És miért szereti őket mégis sok ember?

Természetesen a mesterséges aromákkal készített élelmiszerek a rossz ízűek, nem maguk az aromák, mert azokat nem fogyasztjuk közvetlenül. Hogy mennyire nem, arra itt egy érdekes adat: valahol olvastam, hogy a mogyoróaroma hígítása: 1 mg 10 000 liter vízhez. :-) Elképzelhető, hogy ez mennyivel olcsóbb, mint mindenbe beletenni a rohadt drága mogyorót. És egyébként az "egészséges" cukormentes élelmiszereknek is ugyanez a mozgatórugója: sokkal olcsóbbak. A profit mindenek előtt! A fene fog majd cukorrépát termeszteni meg a sok hülye paraszttal alkudozni! Megrendelik a havi fél liter aromát a vegyipari konszerntől meg a kicsit több cukorhelyettesítőt meg még egy kis savóból készült tejport, és kész is a több millió darab jégkrém. Nyamm, milyen finom! Esetleg valaki majd kötekedni fog, hogy ez mesterséges, de erre vannak a marketingesek. Majd megmagyarázzák. Mondjuk mindig arra lyukadnak ki, hogy egészségesebb. Végül is úgysem derül ki ötven éven belül, meg rá lehet fogni másra is a betegségeket. "Meg lehet magyarázni", ahogy az őszödi beszédben hallottuk, úgyhogy ez részletkérdés. Emlékszem, egyszer a Spektrumon láttam, hogy hogyan készül a bolognai szósz fejlesztése az egyik nagy gyártó részére. Először megsütötték a húst, de nem teljesen, ugyanis nagyon sokba kerülne teljesen átsütni, ezért adnak hozzá egy kis sült aromát. :-))))) Ha szereted a törvényeket és a virslit, akkor ne nézd meg, hogy hogy készítik őket -- szól a régi Murphy-törvény. :-)

Akkor vágjunk bele, hogy miért is rossz az ízük a mesterséges aromáknak! De előtte egy kis kategorizálás, ugyanis többféle aroma is létezik: természetes, természetazonos és mesterséges. Hát ebből a természetes az igazán kiváló, hisz az "természetes" :-). Mint pl. a gyilkos galóca. A természetes szó itt azt jelenti, hogy a természet állítja elő közvetlenül. De ez még nem jelenti azt, hogy gusztusos. Egy jó példa a természetes eperaroma. Ez egy kanadai fenyőfajta kérgének feldolgozásából keletkezik. Erdélyben pl. többször ittam fenyőszörpöt, amit úgy készítenek, hogy a fenyőhajtásokat (egy évnél fiatalabb ágvégek) cukros vízbe áztatják. Érdekes módon rózsaszínes lesz, és van valamiféle eperíze. Szóval ilyesmiből készül az igazi epres joghurt. De nem elég piros színű! Nem baj, teszünk bele természetes ételszínezéket. Nem nagy gond, csak sok bíbortetűt kell hozzá ledarálnunk. :-) Ugyanis a piros ételszínezék abból készül. Láthatjuk, hogy milyen minőségi anyagokból áll a természetes aromák halmaza. És tényleg, még ezek a legjobb összetevők, ugyanis a többi még veszélyesebb.

Következő kategória a természetazonos aromáké. Ezek olyan vegyületek, amelyek a természetben előfordulnak ugyan, de a nem a természet állítja elő őket, hanem a vegyipar. Ennek a legnagyobb problémája, hogy ELVBEN természetes anyagok. De csak elvben. (ismerősöm mondása: az elmélet és a gyakorlat elméletileg nem különbözik egymástól :-) ) Ugyanis a világon nincs olyan gyártási folyamat, amelyben egy pici szennyeződés ne kerülne a végeredménybe. Persze 99,5%-osan tiszta, de azért egy kis alumíniumvegyület, egy kis tisztítószer, ülepítőanyag stb. csak bekerül. De az nem káros senkire. :-)

A csúcsa az aromáknak a mesterséges aroma: ezek a vegyületek nem léteznek a természetben, nem csak az előállításuk, hanem már maguk a felépítésük is mesterséges. Ezeknek a legnagyobb baja, hogy az ember szervezete semmilyen módon nincs rájuk felkészülve, és gyakorlatilag nem látja át senki, hogy milyen hatással vannak ránk. Persze teszteket végeznek, de az evolúciós szűrésnél hatékonyabb módszer nemigen létezik. Fogalmuk sincs a forgalmazóknak, hogy milyen hatással van ránk hosszú távon. Szerencsére ez nem is érdekli őket, mikor hasznot hoznak. Annyira figyelnek, hogy rövid távú hatásuk ne legyen bebizonyítható, mert akkor pereket fognak elbukni, és beruházásokat kell nullára írniuk.

OK, már értjük, hogy miért használják őket. Profitért. Most hogy meglepődtem. De miért rossz az ízük?

Vesszőparipám a normális eloszlás, már sokszor írtam róla. Rengeteg tulajdonság ilyen eloszlású a világban. Pl. az ízek is. Mert mi határozza meg az élelmiszerek ízét? Nyilván a bennük lévő vegyületek (meg esetleg még fizikai jellemzők, pl. hőmérséklet). A nyelvünk számtalan vegyületet tud azonosítani és ízélményt előállítani belőlük az agyunk számára. És a lényeg az, hogy egy gyümölcs ízéért nem egyetlen vegyület felelős, hanem több száz. Mikor beleharapunk egy paradicsomba, akkor először a leggyakoribb vegyület ízét érezzük. Majd mikor a nyelvünk (agyunk?) hozzászokott ehhez az ízhez, jön a 2. leggyakoribb vegyület íze, és így tovább. Egy jó gyümölcs íze gyakorlatilag egy normális eloszlású vegyülethalmaz íze. És ezért van nagyon elegáns lefutása. Ettől jó egy finom, értett barack: rétegeket érzünk benne, egymás után jönnek az izgalmas ízek, teltnek érezzük. De mi a helyzet a mesterséges aromákkal, pontosabban az aromákkal készített élelmiszerek esetén? A gyárban beletesznek 4-5 vegyületet, ami a legjobban utánozza a barack ízét (esetleg természetazonos aromát használnak, azaz tényleg a barackban megtalálható ízt érezzük). Viszont ezekből jó sokat használnak. Megesszük és érezzük, hogy valami frenetikusan jó ízű ez a barackos ice tea. És amikor hozzászokunk az aromához, akkor...

Akkor nem jön utána semmi, mert nincs is benne más. Egy nagy üres érzés az egész, olyan semmilyen. Zavarba esünk, mert érezzük, hogy ez milyen jó barackos, de valahogy hiányérzetünk támad. Mert nem jön a 2., 3., sokadik ízhullám. És akkor kérünk még egyet. Tiszta haszon. Ezért nem is helyes a cím, ugyanis nem rossz ízűnek érezzük ezeket az italokat, ételeket, hanem inkább sekélyesnek.

Érthető. De akkor a gyárban miért nem teszik bele azt a sok száz aromát, hogy finom legyen? Ennek nagyon egyszerű oka van. Ugyanis elképesztően drága lenne. Egy almafa, egy paradicsombokor valójában egy kis vegyi laboratórium, ami iszonyú olcsón állítja elő vegyületek százait, ezreit. Ha ugyanezeket a gyárban kellene, akkor kiderülne, hogy baromság az egész, egyszerűbb a melót a gyümölcsökre, zöldségekre bízni. De ugye ez az, aminek az árát sokallották! Ezért van az, hogy mesterségesen nem éri meg finomat, jót előállítani. Inkább előállítanak egy szánalmas utánzatot, és megdolgozzák az embereket, hogy ezt vegyék. A legjobb, ha igénytelen embereket nevelünk, és ha soha nem kóstolnak igazi gyümölcsöt. Akkor tutira el lehet nekik azt adni. A megdolgozásnak azonban van egy nagyon jó módja: minél fiatalabb korban kell hozzászoktatni a gyerekeket ezekhez az ízekhez. Ugyanis ekkor jobban fogják szeretni a mesterségeset, mint az igazit. Hisz az agyunk egy programozható számítógép, amit leginkább fiatal korban lehet megtölteni, és azután azt fogja végrehajtani. Ha azt látod, hogy a nők szolgának kellenek, és Allah érdekében meg kell halni, akkor úgy fogsz működni. Ha azt látod, hogy lopni kell a boltban meg koldulni az utcán, akkor 15 évesen már hiába próbálnak megváltoztatni, nem lehet (persze keveseket lehet, de ugye ez is csak normális eloszlású :-) : keveseket könnyen lehet, keveseket sehogyan sem és a többséget csak nagyon nehezen ). Ha meg azt látod, hogy a földet kell túrni éjt nappá téve, akkor meg azt csinálod. A legnagyobb trükkjük egyébként az, hogy ezeket az aromákat már a tápszerhez is hozzáadagolják. :-(

Kísérletek igazolták, hogy az így felnövekedett nemzedéknek tesztekben jobban ízlett a mesterséges ízű valami, mint az igazi.

A végére még egy trükkről. Biztosan láttunk már olyan termékeket, ahol odaírták, hogy igazi termékkel. Egy jó példa: vettem tegnap vaníliás cukrot, amire rá volt írva, hogy igazi vaníliával. És kerestem rajta a százalékokat. Persze nem volt rajta. Ne legyen kétségünk, ha ilyet látunk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a termék ízét valójában az aroma határozza meg (etil-vanilin), és igazi vaníliát csak akkora mértékben tartalmaz, amennyit bíróságon egy per esetén az ügyvédeik még éppen ki tudnának magyarázni, hogy ez nem BTK-s csalás.

Majd egyszer nekiugrok egy olyan bejegyzésnek, ahol azt fogom feszegetni, hogy a ma embere jobban él-e, mint régebben éltek az emberek. Pl, ők nagyon ritkán ettek húst. Vagy mondjuk gyümölcsöket. A kérdés, hogy a ma embere eszik-e EGYÁLTALÁN gyümölcsöt és húst vagy csak annak látszó tárgyakat. Mert szerintem boltban gyümölcsöt sem lehet kapni. De ezt majd tényleg később.

Addig együnk igazi gyümölcsöt, zöldséget. Ha találunk.