Nemrég bukkantam Birca kolléga 2014-es cikkére, mely szerint a Trianoni békeszerződés alapjaiban igazságos volt, és a magyar nacionalista oldal hisztérikusan áll a kérdéshez. Bár részletkérdésekben igaza van,de vitatnám a megállapításait.

Íme az eredeti bejegyzés:

https://bircahang.blog.hu/2014/06/04/a_trianon-hiszteria

Alapvetően felhoz egy táblázatot, amelyből kiolvasható, hogy az idegenbe szakadt országrészeken a magyarok aránya legfeljebb 30%, azaz a döntés igazságos volt.

Akkor kezdjük a tévedéseket!

1. Alapvető logikai hiba: aki nem magyar, az román/csehszlovák/jugoszláv stb.

Nem, rohadt sok német élt ezeken a területeken, és még számos egyéb nemzetiség. Az automatikus egyenlőségjel nagy hiba.

Eszembe jut a sztori már nem tudom milyen nagyvezérrel, aki felégette az alexandriai könyvtárat. Mentek hozzá könyörögni:

-Benne van az ókori összes tudomány, ne égesse fel, mert elveszik a tudás.

Mire ő:

-Két eset van: vagy ellentétes a Koránnal, akkor el kell pusztítani, vagy ugyanaz van benne, akkor felesleges.

Szóval vették a gyufát...

Persze ha ez a nagyon okos nagyvezír olvasott volna a könyvtárból mondjuk matematikai témájú műveket, akkor tudta volna, hogy a fenti felsorolása nem alkot teljes eseményrendszert. Ugyanis 3 lehetőség van: ellentmond a Koránnak, ugyanazt mondja, és nincs benne a Koránban. :-)

Szóval 3 lehetőség van: magyar, román vagy EGYIK SEM. (mondjuk a Romániához csatolt területek esetében)

2. Csak az az igazságos, ha a nemzetiség a saját országában él

Másik alapvető tévedés, hogy feltételezi a fenti állítást. De nem csak ez az elv létezik mindenek felett. Pl. megemlíthetném a  területi egység, történelmi folytonosság elvét is. Pl. USÁ-nak azonnal le kéne adnia a területeit Mexikónak, mert sok mexikói él Texasban meg New Mexicoban. Ukrajnának át kéne adnia önszántából Donbaszt a ruszkiknak, mert úgy lenne igazságos. Lenne egy tényleg igazságos elv: kérdezzük meg az embereket. Na azt nem merték bevetni, mert ahol népszavazás volt végül, ott sok nemzetiségi is a maradás mellett döntött. Ezt nem kockáztatták meg.

3. Ha globálisan jó az arány, akkor igazságos a döntés

Mégis tegyük fel, hogy a szerzőnek igaza van, és csak és kizárólag a nemzetiségi besorolás alapján kell országrészeket máshová csatolni. Nos még akkor sem nevezhető igazságosnak a döntés. Vegyünk egy egyszerűsítő példát! Mondjuk van az ukrán határ mellett Magyarországon egy ukrán falu (nincs), és rendezni akarjuk a helyzetet igazságosan. Ekkor egész Magyarországot átcsatoljuk Ukrajnához. Hiszen Magyarország lakossága 10 millió fő (sajnos lfszt annyi, már csak 9,6), Ukrajnáé meg 30 millió (mondjuk, jelenleg nem tudni), akkor 10/(10+30)= 25%, azaz a magyarok aránya 25%, azaz igazságos volt az odacsatolás. :-) Vagy mondjuk csatoljuk Bulgáriát Törökországhoz. Tök igazságos, hiszen csak 7% lenne a bolgárok aránya Nagy-Törökországban.

Jó vicc, csak sajnos Trianonban nem vicceltek. Nyilván a százalékokat nem globálisan kell nézni, hanem lokálisan: az ukrán falu mehetne Ukrajnához, a magyar falvak meg ide. Már ha valaki annyira kbszottul igazságot akarna tenni. Trianon támogatói mindig ezzel a szar nemzetiségi érvvel jönnek. Persze, ahol a magyarok kisebbségben voltak, azért, ahol meg nem, ott meg csak. Ja, a Nagyvárad-Szatmárnémeti vasút stratégiai, ott azé', a másik helyen meg másért. Ha Trianon igazságos lett volna (és elvetjük a történelmi érveket), akkor minden településen megnézték volna pontosan a nemzetiségi arányokat. OK, vegyes területeknél lehetett volna egyensúlyozni, mert lyukas országokat nem szabad létre hozni. De nem ez történt! Ha szigorúan csak azokat a részeket csatolták volna el, ahol idegenek voltak többségben, akkor talán mondhatnánk, hogy Trianon alapjaiban igazságos volt. Nézzük meg, hogy Ausztria esetében, ahol volt népszavazás, csak 9% volt az odacsatolt magyarok aránya, míg Romániában ennek a 3,61-szerese.

Ha nagyon megengedő vagyok, akkor azt mondom, hogy Trianon részben volt igazságos. De azt mondani, hogy alapvetően az volt, óriási tévedés. Minimum.

Akkor tisztázzuk, hogy Trianont milyen békeszerződésnek minősíthetjük! Azt hamar látjuk, hogy a nemzetiségek helyzetének rendezése inkább alibi volt. Persze itt most nem a románokra, csehekre gondolok, hanem a franciákra, angolokra, akik végül döntöttek a határok kérdésében. Mi volt az ő céljuk? Szövetséges, baráti országok hálójának létrehozása, hogy a Habsburg birodalom ne jöhessen vissza újra. Ezért kellett megerősíteni a baráti vagy barátinak gondolt országokat. Jó apropó volt, hogy volt egy csomó nemzetiség Magyarország területén. Így könnyebb volt maguknak és másoknak is megindokolni a döntést. Ennek fényében azonban nem hogy részben volt igazságos, hanem KURVÁRA nem volt szempont az igazság.

Akkor vizsgáljuk meg, hogy ebből a szempontból jó döntést hoztak-e?

Tudjuk, hogy a II. vh-ban szétesett ez az egész rendszer, a szovjet megszállás miatt meg egy időre felfüggesztődött, ezért helytálló, ha a mai helyzetet vetjük vizsgálat alá. Konkrétan az ukrán háborút. Azt láthatjuk hogy a nyugat legfőbb támaszai Lengyelország és Románia, de a csehek, szlovének és a tótok is inkább támogatják a műveleteket. Míg a magyarok ellenzik azt. (Lengyelország nem szoros részese a trianoni döntésnek, de az I. vh-t lezáró békerendszernek igen.)

És azt látjuk, hogy a nagyhatalmak jól döntöttek Trianonban! Sikerült olyan szövetségi rendszert létrehozniuk, ami lélekben is működik. A lengyelek és románok pontosan tudják ezt, vagy legalábbis érzik, hogy ők tartoznak a nyugatnak.

Ezeknek a fényében azt mondhatjuk, hogy maga a kérdésfeltevés is félrevezető. Miszerint egy békének igazságosnak kell lennie. Ez széplelkek naiv ideája.

Még egy kiragadott idézet:

"1920-as trianoni békeszerződés körüli hisztérikus magyarkodás"

Érzelemtől túlfűtött téma, nem vitás, sokan ki is használják, de a hisztéria szót erősnek tartom. Kíváncsi lennék, hogy egy átlag román nacionalista leül-e higgadtan gondolkodni, és nyugodt hangon kijelenti-e, hogy igen, Trianonban nem teljesen igazságos döntés született, sok olyan területet kaptunk, amit nem érdemeltünk meg, mert ott szinte csak magyarok éltek.

:-))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

Vagy nézzük meg a szlovák tankönyveket. Az egyik híres toposzuk, hogy a szemét magyar csendőrök belelőttek a sztrájkoló szlovák munkásokba az 1900-as évek elején egy bányánál. Az nem zavarja őket, hogy a csendőrök között is volt tót nemzetiségű meg a bányászok között is magyar. Arról nem beszélve, hogy minden ember szerintük szlovák volt, aki a JELENLEGI Szlovákia AKKORI területén született.

Majd ha tömeges lesz a szomszédainknál a higgadt, józanul mérlegelő értékelés , akkor talán számon lehet kérni, hogy a magyarok is higgadtan gondolkodjanak Trianonról.

Addig meg engedtessék meg nekünk az érzelmileg túlfűtött hozzáállás, bazdmeg!