Többször is írtam erről a témáról, és már majdnem kifejtettem teljesen, de valahogy nem tisztáztam félreérthetetlenül. Akkor most megpróbálom!

Ahhoz hogy megértsük a klímaharc értelmetlenségét, feltétlenül szükséges elolvasni a csodaszeres elméleti példámat. Ez egy leegyszerűsített modellje a rövidtávú haszon-hosszútávú katasztrófa kombinációnak. A modellek arra valók, hogy könnyebben megérthessük a világ működését, és ez a letisztított modell is ilyen.Ha esetleg valaki nem akarná elolvasni az egyébként viszonylag rövid írást, annak egy még rövidebb "vezetői összefoglaló" :-) :

Ha a csodaszert rálocsolod a földedre, akkor az tízszeres termést hoz az első 150 évben, de utána ezer évig semmi sem nő majd rajta. A kérdés az, hogy mi fog történni, rálocsolják-e az emberek a földre? A lényeg, hogy végül igen.

Tíz éve írtam, és azóta azon gondolkozom, hogy ezt a csapdahelyzetet hogyan lehet feloldani. Már ott is jeleztem, hogy vélhetően a "papság" típusú megoldás nem működőképes, de most már biztos vagyok benne. Az önkorlátozásra épülő politika soha, sehol sem volt működőképes hosszabb távon. Egyszerűen a kapzsiság, vagy inkább mondjuk az evolúció rövidlátásának, végül mindenhol megingatja ezeket a rendszereket.

Gondolom az hamar kiderült, hogy a fosszilis energiaforrások a példabeli csodaszernek felelnek meg, feltéve hogy elfogadjuk, hogy tényleg klímakatasztrófát idéznek elő. Ha elfogadjuk, az analógiát, akkor egyszerűen adódik, hogy miért nincs értelme a klímaharcnak. Egyszerűen gyengévé teszi azt, aki önkorlátozza magát, és a végén az erősebbek, akik használják a csodaszert elsöprik a gyengéket, mert ők erősek lesznek. Ilyen egyszerű. És az mindegy, hogy India vagy Kína lesz az, mert lesz végül valaki. (Gondoljunk arra, hogy a glasgow-i csúcson pont India fúrta meg szén kivezetését. Erről beszéltem egyébként. Elméleti okoskodásnak tűnik (ahogy egy ismerősöm mondta, "szellemi maszturbáció" :-) ), mint minden, egészen addig, amíg meg nem történik. )

Viszont most már tudom, hogy mi az egyetlen megoldása a feladványnak.

A példabeli csodaszer tönkreteszi a földet, minden talpalatnyi négyzetcentiméterét. Az instant haszon annyira vonzó, hogy nem lehet ellenállni neki. Tehát csak akkor lehet a csodaszert száműzni, ha nem hoz akkora azonnali hasznot. Ami relatív is értelmezhető. Tehát egy olyan szert kell feltalálni, ami majdnem ugyanolyan jó, de nem teszi tönkre a földet. Ha mondjuk 8,5-szeres hasznot hoz, akkor már nem valószínű, hogy a csodaszert használják helyette, mert kicsi a relatív haszon, és akkor még működik a józan ész. De tízszeres szorzónál már nem.

Tehát a megoldás röviden: egy új technikai találmány.

Be kell látni, hogy NINCS MÁS ÚT.

Ha ez sikerült, akkor pedig rengeteg pénzt kell beleölni technikai kutatásokba. nem a szélkereket meg a napelemet nyomatni, mert az sosem fogja kiszorítani a fossziliseket. Olyan kell, ami ugyanolyan jó vagy még jobb, mint a kőolaj. Akkor majd senki sem akarja azt használni.

A szomorú az, hogy több technológia is van, ami ígéretes, csak senki sem foglalkozik velük (vagy legalábbis iparilag nem állítanak ilyet elő, nem kapható).

A nemzetközi erőfeszítés a fúziós erőmű létrehozására ilyen irány. Drágának tűnhet, de ha megnézzük, hogy mennyit költünk bohóckodásra, már nem is olyan sok.

A másik nagyon jó megoldás a tóriumos atomerőmű. Sokkal kevésbé szennyező, mint az uránnal működő reaktor, tóriumból is több van a Földön, és a hatásfoka is nagyobb. Persze fejlesztéseket kéne végezni, meg költeni rá. Megjegyzem, hogy Kína többféle új típusú reaktort is tesztel. Európa, mint minden másban, ebben is le fog maradni rendesen.

És ott vannak még a gyors neutronos erőművek is, amiben atombombához használható plutóniumot is elő lehet állítani, azaz veszélyesebb terep, de ennél százszorosan hatékonyabb az urán átalakítása energiává.

Szóval van lehetőség, még csak ki sem kell találni égbe kiáltó újdonságokat, csak a régi ötleteket termékké fejleszteni. Lenne itt energia dögivel. Csak hát az ideológia az ugye fontosabb. Mint a kommunizmus. Mikor Magyarország a 68-as gazdasági reformokat elindította, akkor a ruszkik többször is leszóltak, hogy nem kéne. És Kádár leszarta őket. És akkor egyszer csak szóltak neki, hogy Brezsnyev elvtárs várja a tököli repülőtéren. :-) Gondolom Kádárnak is először Maléter jutott eszébe, úgyhogy be lehetett szarva rendesen (hozzátartozik a sztorihoz, hogy Brezsnyev nem szerette Kádárt, mert mikor megpuccsolta Hruscsovot, Kádár a régi gazdira tett (aki helytartónak nevezte ki őt ide), és vesztett. Brezsnyev a végén megbékélt vele.) A lényeg, hogy összeráncolta a szemöldökét :-), és közölte Kádárral, hogy azonnal leállítja a reformokat. Ebből már értett. És miért tette ezt Brezsnyev? Mert volt egy ideológiája, hogy a világon a kommunizmus gazdaságszervezése a jobb. És mindegy volt, hogy a vak is látta, hogy nem. Ebben nevelkedett, ezt tanulta, ebből élt jól, tehát elhitte. És akkor még véletlenül sem engedte meg mondjuk a magánvállalatokat kicsiben sem. Mondjuk cipész vállalkozó, és nem szövetkezeti tag. :-) És ugye a sötétződek ugyanígy vannak vele, meg Galilei elítélői:

-Nézz má' bele a távcsőbe, vazze!

-Nem nézek, mert nekem az elveim világosan kijelölik, hogy mi a jó út.

Vagy Virág elvtárs szavaival:

-Ezeken lovagol maga? Amit a vaksi szemével lát? A süket fülével hall? A tompa agyával gondol? Azt hiszi, fölér az a mi nagy céljaink igazságához?!

:-)

Hát így maradunk le a jövő energiatermelő fejlesztéseiről, és játszadozunk a szaros napelemekkel (amit ráadásul szintén Kínában gyártanak.)

Van azért pár apró megjegyzésem még.

Az egyik az, hogy a fenti fejlesztések csak kizárólag az elektromos áram termeléséről szólnak. Amit persze ha tényleg olcsón lehet előállítani, akkor kiválthatja a fossziliseket, de még akkor sem teljes egészében. Pl. a szállításban nem tudom, hogy váltaná ki az óriás hajókat, de még a kamionokat se nagyon. Vasércet árammal olvasztani? OK, lehet, de ahhoz tényleg nagyon olcsónak kéne lennie. De műanyag alapanyagának aztán már tényleg nem lehet áramot használni, ahhoz tényleg olaj kell, de mondjuk az nem válik szén-dioxiddá.

A másik, hogy jó szó ez a klímaharc. Valahogy egyből a kommunizmusban erőltetett békeharc ugrik be. :-) Akik szajkózták, megkapták érte a jó párttitkári vagy sajtós fizetésüket, és őket aztán nem érdekelte, hogy mekkora baromság az egész: nem is igaz, mert a SZU ugyanúgy katonai agresszor volt, mint a többi nagyhatalom, meg ugye harcolni a békéért...  Főleg atombombával. :-) És persze a végén mindenki elfelejtkezett róla, elmosta az idő ezt a baromságot is. Még a kommunizmus végét sem kellett vele megvárni.

Végezetül pedig századjára is leírom: mindegy, hogy van-e globális felmelegedés, mindegy, hogy katasztrófához vezet-e, mert az emberiség nem tudja ezt a problémát megoldani. Az európai önmegtartóztatás nagyjából ahhoz hasonló, mint mikor tudjuk, hogy rossz dolog a háború, és ezt úgy akarjuk megoldani, hogy a lövészárokban felállunk és eldobjuk a fegyverünket, hogy akkor mi nem harcolunk tovább. Tényleg jó megoldása egy problémának. :-)