Először nézzünk bele ennek a jóembernek a vlogjába! Bele lehet tekerni, csak kapjunk egy kis alapot arról, hogy miről lesz szó:

https://www.youtube.com/watch?v=ljgyHcVNUXQ

(Jelenleg ahogy nézem, a 224. résznél tart :-), úgyhogy ha érdekel valakit, akkor többet is megtudhat a témáról).

Alapvetően keresem a szépen beszélő youtube-os videókat, mert azt vettem észre, hogy a nyelvtanulásnak ez egy elég jó módja. (A nyelvtanulásról megvan a véleményem, de ugye a legrosszabb benne az, hogy könnyebb kiszipkázni a fiatalokat az országból a segítségével. Ez mondjuk rám már nem vonatkozik. :-)  ) Pár szót hadd mondjak magáról a csatornahajózásról, mielőtt a lényegbe belevágok.

Szóval mi ez a narrowboat, ami magyarul ugye keskeny hajóként fordítható szó szerint és csatornahajózásként látjuk általában. Amint a képeken is látni, keskeny csatornákon lehet vele közlekedni. Mérete szabványosított, valami csodálatos angol mértékegységben van maximalizálva (láb). A csatornák mérete is az, ezért elférnek általában egymás mellett a járművek. Ha nem, akkor is vannak kitérők. Anglia nem a hegyeiről híres, inkább lepusztult röghegységek vannak arrafelé, szerintem azok sem magasak. Az a szép, hogy ehhez nem kell nagy meredekség, sőt az rossz is. Víz kell, ami az egyik helyen befolyik. Természetesen ezek mesterségesen kialakított csatornák, így a meredekséget úgy alakították át a mérnökök, hogy sokáig vízszintes szakaszok vannak, és mikor beletették a szintkülönbséget, akkor azt zsilipeléssel oldották meg. Azaz van két kapu, ami elzárja a víz útját. Nagyjából, mert mellette szivárogni szokott, de ez nem jelentős. Ha lefelé megy a hajó, akkor bemegy a felső kapun, majd becsukja azt. Szép nagy, fából készült mozgatók vannak rajta, és egy ember is el tudja őket húzni. A videón a 4. percnél indul egy ilyen művelet. Szóval miután bement, az alacsony oldalon kinyitja a kaput? Igazából nem is tudom, mert ezt pontosan sosem láttam. Az a lényeg, hogy lassan kiereszti lefelé a vizet. És mikor kész, akkor kinyitja az alsó kaput és kimegy. A kaput így hagyja. Ha véletlenül pont szemből jön utána valaki, akkor annak szerencséje van, nem kell egy plusz lépést megtennie: bemegy alul, bezárja maga mögött a kaput, majd a felső kapun keresztül, szintén lassan feltölti a zsilipet, aztán meg kinyitja a felső kaput, és kimegy. Gyerekkoromban kenuval átmentem így Kiskörénél, és balga módon azt hittem, hogy átszivattyúzzák a vizet a zsilipbe. De nem, minek szivattyú:-) ? Hisz felülről be tudod ereszteni természetes módon is a vizet. Nem kell hozzá elektromosság. Elég ha a kiinduló helyen, ami a magasabb tengerszint feletti magasságot jelenti, van víz. És nem is kell túl sok, csak annyi, hogy az útvonalon keletkezett párolgást és szivárgási veszteséget fedezze. De ha van útközben egy kisebb patak, ami belefut, akkor a kiindulási helyben csak a köztes szakasz veszteségeire kell vízhozam, ami nem túl szigorú feltétel. Azaz jól be lehet vele hálózni országokat. A középkorban is akár, mert csak ásó meg lapát kellett hozzá. Azért említettem meg ezt a szivattyús dolgot, mert nemrég olvastam valaki blogjában egy teljesen más kontextusban a zsilipről, és az író is szivattyút emlegetett. :-) Szóval ez egy közkeletű tévedés.

Tehát technikailag erről van szó. Mostanában a gazdasági jelentősége megszűnt, de rájöttek, hogy turizmusra kiváló. Egy ismerősöm nemrég volt Franciaországban, és eltöltött ott pár napot ilyen hajón. Mondjuk lassabban mész, mint gyalog. Volt, hogy hátramaradtak sörözni a haverokkal, majd biciklivel a hajó után mentek, és utolérték egy órán belül. :-))

Megnéztem pár részt már ebből a videófolyamból, és egy-két érdekes dolog feltűnt Angliával kapcsolatban. Egyrészt látszik a felvételeken, hogy minden nagyon sűrűn be van építve. Jó, lehet, hogy a skót felföld nem, de ahol ezek a csatornák haladnak általában mindenhol utat, hidat, házat, vegyi üzemet látsz. Feltűnő még, hogy mennyi szép régi épület van. Ja, akit a világháborúk és nemes török és szovjet megszállók nem érintettek, azoknak könnyű. Nálunk iratból sem sok maradt akkoriból, talán épület egy picivel több. A legjobban az akvaduktok tetszenek, ahol a csatorna a magasban megy át vasút vagy egy folyó felett. Itt egy ilyen: https://youtu.be/OL-gC0wOg_Q?t=300.

Na jó, most tudjuk, hogy hogy működnek, de régen dízelmotor hiányában hogyan mentek? Nem nehéz kitalálni: állati vagy inkább emberi erővel, a partról vontatva. Teljes családok éltek ebből. A hidak alatt ráfeküdtek a fedélzetre, és a lábukkal lökték előre, a parton meg csak kötéllel vontatták.

Itt bővebben lehet a történelméről olvasni, sajnos csak ángliusul:

https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_the_British_canal_system

Na és miért érdekes ez azon kívül, hogy egyébként érdekes?

Kiemelném a fenti cikkből a Bridgewater Canal történetét: 1761-ben nyitott és hatására egy éven belül a kétharmadára esett Manchesterben a szén ára. Alapvető fizikai törvényszerűségek miatt (pl. súrlódás) töredéke erőfeszítéssel lehet az árut mozgatni. Ráadásul az Angliában gyakori eső sem akadályozta az utakkal ellentétben, amikről már Petőfinél is olvashattunk. Egyszerűen óriási beruházással már a vasút előtt egy fejlett, hatékony áruszállítási rendszer létezett arrafelé! Úgyhogy mikor Széchenyi Angliában járt és a vasútról írt, már előtte majd' egy évszázaddal működött egy másik, akkoriban korszerű szállítóhálózat. Az ipari forradatlmat meg sem lehetett volna csinálni nélküle! Ezek után érdekes, hogy sosem hallottam erről, legfeljebb a turisztikai céljáról, de ilyen tisztán sosem mesélte el senki.

Talán egy tanulságot lehetne ebből levonni, bár azt úgyis tudtuk már eddig is: ha egy korszerű infrastruktúrára sok pénzt költesz, az sokat hozhat a konyhára, de ha elavul, akkor nagyjából semmit sem ér utána. A vasút ugyanis szinte teljesen visszafejlesztette ezt a szállítási módot. Azaz sosem lehet leállni a beruházásokkal, mindig sokat kell költeni alapvető infrastruktúrára. Ezt jelenti az, hogy fejlett gazdaságod van. Lehet, hogy egyszer az autópályahálózat lesz romantikus emlék (mint ahogy a mai vidéki vasúti mellékvonalak), de ettől még ki kell építeni.

Ennek fényében kell megítélni az elektromosautó-töltőhálózatot, a bérelhető városi kerékpárok rendszerét, a szélkerekeket, napelemeket: egyelőre csak állami vagy egyéb támogatással működőképesek, viszik a pénzt. A fenti példából is látszik, hogy ugyan a beruházások hosszú távon térülnek meg, azért mégis hasznot kell hozniuk viszonylag rövid távon is, mert lehet, hogy utána meg NULLA lesz az értékük gazdaságilag. Fognak ezek valaha is pénzt hozni? Ki tudja?