Pontosabban részben szólt, de nem úgy, ahogy a romantikus széplelkek képzelik, és az amerikai filmek UTÓLAGOSAN értelmezik. Tudjátok, mikor halk hegedűszóval kísérve könny szökik a szemedbe a sokat szenvedő, többször megkorbácsolt, megerőszakolt szegény néger látványán, mikor az USA elnöke leveszi a láncot a lábáról. Vagy valami ilyesmi. :-)

Mikor tanultuk általános iskolában, lehettem vagy 13 éves, már akkor is röhögőgörcs fogott el, mikor azt mondta a tanárnő, hogy szegény feketék jogaiért halt vagy sebesült meg egymillió ember. Már akkor is tudtam, hogy háborút csak egyetlen dologért vívnak:

LÓVÉÉRT.

Vagy hatalomért, hosszabb távon nagyjából ugyanaz. Ízlelgessük csak a következő mondatot a WIkipédiáról:

"A rabszolgatartást eltörlő északi államoknál se volt elképzelhető, hogy a teljes egyenlőség jegyében állampolgári jogot, szavazati jogot (ami az 1965-ös választójogi törvényig rendezetlen maradt), hivatalviselési jogot adjanak a négereknek."

1965. Jó lenne ezt az évszámot a fenti könnyes jelenetbe is belefoglalni. Baszki, 1965! És jöttek, hogy a dualista Magyarország a népek börtöne, meg elnyomtuk a nemzetiségeket stb. A feketék az USÁ-ban 1965-ig másodrendű állampolgárok voltak. Bár a korbácsolós rabszolgatartás megszűnt, de még száz évig nem kezelték emberekként őket. Ennyit arról, hogy mennyire a feketék felszabadításáért küzdöttek. Vagy valami másért.

Akkor most röviden összefoglalnám a történéseket. Akit hosszabban érdekel, elolvashatja a vonatkozó Wikipedia szócikket, elég részletes: 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Amerikai_polg%C3%A1rh%C3%A1bor%C3%BA

Majd elmondom, hogy miért volt jó a rabszolgák felszabadítása, de előtte arról, hogy miért tört ki valójában a háború.

Az alapvető oka a háborúnak az volt, hogy a dél ültetvényes gazdálkodást folytatott, észak pedig ipari termelést. A délieknek az alacsony vámok feleltek meg, északnak viszont a protekcionista gazdaságpolitika, amely megvédte az akkor még erős angol ipartól az amerikait.Ha elolvassuk hosszabban, akkor kiderül, hogy már legalább egy fél évszázada késhegyre menő közdelem volt köztük. Mikor észak került többségbe a szövetségi törvényhozásokban, akkor irgalmatlanul felemelte a külső vámokat. Ezen sokat buktak a mezőgazdasági termékeiket exportáló déliek. Volt, hogy feltekerték 50%-ra a vámot! Érdemes elgondolkodni azon, hogy pl. 1857-ben, mikor levitték 17%-ra a kulcsot, akkor a szövetségi bevételek 85%-a délen keletkezett! Előtte mennyit kerestek rajtuk? Ha pedig a déliek kerültek a hatalom közelébe, akkor jól levitték a vámokat.

A lényeg, hogy ez volt a háború igazi oka.

Azt azért meg kell említenem, hogy rengeteg vita van Amerikában arról, hogy csak ez vagy a rabszolgák emberi jogainak biztosítása is fontos tényező volt-e, De majd a Corwin-kiegészítésnél láthatjuk, hogy teljesen hidegen hagyta őket az emberi oldala a dolognak. Azt legfeljebb csak utólag mint jó marketingeszközt magyarázták bele. Természetesen vannak olyan történészek arrafelé, akik megmagyarázzák a jól hangzó emberi jogi indíttatást is, de azt is meg tudják magyarázni arrafelé egyesek, hogy az embernek több neme is van. Úgyhogy ezeket az érdekvezérelt okoskodásokat nyugodtan dobjuk a Lenin-összes mellé a szemétdombra.

Akkor mégis, hogy jön a rabszolgaság eltörlése a polgárháborúhoz? Ez nagyon jó kérdés. Isten igazából ezt a kérdést nem sikerült teljesen tisztáznom. Azt biztos, hogy több érdek is szerepet játszott:

1. Ez adta a déliek erejének a gazdasági alapját. Ha ezt megtörik, akkor sem tudnak újból fegyveres ellenállásba kezdeni.

2. Elavult termelési mód volt, az iparhoz képest egyre kisebb lett a jelentősége, ezért nem érte meg fenntartani.

3. A tőkés északiak számítottak rá, hogy a felszabaduló szabad (legalábbis szabadon költöző) fekete munkaerőt olcsón fogják tudni foglalkoztatni.

4. Etikai szempontok.

Igen, nem kell eltitkolni, voltak ilyenek is. Sok embernek erkölcsi aggályai voltak a rabszolgatartással szemben. De persze ne legyünk naivak, ezek önmagában nem vezettek volna a megszüntetéséhez, ha egyébként megéri. Azt azért említsük meg, hogy sok északi államban tilos volt a rabszolgatartás, de ez sem erkölcsi indokok miatt. Arról volt szó, hogy a déli ültetvényeseknek nagy tőkéjük volt. Ha egy állam megengedte a rabszolgaságot, akkor a tőkeerős déliek felvásárolták volna a földeket a kisparasztok elől, akik lassan kiszorultak volna az államból. Tehát a rabszolgatartás ellenzése északon nem erkölcsi alapon történt, hanem itt is a lóvéééééééé számított.

És akkor jöjjön a Corwin-kiegészítés, ami lebuktatja ezt az egész álszenteskedést!

1861. február 27-én már nagyon feszült volt a helyzet, ezért a republikánusok benyújtották az alkotmány 13. kiegészítését, ami arról szólt, hogy ezentúl minden állam saját maga dönti el, hogy rabszolgatartó akar-e lenni, és soha többé nem lehetne ezt a kérdést a kongresszus hatáskörébe utalni!

Remélem, érthető. Ha nem, akkor elmondom magyarul is: leszarjuk, hogy marad-e a rabszolgatartás, csak ne essen szét az USA. Hogy mennyire komolyan gondolták, az pedig abból is nyilvánvaló, hogy már a kiszakadt déli államok nélkül is mindkét házban kétharmaddal elfogadták. "Lincoln kijelentette, hogy nem ellenzi az életbe lépést.", " Lincoln maximálisan feladta a kérdés bolygatásának lehetőségét"  :-)))))

Ratifikálására már nem került sor, mert közben kitört a háború. Azonban kristálytisztán világítja meg, hogy mennyire volt fontos az északiaknak a rabszolgák felszabadítása. Gondolták, hogy nem baj, majd utólag csinálunk róla kibszott jó filmeket, és mi leszünk a jóemberek. :-)

Csak még egy idézet:

"A háború kitöréséig hátralevő szűk másfél hónap bőven elég lett volna a Corwin-kiegészítés nyomán az enyhülés megindulására - ha az álláspontok között valóban a rabszolgaság lett volna a legfőbb különbség, hiszen ez a probléma tökéletesen megoldódott volna azzal, ha a Konföderációs államok kinyilvánítják az elszakadás semmisségét és ratifikálják a Corwin-kiegészítést. A leendő 13. alkotmánykiegészítés örök időkre az államok belügyévé tette volna, hogy van-e rabszolgaság a területükön. Ennél nagyobb védelmet a rabszolgaság intézménye nem kaphatott volna,"

Hehehe.

Az összefoglalás előtt még egy értelmezési kérdés: jogos-e polgárháborúnak nevezni a történteket? Végül is értelmezhető úgy az eseménysorozat, hogy független államok háborúztak egymással, hiszen ők már kiléptek a szövetségből. Szerintem azonban mégiscsak helyénvaló a kifejezés használata, hiszen mégiscsak egy szoros országközösségben élők fogtak fegyvert egymásra gazdasági érdekkülönbségek miatt, de szerintem mindkettőt meg lehet indokolni. A vicces az egészben, hogy utólag vitatják a kilépési jogot, nem egyértelmű állítólag a szöveg, hogy el lehet-e hagyni az USÁ-t. Nem baj, mert utólag fegyverrel kényszerítették az összes ellenkező állam törvényhozását, hogy fogadja el az erre irányuló törvénymódosítást. Most már nem lehet elhagyni. :-)

Tanulságok:

1. Ne filmekből, főleg ne az érintett fél által készített filmekből tájékozódj történelmi kérdésekben! (lásd: szovjet és amerikai háborús filmek). Ők csak a saját PILLANATNYI érdekeiket nézik, te meg az igazságot szeretnéd megtudni. Irgalmatlan hazugságokat tudnak terjeszteni ezáltal. Már megnézni is vétek ezeket, de elhinni aztán már tényleg nagy ostobaság.

2. Ne legyünk naivak, mindent a pénz mozgat. Egy barátom mondta anno az SZDSZ kapcsán, hogy fontosak az elvek, de még fontosabb a készpénz.

3. Vessük össze a fenti eseménysort a mai helyzetünkkel. Vajon kiléphetnénk az EU-ból, ha akarnánk (jelenleg jó nekünk, de eljöhet az idő)? Ne tévesszen meg minket, hogy az atomhatalom Egyesült Királyságot hagyták. Amit szabad Jupiternek ugye... Szerintem nem a válasz. Mikor annyira szar lesz a helyzet, hogy megérné elhagyni, addigra már nem fogják megengedni. Csak egy újabb véres (világ?)háború után. :-(