Mindenki szentként tiszteli a hőszigetelést. Ez rendjén is van, csakhogy megfeledkezünk a hőkapacitásról, sokan azt sem tudják, mi az. Ezt szeretném most egy kicsit körüljárni.
A hőszigetelő tulajdonság azt jelenti, hogy egy anyag, most egyszerűen beszéljünk falról, de természetesen ez a hűtőszekrény fala is lehet akár, szóval az egyik oldalról a hő (vagy annak hiánya) hogyan megy át a másik oldalra. Ezt U értéknek is szokták hívni, mértékegysége a W/m2K. Ebből látszik, és egyben logikus is, hogy mitől függ a hőveszteség egy házban. Az egyik a négyzetméter. Nyilván, ha kétszer akkora falfelületem van, akkor kétszer annyi a hőveszteség. Másik a hőmérsékletkülönbség. Ez talán már nem annyira nyilvánvaló, de ez is lineáris: ha a fal két oldalán 10 fok a különbség, akkor tízszer annyi meleg "megy ki" a másik oldalra (a Watt ugye egyenlő J/sec, azaz egy másodperc alatt mennyi energia távozik), mint ha pl. csak egy fok lenne a különbség. Ez az U érték pedig az anyagra jellemző tulajdonság: ha a házunk fala kőből van, akkor rohadt gyorsan kimegy a meleg, ha pedig jó hőszigetelő tulajdonságú dologból (ez általában a levegő szokott lenni valamilyen formában: szalma keverve a vályogba vagy valamilyen műanyaghab (Austrotherm pl.)), akkor meg lassabban. Egy ismerősöm Erdélyben szigetelés nélküli kőházban lakott, és reggelre megfagyott a víz a konyhában a pohárban. :-))) Pedig sokat fűtöttek nappal.
Jó kérdés, hogy ELMÉLETILEG mennyi fűtés kell egy házba? (Egy ismerősöm szokta mondogatni, hogy a gyakorlat és az elmélet között elméletileg semmilyen különbség sincs. :-) ) A válasz az, hogy amennyi kimegy. Tehát ad absurdum 0 is lehet, ha baromi jó hőszigetelés van a házunkon. Egy jó sztori: egy ismerősöm passzív házat épített, és sokszor kérdezgettem tőle, hogy mennyi náluk a fűtés? Sokáig nem mondta meg, mert még építés alatt volt a ház, aztán meg nem volt egy éves időszak, hogy jó átlagot lehessen mondani. Aztán egyszer csak szólt, hogy megvan az adat, kiszámolta, 5000 forint. Hát mondtam, hogy ez elég jó szám, örülnék, ha havonta ennyit kéne fűtésre költenem. Mire ezt válaszolta: milyen havonta? Évente. :-))))))))))) Szóval le lehet ezt a számot vinni rendesen. Náluk hőszivattyús fűtés van, de mondta, hogy nem ettől olcsó, az csak kicsit jelent, hanem egyszerűen nem megy ki a házból a meleg. Ennyi. Azt mondta, hogy most már nem építene passzív házat, hanem alacsony energiájú házat, mert az sokkal olcsóbb, és akkor az éves fűtés lehet, hogy a duplája lenne, de még az is belefér. Persze nála 20 cm-es hőszigetelés van kívülről, és a nyílászárók is elég jók. Manapság már abból is lehet jó U értékűt venni elérhető áron. Persze a kereskedők, akik viszonylag rosszabbakat árulnak, ha nagyon kérdezed, megmondják az U értékét, de itt van egy jó trükk: az üvegre (Ug) viszonylag jó U értékek vannak, azt közlik veled. Igen ám, de a hő a kereten távozik (Uf) nagy mértékben, azt nem szokták rákötni az orrodra. Tehát a teljes U-t kell megkérdezni. És a beépítés is roppant fontos, mert ha vacakul teszik be, akkor a hőhídon kimegy a hő.
Szóval ez volt a hőszigetelés, amiről általában mindenki tud. De alapvetően a hőkapacitásról akarok beszélni. Mi is az valójában? A hőkapacitás a ház hőtároló képességét jelenti, ami nagyjából megegyezik a ház tömegével: ha kicsi, akkor kicsi a hőkapacitása, ha nagy a tömege, akkor nagy. És az a jó, ha nagy. De mi is az akkor?
Egy szemléletes példát mondanék. Képzeljük el, hogy kint vagy egy erdőben Alaszkában, ahol -30 fok van. Van egy jó hőszigetelésű házad, nincs benne fűtés, és nyitva van az ajtó-ablak. Tegyük fel, hogy a ház közepén van egy tíz tonnás kő, ami 50 fok meleg. Persze kintről bejön a hideg, tehát bent is hideg van. De ha becsukom az ajtót, akkor kívülről már nem jön be a hideg. El tudjuk képzelni, hogy ez a hatalmas kő pillanatok alatt meleggé varázsolja a házunkat. Fordított esetben is működik: Afrikában vagyunk és ez a kő nagyon hideg: ha becsukjuk az ajtót, pillanatok alatt hűvös lesz a szobában. Ha bejön a szellőztetéskor 30 kg tömegű levegő, ami mondjuk 20 fokkal hidegebb, mint a szobánk fala, akkor ha a szobám falának tömege 5 tonna, akkor a beengedett levegő tömege a falénak 0,6 százaléka. A falam minimálisan fog lehűlni, a levegő viszont felmelegszik szobahőmérsékletűre nagyjából a tömegek arányában.(A fajhő mértékegysége: kJ/kgC.) Ezért kell úgy szellőztetni, hogy gyorsan, nagy felületen, mert miután a levegő már kicserélődött, nem lesz frissebb, viszont folyamatosan hűti a falakat. Nem tudom, sikerült-e megvilágítanom, hogy mi ez a hőkapacitás, de olyan ez, mint pl. egy lendkerék vagy egy kondenzátor az elektronikában, ha ez mond egyáltalán valamit. A lényeg, hogy "kisimítja" az ingadozásokat. Mondhatjuk úgy, hogy a nagy tömegű fal tulajdonképpen a téli hideget tárolja vagy az estit.
És akkor az eredeti kérdés: milyen anyagból építkezzünk? Nagy vonalakban: hideg helyeken olyan épület kell, aminek jó a hőszigetelése, meleg helyeken, aminek jó a hőkapacitása. Ha megnézzük a kanadai házakat, láthatjuk, hogy OSB-lapból összedobnak egy viskót, de ráragasztanak jó vastag hőszigetelést, hogy ne menjen ki a meleg. Ha elmegyünk Görögországba, azt látjuk, hogy jó vastag kövekből építik a falakat, és esetleg lemeszelik, ha nem túl lusták hozzá. Hőszigetelés (meg tető) sehol.
Magyarországon milyen az időjárás? Hát kontinentális, azaz hideg is van és meleg is van. Akkor ezek alapján milyen házat kell építeni? Hát olyat, aminek jó a hőszigetelése és a hőkapacitása is. És milyet építünk? Hát általában olyanokat, amiknek tűrhető a hőszigetelése, a hőkapacitás meg képben sincs, az olyan, amilyen. Ezért irdatlan nagy baromság más népek szokásait majmolni, mert az az ő környezeti adottságaikhoz igazodik. Mediterrán tető ott, ahol sok hó szokott esni? Könnyűszerkezetes amerikai ház?? Persze, ha a légkondi áramszámláját akarod egész életedben fizetni. Van egy ismerősöm, aki a XXXX-nál dolgozik, és mivel vállalta, hogy bemutatóház lesz az övé, nagy kedvezménnyel megkapta az anyagokat.(Az más kérdés, hogy nem laknék vasból készült házban :-) ) Persze szuper jó a hőszigetelés, mindenhol jó vastag Austrotherm van. De már MÁJUSTÓL PADLÓN MEGY A LÉGKONDI, mert különben nem lehet elviselni a meleget.
És akkor még egyszer az eredeti kérdés: miből kell építeni a házat.
A válasz az, hogy nem tudom.
Régen kis méretű téglák voltak óriási tömeggel. Ha azokat agymásra rakjuk, akkor viszonylag elég nagy tömegű falat kapunk, amiről nem tudom, hogy már jó lenne-e. Azonban az a helyzet, hogy manapság részben a hőszigetelés, részben az anyagspórolás miatt kikönnyített téglákat lehet kapni (pl. Porotherm). Ezeknek, még a szélesebbnek sem olyan nagy a tömege, amekkora elégséges lenne. Pl. nekem volt egy vályogházam, amit még a dédapám épített az 1800-as évek végén. Na annak volt tömege, abba nyáron felüdülés volt bemenni. Emlékszem a gyerekkori forró nyarakra, a hosszú nyári szünetekre. Játszottam az udvaron (anyám kolléganője meg is kérdezte tőle, hogy ki az a kis cigánygyerek az udvarotokon? :-) ), és mikor bementem, mindenféle légkondicionáló nélkül nyugodtan ledőlhettem pihenni. Ráadásul, ha kis méretű téglával próbálkoznál, az biztos, hogy a kőműves hozzád vágná a vakolókanalat, mert a mai téglákkal olyan gyorsan haladsz, hogy kis túlzással egy nap alatt felépítesz egy házat.
A fent említett vályog lehetne megoldás, azonban ehhez kevesen értenek, és ha el kell adnod a házad, annak ellenére, hogy korszerű és milliókat öltél bele, le fognak nézni, és a putrikkal leszel egy árszinten.
Marad a beton, de azt sem tudom, hogy hogyan lehetne normálisan, költséghatékonyan felépíteni. A Prokozept elvileg jó megoldás (Lego-szerűen összerakod a hungarocell elemeket, és kiöntöd betonnal), de egy építész mondta, hogy ennek nagyon rossz a hőkapacitása. Vélhetően azért, mert befelé is van szigetelőanyag. Az is szempont, hogy a választott megoldás ne kerüljön többe, mint mondjuk 30 évig a légkondi működtetési költsége.
Őszintén kérdezem, hogy van-e valakinek ötlete erre a problémára, van-e valami jó megoldási javaslata, ugyanis szerintem jelenleg normális áron nincs erre jó módszer. Ha kellene építkeznem, akkor venném a legnagyobb téglát (az hiszem, az a 44-es méret), abból megépíteném. Aztán néha-néha nyáron, csúcsidőben bekapcsolnám a légkondit a házban, de csak kevés időre. (A tetőtérről ne beszéljünk, mert az ebből a szempontból rémálom.)
Alapvetően a házak faláról és magáról a hőkapacitás fogalmáról akartam írni, de akkor csak dióhéjban a többi anyagról is írnék. Jó konzervatívként azt javaslom, hogy ne nagyon válasszunk eltérő anyagokat, mint az őseink, de legalábbis a fontolva haladást tanácsolom. A tetőt éri a nap és a víz szélsőségesen, ott a legjobb az agyag. Istenem, hányszor hallottam már, hogy igen, régen még nem tudták rendesen megcsinálni a lapos tetőt, de ma már ez nem jelent gondot. Lfszt. Minek küzdeni az elemekkel, mikor ha elengeded a vizet, elmegy magától? De nem, te harcolsz az elemekkel. (Még a fogamzásgátlók ilyenek: az előző évtizedben persze károsak voltak, de EZ MÁR ANNYIRA KORSZERŰ, ennek már semmilyen káros mellékhatása nincs. Aztán ugyanezt meghallgathatod tízévenként.)
Biztos a tervezőasztalon baromira jól mutat, ha a ház fala be van burkolva fával, de a tető után a fal a második, amit egyszerre ér a nap és a nedvesség. Ha szeretnél minden évben falat festeni rendkívül környezetbarát ( :-) ) favédőszerekkel, akkor nosza. Vagy hagyod, hogy pár év múlva úgy nézzen ki, mint egy disznóól. Aztán cseréltetheted az egészet csilliókért.
Ne feledjük el, hogy házat nem egy évtizedre építünk. Ezért a divatot felejtsük el! A hasznosság vezéreljen minket, és ne üljünk fel a legújabb, legdivatosabb hullámoknak. Építsünk tartós anyagokból, ne úgy mint az amerikaiak, akik 20-30 évre építenek (a megmaradó hasznot meg elköltik Las Vegasban). A könnyűszerkezetes épület nem való erre a klímára, ráadásul nem olcsóbb, mint a rendes ház. Az építkezésnél a csempe, a fűtés, az alap, a tervezés, a tető, a nyílászárók, a villanyszerelés, a konyhapult, meg sok egyéb viszi el a költségek nagy részét, a fal pont nem a legdrágább elem, ne ezen spóroljunk.
Régen úgy építkeztek az emberek, hogy helyi anyagokat használtak fel. Ezért a hegyekben gerendaház épült, az Alföldön meg sárból álltak az épületek. Manapság ez túl romantikus megközelítés lenne, de ha nagy fizikai távolságról szerezzük is be az építőanyagunkat, legalább a szellemi távolság ne legyen nagy, próbáljuk meg nagyjából a hagyományos utat követni.
(Azt hiszem, szívem szerint leginkább vályogházban élnék. :-) )
