fogja tudni oldani.

A válasz pont az ellenkezője: nagyon fontos a tanulás. Pont azért, mert nem lehet a képességeket (itt az IQ-ról van szó, de az a gyanúm, hogy ez minden képességre vonatkozik) fejleszteni, nincs más módod az életben, mint olyan értékes tudásra szert tenni, ami növeli a munkaerőpiacon az értékedet, amitől jobb lesz a kereseted, és akkor valamennyivel  jobban élhetsz. Tanulni ugyanis mindenkinek lehet, a tényszerű tudásanyagot megtanulhatod. Kisebb IQ-val lassabban, de nincs akadálya. Ha megtanulsz egy nyelvet, ha megtanulsz villanyt szerelni, vakolni, masszázst végezni, felszolgálni, fogat tömni stb. stb., akkor nem leszel elveszve, sikeres lehetsz. Pont ezért hibás a liberális iskolaszemlélet, hogy csak "képességeket" oktassunk, tudást ne. Pont az ellenkezője az igaz. Csak ahhoz ismerni kéne a korszerű kutatási eredményeket.

 

 

 

IQ

A bejegyzés trackback címe:

https://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/api/trackback/id/tr718038024

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MEDVE1978 2023.01.31. 18:38:07

Nem értek egyet.

Itt van két link:
www.mensa.org/iq/genes-and-environment
worldpopulationreview.com/country-rankings/average-iq-by-country

Az első a mensa (irtózatosan intelligens emberek szövetsége) honlapjáról egy idézet:
"Numerous studies on twins suggest that between 40 and 80 percent of the variance in IQ is linked to genetics, suggesting that genetics may play a larger role than environmental factors in determining an individual’s IQ."

Egyszerűsítve fordításban: az egypetéjű ikreken végzett nagy számosságú kísérlet azt mutatja, hogy az IQ genetikai determináltsága 40-80% között van a környezeti tényezőkhöz képest.

Ha a középértékre 60% lőjük be, a 40% akkor is nagyon jelentős faktor a környezeti tényezőknél. Ami konkrétan az, hogy hogyan fejleszted az adott személy intelligenciáját, hogyan tanítod a gyereket, tanítasz-e neki problémamegoldást vagy mondjuk csak magolást, bátorítod-e, hogy új dolgokat próbáljon ki stb.

Ha világtérképet nézed, teljesen egyértelmű, hogy az anyagi lehetőségek, iskolarendszer egyértelműen befolyásolja az IQ-t.
Ettől függetlenül én nem hiszem el, hogy pl: Kínában 105 lenne az átlagos IQ....

grundigg 2023.01.31. 19:02:53

"Azonban ha elfogadjuk ezeket a TÉNYEKET, mert ezek azok, akkor ebből rengeteg, még kényelmetlenebb igazság következik. Pl. a régiek hagyománya, a gyerek házastársának szülők általi megválasztása."

Mi köze az IQ-nak ahhoz, hogy a te életedről te döntesz vagy az apád?

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2023.01.31. 19:05:11

@MEDVE1978:
Az első felvetésedre majd alaposan válaszolok, előtte utánanézek. Azonban erre nagyon egyszerű a magyarázat:

"Ha világtérképet nézed, teljesen egyértelmű, hogy az anyagi lehetőségek, iskolarendszer egyértelműen befolyásolja az IQ-t."

Fordított az irány. Ahol magasabb az IQ, az nagyobb GDP-vel jár, ezért jobbak az anyagi lehetőségek.

Egyébként nekem is gyanús, hogy a kínaiak csalnak, de sajnos a környező országokban is magas: Hongkong, Szingapúr, Japán, Dél-Korea is elől van. Ezek együtt éltek évezredekig, gondolom nagy a genetikai közelség köztük, bár persze kölcsönösen utálják egymást. Mindenesetre egyelőre ne kérdőjelezzük meg a statisztikai adatot, ha nincs rá jó okunk.

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2023.01.31. 19:10:23

@grundigg: Látom, nem olvastad el a hivatkozást, amit régebben írtam.

Egyszerű: ha a szülők választanak évszázadokig, akkor szigorú elvek mentén fognak válogatni, és nem aszerint, hogy a gyereknek ki tetszik. Ez tkp. önkéntes "tenyésztés". Ha megnézzük a németeket, ahol nagy volt a földhiány vagy az oroszországi zsidókat, akkor látjuk, hogy viszonylag rövid idő alatt kialakult egy jól specializált sikeres réteg. A németeknél a szorgalmas emberek, a zsidóknál a jó vállalkozók, újítók.

grundigg 2023.01.31. 19:23:57

@fofilozofus:

Egyrészt ez az emberi szabadság és méltóság kérdése: attól, hogy magasabb az IQ-m, mint a tied, nem leszel a szolgám vagy a kutyám, a te életedről te döntesz.

Másrészt bizonyításra szorulna, hogy egy 30 éves felnőtt ember rosszabb döntéseket hoz, mint a 60 éves szülei. Talán választójogot is csak a szigorú elvek mentén válogató nyugdíjasoknak kéne adnunk, rögtön szárnyalna a nemzeti IQ.

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2023.01.31. 20:24:03

@grundigg: ", hogy egy 30 éves felnőtt ember rosszabb döntéseket hoz, "

Itt valami nagy ismerethiány lehet. 30 éves???? A lányok 16 éves korban mentek férjhez akkoriban. :-))) A 30 éves már majdnem nagyszülő volt. :-))))

"attól, hogy magasabb az IQ-m, mint a tied, nem leszel a szolgám vagy a kutyám,"

Ez így van, de ki írt ilyet????????

lobaszopiatej 2023.01.31. 20:36:53

Ezért sok a fideszes, hisz belőlük van a legtöbb (alacsony IQ-júak halmaza).

grundigg 2023.01.31. 20:49:43

@fofilozofus:

Akkor biztos félreértettelek. Az a "kényelmetlen igazság", amiről írsz, úgy tűnt, hogy az, hogy milyen klassz lenne, ha ma is a szülők választanák meg a gyerek párját. Mert ez az IQ szárnyalásához vezet. Ellenben ha a magas intelligenciájú gyerek választ, az egyenes út a hanyatláshoz.

De ha nem ez, akkor mégis mi az a kényelmetlen igazság? Hogy a szülő szeretné, ha a gyereke sikeres párt találna?

MEDVE1978 2023.01.31. 21:22:47

@fofilozofus: A problémám a szülők választják meg a gyereknek a partnert és ez magas IQ-t eredményez a társadalom egészében egyszerűen az, hogy szerintem nem ez volt a fő motivációs erő / szelekció mozgatórugója, hanem az anyagi / társadalmi státusz megőrzése és emelése.
Tehát Misi a falusi pék, azért ment hozzá Marcsihoz a falusi cipész lányához, mert mindkettőjük szülei azt mondták, hogy jó parti a másik. Nem pedig azért, mert Misi vagy Marcsi a legélesebb kés volt a fiókban. Lehet, hogy Béla, a nincstelen parasztgyerek vagy Géza szomszéd cigánypudré jobb problémamegoldó képességgel rendelkezett, Marcsit mégsem adták volna soha hozzájuk.

Ubul80 2023.02.01. 01:50:56

Ha ezt továbbgondolom, az oktatás szerepe is erősen kérdőjeles

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2023.02.01. 10:50:26

@Ubul80: Nem mertem továbbgondolni egyelőre, mert kemény dolgok jönnek ki belőle. Az oktatás vélhetően csak annyit számít, hogy ne rontsa el a gyereket. A jó gimnáziumok Magyarországon erősen válogatott gyerekekkel működnek. Tehát nem azért jók, mert ők hú de mennyire megtanítják a gyerekeket, hanem mert kiválogatják a javát. Persze ez ördögi kör, mert a jobb tanárok szívesebben mennek oda. De a jó iskolák lényege, hogy az osztálytársak ne húzzák vissza a többieket. Ha pl. az a norma, hogy menő az, aki nem tanul, az visszahúzás, De ha semmi különöset nem csinál az iskola csak nem rontja el, akkor már jó. :-) Valami ilyesmi lehet a végkövetkeztetés. :-)

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2023.02.01. 10:56:56

@MEDVE1978:
"Tehát Misi a falusi pék, azért ment hozzá Marcsihoz a falusi cipész lányához, mert mindkettőjük szülei azt mondták, hogy jó parti a másik. Nem pedig azért, mert Misi vagy Marcsi a legélesebb kés volt a fiókban. "

De ha igaz az, hogy a jobb IQ-júaknak nagyobb a jövedelme, akkor ez nem nagy tévedés. Persze lehet olyan, hogy gazdagnak hülye gyereke van, de itt milliós példányszámról beszélünk. Ha ezt beszorozzuk 3-400 évvel, akkor ez a rendszer feldúsítja a szorgalmas, okos embereket. Míg ha csak simán szimpátia alapján választanak párt maguknak a gyerekek, akkor nem lesz ilyen feldúsulás. Szerintem. De le kéne modellezni.

Általánosan: ha van egy rendszer, amiben van a kiválasztásra egy vezérlőelv meg egy másik, amiben ez a vezérlőelv nagyon gyenge, akkor az a rendszer fogja kidobni több százmillió iteráció után a jobb eredményt, amelyikben erősebb ez az elv. A másik meg lehet, hogy nem is konvergál.

grundigg 2023.02.01. 12:09:55

@fofilozofus:

Amiről te beszélsz, azt úgy nevezik, hogy suba a subához, guba a gubához, és nem az IQ növekedéséhez, hanem kasztosodáshoz vezet, ami nem feltétlenül az adott társadalom hosszú távú sikerességének záloga.

Továbbra sem tudni, hogy szorgalmas és okos szülők szorgalmas és okos gyereke miért ne akarna szorgalmas és okos társat magának, továbbá hogy a szülők miért tudnák jobban eldönteni, hogy a gyerekük mely társsal tudna sikeres életet leélni, mint maga a gyerek. Persze a 12 éves gyereknél valószínűleg jobban tudja a szülő, de ezt a problémát megoldja, ha az ember nem akarja 12 évesen férjhez adni a lányát.

Ubul80 2023.02.01. 21:17:25

@fofilozofus: Tehát ha matek tagozatos osztályba iratom a gyereket, annak megvan az az előnye hogy jó képességű gyerekek közösségébe jár, de kurvára feleslegesen tornáztatják az agyukat a matekkal, mert az értelmi képességük nem fejlődik egy hangyafasznyit se? Nyilván módszereket tanítanak nekik, meg gondolkodásmódot stb.. Előbbit idővel elfelejtik ha nem használják, utóbbit talán nem.

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2023.02.02. 11:23:51

@Ubul80: Sajnos így van, az értelmi képességeket nem fejleszti a matek tagozatos osztály. Ellenben szert tesznek tudásra, azaz a matematikai problémákat ismerni fogják, ezért ha olyan (vagy hasonló, pl. informatikai stb.) feladat kerül eléjük, akkor azt könnyen meg tudják oldani.

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2023.02.02. 11:32:03

Ki is egészítettem a cikket a tanulásról, mert az fontos következmény.

HaCS 2023.02.02. 11:37:11

Az alapos összefoglalóhoz némi széljegyzet.

Az IQ átlaga a vizsgált populációban MINDIG 100. Ez az egész mérés lényege, és az eredmények alapja. Ha egy országon belül méred, akkor is, ha világszerte, akkor is. Akár ugyanazzal a teszttel. Ugyanis nem abszolút értéket mér, hanem relatív intelligenciát a populáción belül, azaz a pontozási rendszert változtatja, ill. kell változtatni, pont míg a 100 átlag (és normál eloszlás) létre nem jön a mért populációnál. Igen, egy pontosan ugyanúgy megírt ugyanolyan feladatsor lehet az egyik populációban 97, a másikban meg 115. Vagy nagyjából bármennyi, amíg a normál eloszlás valószínűségei megengedik.

Szóval nem igazán tudom, mit mért az az országokra bontott mérés, milyen számtannal, milyen korrekciókkal, de hogy nem IQ-t, az a definícióból biztos. Az országokon belüli populáció mérésének így nincs értelme (mindenhol 100 lesz az átlag), a világpopuláción meg simán nem jön ki a matek a 100-as átlagra (India:76,24 Kína:104,1), az eloszlásról nem is beszélve.

Ettől még lehet hasznos, számtalan más módszer van az intelligencia mérésére, csak ez nem IQ-számítás.
süti beállítások módosítása