A Discovery Channel, Spectrum és a többi angolszász ismeretterjesztő csatorna minden nap legalább egy II. világháborús, hányingerig unalmas, öntömjénező alkotást mutat be a történelemnek erről a szeletéből. A legjobb, mikor Hitler hatalmas tévedései kerülnek sorra. Tegyük rendbe!
Régi, elcsépelt szemléltető példám: ha nagyon közelről megnézel valamit, akkor látod, hogy az elektron. Ha távolabb mész, akkor látod, hogy hidrogén. Ha még távolabb, akkor aminosav, sejt, izom stb. Majd ha teszel még 2 lépést, akkor látod, hogy ez kutya, vazze.
Így vagyunk minden dologgal a világon: ha túl közelről, részletesen nézzük, akkor csak pont a lényeg sikkad el. A történelem is ilyen. ha a napi hőstetteket, a tankok műszaki tulajdonságait, a hadvezérek cselekedeteit nézzük, akkor nem biztos, hogy megértjük a az igazi mozgatórugókat.
Akkor a 2 világháború rövid története:
I.
Az erős európai hatalmak egymásnak estek. 3 év után belépett a háborúba az USA az antant oldalán, és az antant nyert.
II.
Németország elég erősnek érezte magát, hogy ezúttal tényleg legyőzze a korábbi ellenfeleit. Jól legyengítette az ellenfeleit. Ekkor belépett a háborúba az USA, és legyőzte őket.
Ennyi.
Tudom, hogy ez így nagyon leegyszerűsítőnek hangzik, de nem az. Ez lényeg. Egy könyvben olvastam, hogy a szerző apja falusi tanító volt. Mikor megtudta, hogy beléptünk a háborúba (2.), akkor vett egy atlaszt, összeadta a hadviselő országok gazdasági adatait, majd ezt mondta a családjának: vesztettünk. Ez az államférfihoz méltó gondolkodás, és nem Horthy meg a többi ezért felelős idealista idiotizmusa.
Idézet egy fórumból:
"A II. világháborúban volt egy erődítményekből álló védvonal, melyet a később legyőzhetetlennel minősített szovjet haderő sem tudott áttörni. Árpád-vonalnak hívták…"
Az ilyen sötét emberek, remélem, sosem kerülnek a hatalom közelébe (egy jobbikos kommentelőtől származik az idézet). Sajnos a vezetőik is ezen a színvonalon állnak. Harcosan vitatkoznak, hogy a GPR1 vagy a FIPS3 (kitalált nevek) géppuska jobb-e (aztán rádszólnak, hogy gépkarabély), és ezzel biztosan visszavennénk Erdélyt. Semmit sem tanultak és értettek meg a történelemből. Márpedig nagyon egyszerű a szabály: az erősebb nyer. Pontosabban: az erősebb és a szövetségesei nyernek. Az erősebb pedig nem a jobb Tigris tank, hanem a minőség szorozva a mennyiséggel. (A hülye dízelautósok szokták nyomatni, hogy milyn jó a dízel, mert nagy a nyomatéka. Csakhogy a teljesítményt a nyomaték szorozva a fordulatszámmal adja. Tök mindegy, hogy a szorzat egyik tagja milyen nagy, a végeredmény a lényeg.)
Nem szeretném nagyon alátámasztani a véleményemet, mert a napnál is világosabb, hogy mindkét esetben az USA döntötte el a háborút. De azért egy pár érvet leírok (de messze nem az összeset), talán egy kicsit rendszertelenül.
-Churchill könyvében (A II. Világháború) leírja, hogy Sztálin hetente basztatta, hogy mikor küldik már a következő szállítmányt. A SZU békebeli réztermelésének háromszorosát leszállították minden évben hajón.
-Nézzük csak a hadihajógyártást: Japán és Németország együttesen 2165 hadihajót gyártottak a háború alatt, míg a másik oldal 10550-et, amiből csak az USA kilencezret.(Wiki)
-Nézzük az áldozatokat a 39-es lakosság arányában: Németország 8,5% körül, USA 0,32%, Nagy Britannia 0,94%!!!!! Azt hiszem ebből látszik nagyon, hogy mennyire észre sem vették a háborús pusztítást ezek az országok. Vajon, ha a németek erősebbek, akkor ők mennyit tudtak volna még emelni a termelésükön??? Költői kérdés volt. (Wiki)
-Olajtermelés 1943-ban. Németország 8.9 millió tonna, USA 200 millió tonna. :-))))))))) (Statisztikák)
Szerintem nincs értelme ezt tovább feszegetni. A szövetségesek az USA belépése után óriási fölényben voltak. A háború kimenetele nem volt kérdéses, csak az időpont, hogy mikor.
Az persze egy érdekes, és természetesen érthető dolog, hogy az oroszok a mai napig valamilyen óriási katonai pontenciálként tekintenek önnönmagukra. Pedig csak kellettek egy szövetségbe húsnak. Visszatekintve, az oroszok mindig csak akkor voltak félelmetesek, ha legalább egy nyugati szövetségesük volt. Persze ezzel nem dicsekednek.